Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A magasabb IQ vagy EQ a sikeres óvoda- és iskolakezdés záloga?

Érdekességek2023. augusztus 04.

Fotó: 123rf.com

Ha fejlesztő játékokra gondolunk, akkor első körben talán a legkisebbeknek készült formabedobó jut eszünkbe, majd a nagyobbaknak szóló logikai feladatok, az agyat megmozgató, gondolkodásra serkentő játékok. A sok hasznos tudás és képesség azonban alig vezet sikerre önismeret, önuralom, kitartás, beleérző képesség és a társas kapcsolatokban való jártasság nélkül. Ezeket a képességeket pedig kizárólag az érzelmi intelligencia fejlesztésével tudjuk megszerezni.

IQ vagy EQ?

Az IQ (intelligence quotinet, vagyis intelligencia hányados) a személy értelmi képességeinek összességét jelenti. Ide tartozik a problémamegoldás, a gondolkodás gyorsasága, az összefüggések átlátása és az emlékezőképesség is. Az IQ mellett létezik egy másik mérőszám is, az EQ (emotional quotient vagyis érzelmi hányados). Az EQ olyan képességeket jelent, mint az öntudat, az önkontroll, a belső motiváció, az empátia és a szociális készség.

Melyik a fontosabb?

Habár már 1920-ban leírták társas intelligencia néven, az EQ leginkább Daniel Goleman Érzelmi intelligencia című, 1995-ben megjelent könyve kapcsán terjedt el igazán a köztudatban. A pszichológus úgy véli, hogy a sikeres élet mindössze 20%-ban függ az IQ mértékétől, 80%-ban az EQ, a temperamentum, a végzettség, a családi háttér és a szerencse határozza meg.

Véleményével szemben egyes szakemberek kritikát fogalmaztak meg, ám a könyv megjelenését követően több tanulmány is alátámasztotta az állításait. Ezek szerint az EQ előre jelzi a várható sikereket az életminőség, a párkapcsolatok és az egészség terén is.


Fotó: 123rf.com

A képességek kibontakoztatása

Az IQ-val mérhető készségek a tanulmányai során segítik a gyermeket, ám ha a jó felfogóképesség mellé nem társulnak szociális és érzelmi képességek, akkor az életben való boldogulása már nehezebb lehet –magyarázza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője. Ha az egyébként jó képességű gyermek az iskolai szünetben gyakran keveredik bajba az önuralom hiánya miatt, vagy rontja le a jegyeit, mert nem elég kitartó, vagy képtelen társas kapcsolatokat kiépíteni, nem boldogul a csapatmunkával, akkor hiába az IQ, mégsem tudja megfelelően kibontakoztatni a benne meglévő egyéb képességeket.

Testi és lelki egészség

A magasabb érzelmi intelligencia szinttel rendelkező gyerekek jobb jegyeket szerezhetnek és tovább tanulnak, de az EQ nemcsak a tanulásban segít. Kutatások bizonyítják, hogy általánosságban egészségesebb életmódot is folytatnak, például kisebb arányban szoknak rá a dohányzásra. Felmérések szerint a társas és a későbbi párkapcsolatokban is fontos szerepet játszik, a magas EQ-val rendelkező tanulók ugyanis jobban együttműködnek társaikkal és a vezetői szerepben is ügyesebbek.  

Fotó: 123rf.com

A magas IQ tehát önmagában nem elegendő a sikeres élethez, a karrierhez. Azon túl, hogy valaki el tudja végezni a munkaköréhez kapcsolódó feladatokat az is lényeges, hogy képes legyen beilleszkedni az új munkakörnyezetbe, jól kezelni a munka során adódó helyzeteket és csapatban dolgozni a munkatársakkal. Ehhez pedig fejlett érzelmi intelligencia szükséges. 

Forrás: www.jatekliget.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tabuk a hálószobában: a nők többsége soha nem kér segítséget

2026. január 07.

A Richter Gedeon nemzetközi kutatása szerint a szexualitással kapcsolatos adatok különösen figyelemre méltók. A megkérdezett 18-59 év közötti magyar nők 67%-a tapasztalt már életében valamilyen, a szexualitáshoz kapcsolódó problémát, és a négy leggyakoribb panasz – libidóhiány, hüvelyszárazság, orgazmushiány, fájdalmas közösülés – összességében a nők 62%-ánál jelentkezik. Az érintettek 55%-a számára ezek a nehézségek rendszeresen jelen vannak, 72%-uk mégsem fordul soha orvoshoz.

