Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A magas koleszterin örökletes betegség is lehet

Érdekességek2020. január 14.

Fotó: 123rf.com

A familiáris hiperkoleszterinémia (családi magas koleszterin) betegség, amely egyre több embert érint hazánkban is, egy egyszerű vérvétellel diagnosztizálható.

A népbetegségek közé sorolható a magas koleszterin, öröklötten genetikai okból minden 200-ik ember szenved tőle, 40-60 ezer ember érintett benne. Sokan talán nem is tudják, hogy sokszor örökletes betegségről beszélünk – erre szeretnék felhívni a szakemberek a lakosság figyelmét a nemzetközi familiáris hiperkoleszterinémia napjához kapcsolódva. Világméretűvé nőtte ki magát a rendezvény, melynek keretében egész héten igyekeznek ráirányítani a figyelmet a betegség okozta veszélyekre.

A családi magas koleszterin örökletes. A koleszterin esetükben fokozottan termelődik a májban, másrészt ráadásul a nagy mennyiségű, ételekkel bevitt koleszterin egy része nem használódik fel – normális esetben természetesen bekerül a májsejtekbe, és az epével együtt ürül ki a szervezetből.

A hiba azonban ott van az esetek többségében, hogy ezek a kis „kiürítő egységek” vagy kevesebb számban vannak jelen, a legsúlyosabb esetben azonban egyáltalán nincsenek, vagy épp nem működnek. Így viszont vérben marad a koleszterin, és lerakódik az érfalban, ez pedig később érbetegséget okoz, fokozza az erek nem kívánatos elváltozásait, aminél a végpontja lehet sajnos a szívizomelhalás, az agyvérzés, a stroke, és a végtagi erek elzáródása.

Mint azt Dr. Reiber István, a fehérvári Szent György Kórház lipidológusa mondja, 20-30 évesen infarktust kaphatnak ezek a betegek, de már tizenéves korban is olyan súlyos érkárosodással rendelkeznek, mint egy 60-70 éves felnőtt. Ezért kell időben felfedezni a betegséget – ehhez pedig elegendő egy vérvétel, ahol kiderül, mennyi a rossz koleszterin (LDL-koleszterin) a szervezetében. Ha valakinek 5 mmol/l feletti ez az érték és mellette a triglicerid zsírtartalma megfelelő értéket mutat, vagyis 2 mmol/l alatti, akkor már felvetődik a családi magas koleszterin gyanúja.


Ha pedig ehhez hozzájön az, hogy a családban, akár apai, akár anyai ágon előfordult-e érbetegség, érkatasztrófa, netán 50-60 éves kor alatt agyvérzés, szívinfarktus, végtag elzáródás fordult elő, sajnos kész a diagnózis” – mondja Dr. Reiber István. A szem körüli sárga felrakódás, megvastagodott inak a hajlító ízületek fölött szintén a betegségre utaló jelek.

A megoldás kapcsán a megelőzésen van a hangsúly, azért kellene tudni már fiatal korban, érintett-e a betegségben valaki. Ez pedig egy egyszerű vérvétellel kideríthető, a háziorvosok is időben felfedezhetik. Sajnos az egészséges életmód mellett kis dózisban ugyan, de gyógyszeres kezelésre is szükség van, már a tizenéves betegek esetében is. Azt pedig nem győzik hangsúlyozni a szakemberek: ha valaki dohányzik, magas vérnyomása van, cukorbetegsége alakult ki – még inkább fennáll az érkárosodás veszélye.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.

Farsangi fánk recept

2026. február 11.

Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?   

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.