Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A magnéziumhiány az izomgörcsök okozója lehet

Érdekességek2022. július 17.

Fotó: 123rf.com

Az egészségesebb életmód felé menetelve ma már egyre több férfi kezd valamilyen rendszeres mozgásba, ami nagyon jót tesz a termékenységüknek is – legalábbis egy bizonyos pontig. A sport ugyanis bár nagyon egészséges, sokszor rámutat olyan tápanyagok hiányára, melyek a termékenység fenntartásában – ezen keresztül a hormonrendszer egyensúlyának fenntartásában – is komoly szerepet játszanak.

A témában Ratkó Tünde termékenységi szakember, szülésznő van a segítségünkre.

A sport és a tápanyagok

Amikor valaki felhagy a mozgásszegény életmóddal és sportolni kezd, akkor ráébred, hogy ez mennyire sok energiát ad, azon túl, hogy a testet is tónusosra formálja. Azonban egy jellemző problémába is belefut szinte minden férfi, aki rendszeresen mozogni kezd az inaktivitás után, ez pedig az izomgörcs.

Kellemetlen, fájdalmas és látványra sem éppen bíztató, hátterében pedig nem az áll, hogy egyszerre túl sokat csináltunk. Illetve többnyire nem erről van szó, mivel az izomzatunk a túlzott megterhelést inkább később, izomláz formájában szokta megbosszulni. A görcsök hátterében a legtöbbször a magnéziumhiány húzódik meg, ami jól ismert tény, éppen, éppen ezért sokan szednek is magnéziumot. A gond ennek ellenére rendszeresen visszatér…

Hasznosulás

Ahhoz, hogy a bevitt anyagokat a szervezet képes legyen beépíteni egy sor átalakításon kell átesniük.  A magnézium rendszerint szervetlen kötésben kerül a szervezetbe, így nagyon sok energiába kerül, míg hasznosítható formára variálja azt a test. Ha azonban szerves, biológiailag aktív formában visszük be (magnézium-citrát), akkor a hasznosulási arány akár 80%-kal is javul – ez egyébként minden szerves kötésben bevitt anyag esetében igaz. Szerves kötésben a testnek kevesebb energiát kell fordítani az átalakításokra, vagyis lényegesen nagyobb arányban képes hasznosítani az adott anyagot is – mondja Ratkó Tünde.

Ez azonban még mindig nem elég. Ahhoz, hogy a magnézium valóban megfelelő arányban hasznosulhasson, és a szervezet magnéziumigénye – illetve a hiányállapot megszűntetése, melyre a görcsök is rámutatnak – megfelelően legyen kielégítve olyan anyagokkal érdemes egyszerre bevinni, melyek támogatják a hasznosulását. A B6-vitamin ilyen funkcióját jól ismerjük, de mellette a kalcium, a D-vitamin, az E-vitamin és a C-vitamin is igen fontos tényezői a hasznosulásnak. Éppen ezért, amikor kiválasztjuk a megfelelő vitaminkészítményt a magnézium pótlására, akkor tartsuk szem előtt, hogy magnézium-citrát formában legyen jelen az anyag (illetve a lehető legtöbb anyag szerves kötésben, -citrát és -glükonát formában legyen), valamint azt, hogy megfelelően komplex, sok összetevős legyen a készítmény.


Fotó: gettyimages.com

A magnézium az izmokon túl

Azon túl, hogy a magnézium segít elkerülni az izomgörcsöket számtalan más területen is nagyon komoly hatása van a szervezetre. A pszichológiai funkciók normál fenntartásának egyik alappillére, de a fogak és a csontozat egészségéhez is elengedhetetlen. Ezen felül pedig kiemelt szerepe van a megfelelő sejtosztódásban is – többek közt ezen funkcióján keresztül hat a termékenységre.

A spermatogenezis során ugyanis a magnézium hiányában a spermiumok kialakulása hibás lehet, ez csökkent spermiumszámot, valamint a spermiumok minőségének romlását hozhatja magával. Utóbbi esetben a megtermékenyítés ugyan sikeres lehet, de megugrik a koraszülés, a vetélés és a genetikai betegségek kialakulásának valószínűsége is. Mindemellett az elégtelen spermiumtermelés sajnos a test hormonális egyensúlyára is hatással lehet, ez pedig hosszabb távú és súlyos betegségek kialakulását is okozhatja.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.