Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A magasabb IQ vagy EQ a sikeres óvoda- és iskolakezdés záloga?

Érdekességek2023. augusztus 04.

Fotó: 123rf.com

Ha fejlesztő játékokra gondolunk, akkor első körben talán a legkisebbeknek készült formabedobó jut eszünkbe, majd a nagyobbaknak szóló logikai feladatok, az agyat megmozgató, gondolkodásra serkentő játékok. A sok hasznos tudás és képesség azonban alig vezet sikerre önismeret, önuralom, kitartás, beleérző képesség és a társas kapcsolatokban való jártasság nélkül. Ezeket a képességeket pedig kizárólag az érzelmi intelligencia fejlesztésével tudjuk megszerezni.

IQ vagy EQ?

Az IQ (intelligence quotinet, vagyis intelligencia hányados) a személy értelmi képességeinek összességét jelenti. Ide tartozik a problémamegoldás, a gondolkodás gyorsasága, az összefüggések átlátása és az emlékezőképesség is. Az IQ mellett létezik egy másik mérőszám is, az EQ (emotional quotient vagyis érzelmi hányados). Az EQ olyan képességeket jelent, mint az öntudat, az önkontroll, a belső motiváció, az empátia és a szociális készség.

Melyik a fontosabb?

Habár már 1920-ban leírták társas intelligencia néven, az EQ leginkább Daniel Goleman Érzelmi intelligencia című, 1995-ben megjelent könyve kapcsán terjedt el igazán a köztudatban. A pszichológus úgy véli, hogy a sikeres élet mindössze 20%-ban függ az IQ mértékétől, 80%-ban az EQ, a temperamentum, a végzettség, a családi háttér és a szerencse határozza meg.

Véleményével szemben egyes szakemberek kritikát fogalmaztak meg, ám a könyv megjelenését követően több tanulmány is alátámasztotta az állításait. Ezek szerint az EQ előre jelzi a várható sikereket az életminőség, a párkapcsolatok és az egészség terén is.


Fotó: 123rf.com

A képességek kibontakoztatása

Az IQ-val mérhető készségek a tanulmányai során segítik a gyermeket, ám ha a jó felfogóképesség mellé nem társulnak szociális és érzelmi képességek, akkor az életben való boldogulása már nehezebb lehet –magyarázza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője. Ha az egyébként jó képességű gyermek az iskolai szünetben gyakran keveredik bajba az önuralom hiánya miatt, vagy rontja le a jegyeit, mert nem elég kitartó, vagy képtelen társas kapcsolatokat kiépíteni, nem boldogul a csapatmunkával, akkor hiába az IQ, mégsem tudja megfelelően kibontakoztatni a benne meglévő egyéb képességeket.

Testi és lelki egészség

A magasabb érzelmi intelligencia szinttel rendelkező gyerekek jobb jegyeket szerezhetnek és tovább tanulnak, de az EQ nemcsak a tanulásban segít. Kutatások bizonyítják, hogy általánosságban egészségesebb életmódot is folytatnak, például kisebb arányban szoknak rá a dohányzásra. Felmérések szerint a társas és a későbbi párkapcsolatokban is fontos szerepet játszik, a magas EQ-val rendelkező tanulók ugyanis jobban együttműködnek társaikkal és a vezetői szerepben is ügyesebbek.  

Fotó: 123rf.com

A magas IQ tehát önmagában nem elegendő a sikeres élethez, a karrierhez. Azon túl, hogy valaki el tudja végezni a munkaköréhez kapcsolódó feladatokat az is lényeges, hogy képes legyen beilleszkedni az új munkakörnyezetbe, jól kezelni a munka során adódó helyzeteket és csapatban dolgozni a munkatársakkal. Ehhez pedig fejlett érzelmi intelligencia szükséges. 

Forrás: www.jatekliget.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Depresszió

2026. május 05.

A depresszió mint orvosi értelemben vett betegség nem azonos a mindennapi életben gyakran tapasztalható elkeseredéssel vagy átmeneti rossz hangulattal. A depresszió orvosi értelemben vett betegség, tehát meghatározott tüneteknek meghatározott ideig fenn kell állniuk ahhoz, hogy e diagnózist meg lehessen állapítani.

A depressziós beteg elveszti érdeklődését a külvilág iránt, nem érdekli munkája, családja, hobbija. Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát, napi aktivitása felére-harmadára csökken. Étvágytalan lesz, testsúlya csökken (néha épp fokozott étvágy észlelhető), rosszul alszik (néha túl sokat, de a keveset alvás a gyakoribb), reggelre nem piheni ki magát. Szexuális érdeklődése és teljesítőképessége lecsökken, életét értelmetlennek érzi, önvádlások jelentkezhetnek nála és sokszor az öngyilkosság gondolatáig, illetve az öngyilkossági kísérletig is eljut. Ahhoz, hogy a major depresszió diagnózisát felállíthassuk, minimálisan két héten át az alábbi 9 tünet közül legalább ötnek (ezen belül pedig az első kettőből legalább az egyiknek) kell fennállnia:


depressziós, szomorú hangulat,
az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése (anhedonia),
jelentős testsúlycsökkenés vagy -gyarapodás,
inszomnia vagy hiperszomnia (csökkent vagy fokozott alvás),
nyugtalanság vagy gátoltság,
fáradtság, erőtlenség,
értéktelenség érzése, önvádolás, bűntudat, esetleg depressziós téveszmék,
csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képességek,
életuntság, öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet,

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.