Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A magyar női lélek és szimbóluma, a tulipán

Érdekességek2023. május 13.

A mai kor embere a divatot követi, őseink azonban évszázadokon keresztül ugyanazokat a motívumokat használták. Mesefigurák és sztárok követése helyett szimbólumokat alkalmaztak. Ezt tudatosan tették, hiszen pontosan ismerték a jelentésüket. Így volt ez a nőiség jelképével, a tulipánnal is.  

Őseink még értették, miért olyan virágok díszítik a ruhákat és a bútorokat, amilyenek. 

A lányos anyukák, ha benéznek gyermekük ruhásszekrényükbe, biztos, hogy találnak rengeteg virággal díszített kis ruhát a Hello kitty-s "szépségek" mellett. A régi a szőttesek, fazekas tárgyak, bútorok vagy akár a kapufélfa-díszítések között találunk számos növényi ornamentika-motívumot, ugyanúgy, mint minden ruhán. Ezek a jelképek olyan természetességgel hordozzák jelentéseiket, hogy értelmezésük kézenfekvő (lenne). A régi emberek még beleszülettek a hagyományba, a környezetük rendezettségének élményét is adó tárgyak megalkotásához szükséges tudást mozdulatról mozdulatra adták át, tehát számukra ezek a szimbólumok nem maradtak némák, mint a mai kor embere számára.

A magyar parasztság a múltból nemcsak egy-egy motívumot, emléktöredéket hozott magával, hanem az egész motívumkincsben, mint összefüggő jelrendszerben benne lappang archaikus világszemléletének sok alapvető eleme is.

Ez a világlátás, a jelekben rögzített és jelekkel közvetített tudás pedig ma is érvényes üzenettel szól az ember helyéről a világmindenségben: feladatáról, lehetőségeiről, természethez való viszonyáról, a természetben és az ember önnön természetében fellelhető törvényszerűségek megfigyeléséről és alkalmazásról, a természetben természetesen és a természettel való együttélésről A faragott tárgyakon, fazekasok által készített edényeken, kapufélfákon, kályhacsempén, szűrhímzésen a minta nem pusztán díszítés, hanem sokkal inkább képi üzenet.
Ezért beszélhetünk úgy a népművészetről, mint a magyar nép szakrális művészetéről. A művészet célja, hogy az ember a lényeglátását megőrizze és segítse, hogy ne veszítse szem elől a rendet és a létfeladatát, az élet lehetőségeit.Régen a mágikus-szimbolikus gondolkodás áthatotta az emberek mindennapi életét. A mágikus gondolkodás és a művészet még kart karba öltve, szétválasztatlanul működött a létezésben.


Mostani cikkemben konkrétan a tulipán különböző formáiról írok (érintve a szív formát). Lássuk ezek jelentését konkrétan:

