Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A légszennyezettség súlyosbíthatja a mentális betegségeket

Érdekességek2021. szeptember 30.

A légszennyezettség súlyosbíthatja a mentális betegségeket – állapította meg egy Londonban folytatott kutatás, amelyről a The Guardian online kiadása írt.

Fotó: pixabay.comA kutatási eredmények szerint a levegő szennyezettségének már kis növekedése is növeli annak kockázatát, hogy kórházi kezelésre szorul a mentális beteg.

A maga nemében legátfogóbb tanulmány megállapította, hogy a légszennyezésnek való kitettség összefügg a mentális betegségek súlyosságával. A 13 ezer londoni bevonásával végzett kutatás szerint a nitrogén-dioxidnak való kitettség viszonylag kis mértékű növekedése 32 százalékkal növeli annak kockázatát, hogy a páciens járóbeteg-kezelésre szorul, és 18 százalékkal fokozza a kórházba kerülés kockázatát.  “A légszennyezés megváltoztatható, ráadásul nagy léptékben, csökkentve a lakosság kitettségét. A beavatkozások között lehet például az alacsony károsanyag-kibocsátású zónák növelése” – mutatott rá Joanne Newbury, a Bristoli Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.

A vizsgálat a kórházi felvételek, a járóbeteg-szolgálat felkeresésének gyakoriságát használta a súlyosság mérésére. A kutatók kiszámították, hogy már egyetlen szennyezőanyag kismértékű csökkentése is mérsékelheti a betegségeket, és évente több tízmillió fontot takaríthat meg a brit közegészségügyi szolgálatnak.

A londoni légszennyezettség szintje az elmúlt években csökkent, de nincs biztonságos szint. “Még alacsony légszennyezettségnél is megfigyelhető a nagyon jelentős hatás”– hangsúlyozta Ioannis Bakolis, a King’s College London munkatársa, a kutatócsoport tagja.

A közelmúltban végzett kutatások kimutatták, hogy a légszennyezettség kis mértékű növekedése a depresszió és a szorongás jelentős emelkedésével jár. A szennyezett levegőt az öngyilkosságok számának növekedésével is összefüggésbe hozták a kutatások, amelyek jelezték, hogy ha valaki rossz levegőjű környéken nő fel, növekszik a mentális zavarok kialakulásának kockázata. Más kutatások megállapították, hogy a légszennyezés az intelligencia jelentős csökkenését okozza, és összefüggésbe hozható a demenciával is. Egy 2019-es globális elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a légszennyezés az emberi test minden szervét károsíthatja.

A British Journal of Psychiatry című szakfolyóiratban közzétett új tanulmány a dél-londoni betegeket a mentálhigiénés szolgálatokkal való első kapcsolatfelvételtől kezdve követte nyomon, és részletes becsléseket használt az otthonuk légszennyezettségéről.

A vizsgált területen a negyedéves átlagos nitrogén-dioxid-szintek köbméterenként 18 és 96 mikrogramm (?g/m3) között változtak. A kutatók megállapították, hogy a négyzetméterenként 15 mikrogrammal magasabb szennyezettségi szintnek kitett embereknél egy év elteltével 18 százalékkal nagyobb volt a kórházi felvétel kockázata, és 32 százalékkal nőtt annak kockázata, hogy járóbeteg-kezelésre szorultak.

A tudósok hét évvel az első kezelés után újra értékelték a betegek adatait, és megállapították, hogy a légszennyezéssel való kapcsolat még mindig nyilvánvaló. Az eredményeket nem magyarázta egy sor lehetséges egyéb tényező, beleértve az életkort, a nemet, az etnikai hovatartozást, a hátrányos helyzetet vagy a népsűrűséget, bár az azonosítatlan tényezők továbbra is fontos szerepet játszhatnak – írták.


A tanulmány célja nem az volt, hogy bizonyítsa a légszennyezés és a mentális betegségek súlyossága közötti okozati összefüggést; ez nehéz laboratóriumi kutatást igényel. A kutatók szerint azonban a kapcsolat “biológiailag valószínű”, mivel a légszennyező anyagokról ismert, hogy komoly gyulladásos betegségeket okoznak, és a gyulladásról úgy vélik, hogy a pszichotikus és hangulatzavarok egyik tényezője.