Fertilitás és társadalmi hatások: a nők fele nyomást tapasztal

A termékenységgel kapcsolatos válaszok erős társadalmi mintázatokat rajzolnak ki. A 45 év alatti nők többsége érzékeli a gyermekvállalással kapcsolatos stigmatizációt, és a magyar nők 41%-a számolt be arról, hogy családja vagy barátai nyomást gyakoroltak rá. Ez különösen a 25–34 éves korosztályra (56%), valamint azokra jellemző, akik először terveznek gyermekvállalást (62%) vagy több mint egy éve próbálkoznak a fogantatással (69%). A nők által megélt nyomás azért is jelent külön problémát, mert éppen azokat a tényezőket – stresszt, szorongást és fokozott lelki terhelést – váltja ki, amelyek saját megítélésük szerint a leginkább rontják a fogantatás esélyeit.

A családalapítást tervező nők fele rendszeresen beszél partnerével a gyermekvállalásról, míg a másik fele ritkábban érinti a témát, sőt 10% kifejezetten kerüli azt. A babavállaláson gondolkodó nők 80%-a elsősorban a természetes fogantatást részesíti előnyben. Ugyanakkor a hormonkezelés, az IVF és az örökbefogadás kapcsán a gyermekvállalást tervezők mintegy fele pozitívan áll hozzá, míg egyharmaduk más alternatív megoldásokra is nyitott.

A proprioceptív érzékelés

2026. január 07.

A testhelyzet és a mozgás kapcsolata

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

A proprioceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely hatással van arra, hogyan érzékeljük testünk helyzetét és mozgását. A propriocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan és tudattalanul is érzékeljük testünk pozícióját az űrben, anélkül, hogy ránéznénk. Ez a rendszer elengedhetetlen a mindennapi tevékenységekhez, mint pl. az öltözködés, a sportolás vagy akár a járás.

Hogyan működik?

A proprioceptív rendszer receptorokból áll, amelyek az izmokban, az ízületekben és az inakban találhatók. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test helyzetéről és a mozgásáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve a finommotoros koordinációt és az egyensúly fenntartását.

Receptorok: a proprioceptív receptorok érzékelik az izmok feszültségét és az ízületek helyzetét. Például amikor egy izom megfeszül, a receptorok jelet küldenek az agynak arról, hogy az izom aktív.

Agyfeldolgozás: az agy különböző területei, mint pl. a motoros kéreg és a kisagy, feldolgozzák ezeket az információkat. A motoros kéreg irányítja a mozgásokat, míg a kisagy segít az egyensúly fenntartásában.

Túl sokat vagy túl keveset pisil a gyerek? Érdemes kivizsgáltatni!

2026. január 06.

A kisgyermekek vizeletürítése sok szülőnek okoz aggodalmat: van, hogy a gyerek túl gyakran jár vécére, máskor meg alig pisil. Néha ezek teljesen ártalmatlan jelenségek – például a folyadékbevitel vagy a hőmérséklet változásai miatt –, de előfordul, hogy a háttérben a húgyutak vagy a vesék működési zavara áll.

A témában dr Bauer Zita a Mentaház Magánorvosi Központ gyermekgyógyász szakorvosa van a segítségünkre.

Ha túl sok

A vese a szervezet szűrőberendezése: feladata, hogy a vérből eltávolítsa a felesleges vizet, sókat és salakanyagokat, majd ezeket vizelet formájában a húgyhólyagon keresztül kiürítse. Ha ez az érzékeny egyensúly felborul, a vizelet mennyisége vagy összetétele megváltozik – ez gyakran az első jel, hogy valami nincs rendben.

Ha a gyermek a szokásosnál több vizeletet termel (poliuria), az lehet ártalmatlan – például melegben vagy nagy folyadékbevitel után –, de utalhat betegségre is. A leggyakoribb ok a cukorbetegség (diabétesz mellitusz), amikor a vércukorszint emelkedése miatt a vese a felesleges cukrot próbálja kiválasztani, ezzel együtt sok vizet is veszít a szervezet. Ilyenkor a gyerek sokat iszik, mégis szomjas, és éjszaka is gyakran vizel. Hasonló tüneteket okozhat a ritka diabétesz inszipidus, amikor a vízháztartás szabályozása sérül a vazopresszin (antidiuretikus hormon, a vese vízvisszatartását irányító anyag) hiánya vagy hatástalansága miatt.