Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A magasabb IQ vagy EQ a sikeres óvoda- és iskolakezdés záloga?

Érdekességek2023. augusztus 04.

Fotó: 123rf.com

Ha fejlesztő játékokra gondolunk, akkor első körben talán a legkisebbeknek készült formabedobó jut eszünkbe, majd a nagyobbaknak szóló logikai feladatok, az agyat megmozgató, gondolkodásra serkentő játékok. A sok hasznos tudás és képesség azonban alig vezet sikerre önismeret, önuralom, kitartás, beleérző képesség és a társas kapcsolatokban való jártasság nélkül. Ezeket a képességeket pedig kizárólag az érzelmi intelligencia fejlesztésével tudjuk megszerezni.

IQ vagy EQ?

Az IQ (intelligence quotinet, vagyis intelligencia hányados) a személy értelmi képességeinek összességét jelenti. Ide tartozik a problémamegoldás, a gondolkodás gyorsasága, az összefüggések átlátása és az emlékezőképesség is. Az IQ mellett létezik egy másik mérőszám is, az EQ (emotional quotient vagyis érzelmi hányados). Az EQ olyan képességeket jelent, mint az öntudat, az önkontroll, a belső motiváció, az empátia és a szociális készség.

Melyik a fontosabb?

Habár már 1920-ban leírták társas intelligencia néven, az EQ leginkább Daniel Goleman Érzelmi intelligencia című, 1995-ben megjelent könyve kapcsán terjedt el igazán a köztudatban. A pszichológus úgy véli, hogy a sikeres élet mindössze 20%-ban függ az IQ mértékétől, 80%-ban az EQ, a temperamentum, a végzettség, a családi háttér és a szerencse határozza meg.

Véleményével szemben egyes szakemberek kritikát fogalmaztak meg, ám a könyv megjelenését követően több tanulmány is alátámasztotta az állításait. Ezek szerint az EQ előre jelzi a várható sikereket az életminőség, a párkapcsolatok és az egészség terén is.


Fotó: 123rf.com

A képességek kibontakoztatása

Az IQ-val mérhető készségek a tanulmányai során segítik a gyermeket, ám ha a jó felfogóképesség mellé nem társulnak szociális és érzelmi képességek, akkor az életben való boldogulása már nehezebb lehet –magyarázza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője. Ha az egyébként jó képességű gyermek az iskolai szünetben gyakran keveredik bajba az önuralom hiánya miatt, vagy rontja le a jegyeit, mert nem elég kitartó, vagy képtelen társas kapcsolatokat kiépíteni, nem boldogul a csapatmunkával, akkor hiába az IQ, mégsem tudja megfelelően kibontakoztatni a benne meglévő egyéb képességeket.

Testi és lelki egészség

A magasabb érzelmi intelligencia szinttel rendelkező gyerekek jobb jegyeket szerezhetnek és tovább tanulnak, de az EQ nemcsak a tanulásban segít. Kutatások bizonyítják, hogy általánosságban egészségesebb életmódot is folytatnak, például kisebb arányban szoknak rá a dohányzásra. Felmérések szerint a társas és a későbbi párkapcsolatokban is fontos szerepet játszik, a magas EQ-val rendelkező tanulók ugyanis jobban együttműködnek társaikkal és a vezetői szerepben is ügyesebbek.  

Fotó: 123rf.com

A magas IQ tehát önmagában nem elegendő a sikeres élethez, a karrierhez. Azon túl, hogy valaki el tudja végezni a munkaköréhez kapcsolódó feladatokat az is lényeges, hogy képes legyen beilleszkedni az új munkakörnyezetbe, jól kezelni a munka során adódó helyzeteket és csapatban dolgozni a munkatársakkal. Ehhez pedig fejlett érzelmi intelligencia szükséges. 

Forrás: www.jatekliget.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...

Inkontinencia

2026. szeptember 18.

Az inkontinencia akarattól független vizeletvesztés vagy vizelettartási elégtelenség. Meglepõen sok embernek, fõleg nõknek okoz problémát, megkeserítve az életüket.

Több oka lehet. Állhat strukturális, szerkezeti eltérés a háttérben. Ilyenkor stresszinkontinenciáról beszélünk. Ez esetben a panaszt a gátizomzat meggyengülése és ennek következtében a hólyagalap megsüllyedése okozza; ilyenkor a húgycsõ záróizma nem mûködik megfelelõen. Hasûri nyomásfokozódás (köhögés, tüsszentés, nevetés stb.) esetén néhány csepp vizelet akaratlanul eltávozik. Ez az elváltozás általában együtt jár a hüvelyfal süllyedésével. Kiváltó ok lehet több, általában nagyobb súlyú gyermek szülése, kötõszöveti gyengeség; de 50 éves kor felett gyakran elõfordulhat mindezek nélkül is.

Nem könnyen, de gyógyítható

A megoldás mûtéti. Végezhetünk hüvelyplasztikai mûtétet, melynek során a hüvelyfal süllyedését megszüntetjük, és a hüvely felõl alulról megtámasztjuk a hólyagalapot. Elõnye, hogy egyszerû beavatkozás, a mûtéti megterhelés kisfokú. Hátránya, hogy évek múltán az esetek 25-30 százalékában visszatérhetnek a panaszok.