Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A magas koleszterin örökletes betegség is lehet

Érdekességek2020. január 14.

Fotó: 123rf.com

A familiáris hiperkoleszterinémia (családi magas koleszterin) betegség, amely egyre több embert érint hazánkban is, egy egyszerű vérvétellel diagnosztizálható.

A népbetegségek közé sorolható a magas koleszterin, öröklötten genetikai okból minden 200-ik ember szenved tőle, 40-60 ezer ember érintett benne. Sokan talán nem is tudják, hogy sokszor örökletes betegségről beszélünk – erre szeretnék felhívni a szakemberek a lakosság figyelmét a nemzetközi familiáris hiperkoleszterinémia napjához kapcsolódva. Világméretűvé nőtte ki magát a rendezvény, melynek keretében egész héten igyekeznek ráirányítani a figyelmet a betegség okozta veszélyekre.

A családi magas koleszterin örökletes. A koleszterin esetükben fokozottan termelődik a májban, másrészt ráadásul a nagy mennyiségű, ételekkel bevitt koleszterin egy része nem használódik fel – normális esetben természetesen bekerül a májsejtekbe, és az epével együtt ürül ki a szervezetből.

A hiba azonban ott van az esetek többségében, hogy ezek a kis „kiürítő egységek” vagy kevesebb számban vannak jelen, a legsúlyosabb esetben azonban egyáltalán nincsenek, vagy épp nem működnek. Így viszont vérben marad a koleszterin, és lerakódik az érfalban, ez pedig később érbetegséget okoz, fokozza az erek nem kívánatos elváltozásait, aminél a végpontja lehet sajnos a szívizomelhalás, az agyvérzés, a stroke, és a végtagi erek elzáródása.

Mint azt Dr. Reiber István, a fehérvári Szent György Kórház lipidológusa mondja, 20-30 évesen infarktust kaphatnak ezek a betegek, de már tizenéves korban is olyan súlyos érkárosodással rendelkeznek, mint egy 60-70 éves felnőtt. Ezért kell időben felfedezni a betegséget – ehhez pedig elegendő egy vérvétel, ahol kiderül, mennyi a rossz koleszterin (LDL-koleszterin) a szervezetében. Ha valakinek 5 mmol/l feletti ez az érték és mellette a triglicerid zsírtartalma megfelelő értéket mutat, vagyis 2 mmol/l alatti, akkor már felvetődik a családi magas koleszterin gyanúja.


Ha pedig ehhez hozzájön az, hogy a családban, akár apai, akár anyai ágon előfordult-e érbetegség, érkatasztrófa, netán 50-60 éves kor alatt agyvérzés, szívinfarktus, végtag elzáródás fordult elő, sajnos kész a diagnózis” – mondja Dr. Reiber István. A szem körüli sárga felrakódás, megvastagodott inak a hajlító ízületek fölött szintén a betegségre utaló jelek.

A megoldás kapcsán a megelőzésen van a hangsúly, azért kellene tudni már fiatal korban, érintett-e a betegségben valaki. Ez pedig egy egyszerű vérvétellel kideríthető, a háziorvosok is időben felfedezhetik. Sajnos az egészséges életmód mellett kis dózisban ugyan, de gyógyszeres kezelésre is szükség van, már a tizenéves betegek esetében is. Azt pedig nem győzik hangsúlyozni a szakemberek: ha valaki dohányzik, magas vérnyomása van, cukorbetegsége alakult ki – még inkább fennáll az érkárosodás veszélye.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Mit érdemes tudni a köhögésről?

2025. december 15.

Az ingerköhögés (száraz, improduktív) és a hurutos köhögés (produktív, váladéktermeléssel járó) egymástól eltérő kezelést igényel, amire a gyógyszerész ad tanácsot.

Köhögéshez (akut bronchitis) többnyire a légutak vírusfertőzés okozta akut gyulladásai vezetnek. A betegség szinte mindig az orr-garat tájék gyulladásával együtt jelenik meg. Kezdetben rendszerint száraz ingerköhögés jelentkezik, ami két-három napig tart, majd hurutos köhögéssé alakul. A köhögés „le is húzódhat”, mellcsonti fájdalmat okozhat – ami egyben a légcső gyulladását is jelzi. Vírusfertőzésre utal, ha a váladék átlátszó és tiszta. A sárgás vagy zöldes váladék oka bakteriális felülfertőződés lehet. A köhögés terápiájában hatékony lehet az inhalálás, ami főként növényi illóolajokkal történik, de az orvos más hatóanyag alkalmazását is rendelheti inhalációs módszerrel.