A tulipán az egyik legrégebbi díszítőelemünk, a népi művészetünk leggyakrabban alkalmazott motívuma. Kimondhatatlanul sok formája, változata van, már maga is egy kompozíció, ugyanakkor áttételes jelképként is kiválóan használható.
Szirmai hasonlítanak a női test kontúrjához, ilyen esetben a nőiességet, termékenységet jelképezheti, de jelentheti a feltárulkozást, a befogadást is. Olyan női jelképről van szó, amely egyben költőien átfogalmazott vulva ábrázolás, vagyis a tulipánt lényegében a két széttárt combnak és az "élet kapujának" ikonikus ábrázolása.
"A nő képessége a befogadás (információ befogadás), elfogadás, odaadás és a teremtés,(materializálás). A nő arra született, hogy befogadni, megnyílni, szeretni, a szeretet általönmagát tudatosan átadni, a szeretet által egységet (párkapcsolati, alapított családi egységet)létrehozni, teremteni, szülni, újjászületni képes legyen.
Természetesen nem bármit befogadni, s nem bármi felé nyitott lenni, s nem bárminek átadni magát. Hanem: a férfin keresztül az isteni igazságnak, a kiegyenlítődésnek. A férfi által a valódi, tiszta értelem fényének. Minden nő spirituális útja a "férfin keresztül" vezet. De nem úgy, hogy átgázol rajta, hanem, hogy befogadja, megismeri.
Párkapcsolati életük során folyamatosan magához kapcsolja odaadó szeretetével, és visszakapcsolja az ősi egységhez, a Nagy Egész -hez. Így teljesednek ki mindketten. Ez nem misztikum. Ez szellemi, lelki,gyakorlati életfeladataink egyike. A nőnek, hogy a fénytől, tehát az értelemtől, az objektívátvilágítástól, az önmegváltási információktól megtermékenyülve: teremtsen." Joó Violetta:
A nő mágiája és felelőssége És pontosan ezt a beavatást adják meg ezek a régi motívumok (a Hello Kitty-vel ellentétben). Tulipánokkal, más motívumokkal kiegészítve utalhatunk életkorokra, életkori sajátságokra, jellemekre, emberek közötti kapcsolatokra.
A tulipán tehát a leányt jelképezi, a szív a legényt jeleníti meg. Azok a tárgyak amelyeken ezek előfordultak elsősorban tehát nem használati tárgyak voltak, hanem mint a két nembeli fiatalok közti szerelmi kapcsolat és egybekelési szándék nyilvános jegyei, valamint státuszszimbólumokként nem pusztán társadalmi és dekoratív funkciót kaptak, hanem minden vésett díszítőelemnek: a hármastulipánnak, az egymásnak fordított páros szilvamagnak, fenyőágnak, rózsának jelentése és jelentősége van.
A tulipánba például gyakran szilvamag kerül, így lesz a tulipán a női szeméremtest, a mag pedig a termékenység szimbóluma. A szív megjelenhet a férfi lábai közt is, s arra is van emlékünk, hogy szívet virággá továbbfejlesztő motívum neve "tökös" volt. Tulipánok a képek sorrendjében balról jobbra:

Villás tulipán: 10-12 éves leányka, érintetlen állapota.
Hegyes tulipán 1854-ből: 13-15 esztendős leányka, "kinek már szökik ki a csicse s ezután már nehezen ül otthon".
Lándzsás facsart tulipán: 16-17 éves nagyleány, konfirmált már, jár hozzá a legények serege! "Ha még egyszer lány lehetnék, Megválogatnám a legényt, Megválogatnám a legényt, Mint a piacon az edényt.

"Lándzsás tulipán 1827-ből: a nászéjszakát éppen megélő, "félkontyot menyasszony" jelölője.
Ajakos tulipán: az áldott állapotban lévő menyecske megszemélyesítője, "amikor nő a ház eleje".
Fias tulipán 1860-ból: az áldott állapotú anyában már teljesen kifejlődött a magzat, a viráganyában mát teljesen kinyílt a kis virág.

Facsart tulipán szintén a XIX. századból: az e- világra születés folyamata, a viráganya kifacsarja kis virágát. Minden édesanya szüléskor ugyanezt éli meg.
Kifacsart tulipán: a viráganya öregszik, nem szülőképes már! Újra előtérbe kerül a szűz állapota, ám most az élete végéhez közeledő években: " Öregasszony nem jó zsáknak Sem abrakos tarisznyának"
Szakállas tulipán: az élet kereke nem áll meg. Ami egyszer fent volt le is fordul. A már nagyra nőtt, fiatal tulipán folytatja anyja munkáját, míg az elöregedett viráganya lehull róla és őssé válik. Földanyánk minden év tavaszán újranöveszti magából, magból, az életet.

Gondoltátok volna? Ezek után felvetődik bennem milyen tudást közvetítünk a Hello Kitty-vel vagy Hannah Montana-val?
Érdemes tudatossan megválogatni, hogy mivel veszed körül magad, hiszen minden energia. A tárgyaid hatással vannak rád és a környezetedre.

Ha komolyabban érdekel a téma, itt találsz bővebb információt:

Felhasznált és javasolt irodalom: Lükő Gábor: A magyar lélek formái Hoppál Mihály:
Tulipán és szív Jelképtár (Hoppál Mihály, Jankovics Marcell, Nagy András, Szemadám György)
Képek forrása:https://liliom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=751800 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.