Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A légkondival fűteni is lehet?

Érdekességek2022. január 20.

A meleg elmúltával, a légkondicionáló berendezések kapcsolója után is egyre kevesebbszer nyúlunk. A klímaszezon azonban korántsem ért véget. A hűtő-fűtő funkciójú klímaberendezések a hűvösebb őszi napokon ismét jó szolgálatot tehetnek otthonunkban. De csak akkor, ha a megfelelő tisztításról is gondoskodunk.

„Már a légkondicionáló kiválasztásánál érdemes mérlegelni, hogy otthonunkat sokkal komfortosabbá tehetjük olyan klímával, amellyel nem csak hűteni, de fűteni is tudunk. Az ilyen típusú berendezések számos előnnyel bírnak a hűtésfunkción túl. Kiegészíthetjük velük a fűtést, enyhíthetjük a magas por, vagy allergénanyag-koncentrációt a lakás levegőjében, és még energiát és pénzt is spórolhatunk” – mondta Váradi György lakossági klíma szakértő.

Felejtsük el a hősugárzót

Bár sokan gondolják, azt hogy klímával fűteni épp olyan drága mulatság, mint az elavult hősugárzó készülékekkel, ez a mai modern berendezések használatával már koránt sincs így. Sőt!

„Ha a külső hőmérséklet nem megy -5 C fok alá, a klímával való fűtés egyszerű és energiatakarékos. Invertes berendezéssel ugyanez akár -20 C foknál is elmondható” – mondta a szakértő.

Az őszi és kora téli időszakban, amikor a lakásban már fázunk, de a teljes fűtést még nem akarjuk elindítani, vagy a gyerekek szobájában szeretnénk kicsit meleget csinálni, ideális választás lehet, ha a légkondicionálót használjuk.

A klímaberendezések a hőszivattyú elv alapján fűtenek, amely azt jelenti, hogy az elektromos energiát nem a hő előállítására, hanem a hő szállítására használják fel, így a bevitt energiának a többszöröse kapható meg melegként. És a családi kasszában évente több tízezer forint maradhat az eddig kifizetett fűtésköltségből.

Életmentő tisztítás, évente kétszer

A kettős funkciójú klímáknál nagyon fontos, hogy ne csak a nyári, de az őszi hónapokban is végeztessük el szakemberrel a szezonális klímatisztítást, mert az egészséges légáramlást fűtéskor is szükséges biztosítani.

A megfelelő tisztítást indokolja, hogy a használat során a szűrők elpiszkolódnak, a nagy mennyiségű levegő áramoltatásával a levegőben lévő szennyeződések – úgy, mint például por, atkák, penészgomba spórák – nem csak a szűrőkön, hanem a belső felületeken is lerakódhatnak. Ezek a lerakódások egyrészt akadályozzák a berendezés optimális működését, így csökken a hatékonyság, miközben nő a villanyszámla.


Másrészt a készülék belsejében a párás, nedves környezet kedvez a különböző mikroorganizmusok, a penészgombák, baktériumok megtelepedésének, elszaporodásának. A nem megfelelően tisztított készülékből mindezek a szoba levegőjébe kerülhetnek. 

„Ez amellett, hogy kellemetlen szagot áraszthatnak, allergiás tüneteket, nyálkahártya-irritációt, köhögést, súlyosabb esetben legionella fertőzést, tüdőgyulladást is okozhatnak. Ezek a nemkívánatos hatások, kerülhetőek el az évi kétszeri, szakértő által végzett tisztítással” – mondta Váradi György.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)