Az inhalálás helyes módja


Az inhalálás már nem azt jelenti, mint a korábban bevett módszer – azaz kendővel letakart fejjel a forró víz fölé hajolás. Ez a módszer ugyanis ingerli a szem nyálkahártyáját, így az inhalálás túl korai megszakításához vezet.
Olyan inhalátorok használata javasolt, amelyek az orrot és a szájat összeszorító (hámhoz hasonló) szerkezettel rendelkeznek.
A tüdő eléréséhez hatékonyabb a szipka alkalmazása. Forró vízbe cseppentett illóolajjal történő inhaláláshoz nyálkaoldó és hörgőgörcsoldó hatás is társul, emiatt az inhalálás hatékonyabb, mint a mellkasi bedörzsölő alkalmazása.
A legfontosabb, hogy elég hosszú ideig tartson az inhalálás (legalább 15 percig), valamint, hogy azt napi több alkalommal célszerű megismételni.

Mit fogyasszunk, ha vesekövünk van?

2025. december 14.

A cél a kövek növekedésének és az új kő képződésének a megakadályozása.

A vesekő esetében fontos szempont a bőséges folyadékbevitel (2,5–3,0 liter/nap), legalább 2 liter/nap. Ez elősegíti, hogy a vizelet kellően híg legyen, így az nem koncentrálódik be, nem csapódik ki kristály belőle. A bőséges folyadékbevitel mellett a vizelet fiziológiásan enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba (6,0–6,5 pH között) történő változtatása is fontos. Az étrendbe így lúgos vegyhatást eredményező összetevőket kell beiktatni. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményező nyersanyagokat, élelmiszereket.

Nem mindegy, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot: a folyadékpótlásnak a vízfogyasztáson kell alapulnia. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát. A közkedvelt jeges tea szintén nem előnyös választás: nagy az oxálsavtartalma, aminek a sói (oxalátok) kicsapódnak és kisebb-nagyobb kövecskékké állhatnak össze.

Oxalát minden teában jelen van, akár hideg, akár meleg, azonban a jeges változata több veszélyt rejt, ha a vesekő kialakulásáról van szó. A nagy teakedvelők válasszanak inkább – a fekete helyett – zöld teát, és adjanak hozzá citromlevet, ami (a citrát miatt) ellensúlyozza az oxalátok hatását. Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vesekőképződés kockázatát.

Nyakunkon a légúti megbetegedések szezonja – a védelem kulcsa a megelőzés

2025. december 14.

Minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik az RSV (légúti óriássejtes vírus) fertőzésen Magyarországon. Közülük mintegy 3700 kórházba is kerül a szövődmények miatt. Szakemberek, az őszi RSV-szezon kezdetén, azokra a megelőzési módokra hívják fel a figyelmet, amelyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek elkerüljék a kórházi kezelést.

Az ősz beköszöntével megérkezik a légúti megbetegedések szezonja is. Erről a legtöbb embernek az influenzajárvány jut az eszébe, pedig egy másik, kevésbé ismert, mégis komoly egészségügyi kockázatot jelentő légúti fertőzés, a főként az alsó légutakat megtámadó RSV (légúti óriássejtes vírus) is ebben az időszakban kezd el terjedni és a szezonja egészen áprilisig tart. Ez a vírus azonban az influenzánál súlyosabb lefolyású betegségeket okoz a csecsemők és kisgyermekek körében, akik a leginkább védtelenek a fertőzéssel szemben.

A légúti óriássejtes vírus, vagyis az RSV világszerte évente 33 millió 5 év alatti gyereket betegít meg, Magyarországon 2 éves kor alatt gyakorlatilag minden kisgyerek (90%) átesik a fertőzésen. Az egy év alatti csecsemők közel fele kapja el az RSV-t, ami mintegy 30–38 ezer (több tízezer) esetet jelent évente, közülük pedig körülbelül 3700-an kórházba is kerülnek a vírus okozta megbetegedések – bronchiolitis vagy tüdőgyulladás – következtében. Ez a szám a háromszorosa az influenzához köthető kórházi kezelések számának ebben a korosztályban. Az RSV az egyik vezető oka a csecsemők kórházi kezelésének, nehéz megjósolni, mely csecsemőknél alakulnak ki súlyos tünetek, melyek orvosi ellátást igényelnek.

Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje elmondta: bár jóval kisebb figyelem irányult rá, de már a COVID járvány idején is több kisgyerek került kórházba az RSV, mint a koronavírus miatt. Sajnos, a szövődmények következtében, ritkán, de halálesetek is előfordultak. “A vírus cseppfertőzéssel és érintéssel terjed, ezért a fertőződés elkerülése érdekében fontos a gyakori, szappanos kézmosás, a vírus ugyanis órákig életképes marad a tárgyakon és a felületeken. Fontos továbbá a zárt terek rendszeres szellőztetése, a téli hónapokban is” – tette hozzá a szakember.