A kutatók becslése szerint ha csak néhány egységgel, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott köbméterenkén 10?g éves határértékre csökkentenék Angliában a városi lakosság szálló pornak való kitettségét, az körülbelül 2 százalékkal mérsékelné a mentális egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, és évente több tízmillió fontot takarítana meg a brit gazdaságnak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Kik a veszélyeztettek trombózis szempontjából?

2025. szeptember 11.

A mélyvénás trombózisnak vannak ismert rizikófaktorai, melyekkel nem árt tisztában lenni, hiszen az érintetteknek fokozott figyelmet kell szentelniük a megelőzésre. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ – Prima Medica véralvadási specialistája megnevezte a legfontosabb rizikófaktorokat.

Túlsúly, elhízás

A túlsúly számtalan szövődményt okozhat, a 2-es típusú cukorbetegségtől, a metabolikus szindrómán keresztül a szív-és érrendszeri panaszokig és mélyvénás trombózisig. Ennek oka részben az, hogy a súlyfelesleg megnöveli a visszértágulat kialakulásának esélyét, melyben a vér áramlási sebessége lelassul, a vér pangani kezd, ami megnöveli a vérrögök kialakulásának lehetőségét. Ezen kívül a túlsúly talaján kialakuló említett betegségek szintén jelentősen fokozzák a trombózis-kockázatot.

Dohányzás

A dohányzás az egész szervezetre negatív hatást gyakorol és jelentősen megnöveli a trombózis kockázatát is! Ennek oka, hogy súlyosbítja a keringési betegségeket, károsítja az érfalat, növeli a vérlemezkék összecsapódását (aggregációját), így mind a vénás, mind az artériás oldalon hozzájárul a vérrögök kialakulásához.

A meleg fokozza a vérrögképződés kockázatát – kik a veszélyeztetettek?

2025. szeptember 11.

A kánikula és a meleghatás, ami például a termál medencékben tapasztalható, bizonyos mértékig fokozza a vérrögképződés kialakulásának kockázatát. Különösen óvatosnak kell lenniük azoknak, akik valamilyen szempontból veszélyeztetettnek számítanak trombózis tekintetében. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ – Prima Medica véralvadási specialistája osztotta meg az érintettekkel a megelőzéssel kapcsolatos ismereteket.

Kánikulában megnő a trombózis esélye

A kánikula az egészségeseket is gyakran megviseli, hát még azokat, akik átestek már trombózison, esetleg visszértágulatokkal küzdenek. A nyári hőségben ugyanis az erek kitágulnak, a vér pangani kezd, ami szó szerint meleg ágya a vérrögképződésnek. Nagyon fontos a bő folyadék fogyasztás (amit a vizelések gyakoriságával ellenőrizhetünk), mert rengeteg folyadékot izzadunk ki hőségben és ezért meglassul a vénás keringés. Ezért mindenkinek ajánlott kerülnie a közvetlen napfényt (főleg a legmelegebb 11-16 óra között), és akiknek már volt trombózisok vagy más szempontból veszélyeztettek, viseljenek kompressziós harisnyát, mely a szorítása, nyomása révén szűkíti az ereket, így fokozza a vérkeringést. Nem szabad elfelejtkezni az alvadásgátló szedéséről sem!
Sokan vannak azok is, akik alig várják a strandolást, ahol a hűsítő medencék mellett meleg termálvizek és forró szaunák, gőzfürdők is elérhetők. Azonban lezajlott trombózis után általában fél évig kerülni kell a 90 fokos szaunát és a 36 foknál melegebb vizeket, csakúgy, mint a gőzfürdőket, mivel ezek kitágítják az ereket és fokozzák a vér pangását.

Fertőzési veszélyek a vizeken

2025. szeptember 10.

Az édesvízi paraziták által okozott fertőzések úgy keletkeznek, hogy a fertőzött egyének széklete, vizelete belekerül az állóvízbe.

A féreg a bőrön keresztül jut a szervezetbe, fertőzött vízben való úszáskor, mezítlábbal mocsárban járás alkalmával, stb. Ezek okozzák a viszkető bőrgyulladást (az ún. úszók viszketése) és a kb. három hét múlva fellépő magas lázat. Afrikában és a trópusi országokban, sajnos, még a szálloda területén levő édesvízi fürdőhelyek sem mentesek a kórokozóktól, ezért inkább a szálloda medencéjében ajánlott a fürdés.