Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A magyar nők nem foglalkoznak a változó korral

Érdekességek2020. szeptember 25.

Fotó: gettyimages.com

A magyar nők a szükségesnél kevesebbet gondolnak arra, hogy külön foglalkozzanak a menopauzával és a hormonváltozás okozta tünetekkel. Ma Magyarországon közel egymillió, 48-58 év közötti nő él, akik koruknál fogva érintettek. A Magyar Menopauza Társaság megválasztott elnöke, Dr. Ács Nándor szerint pedig nagyon fontos lenne, hogy minden változó korban lévő hölgy elmenjen szűrővizsgálatokra, illetve orvoshoz forduljon.

Mi is az a menopauza?

A hölgyek szervezete teljesen átalakul a késői negyvenes és korai ötvenes éveik tájékán: a nemi hormonrendszer (azaz a progeszteron és az ösztrogén szintjének) változása, a menstruációs ciklus elmaradása számos kellemetlen tünettel jár. Az, hogy a tünetek kinél mikor jelentkeznek, teljesen egyénfüggő: léteznek olyan hölgyek, akik még 50-es éveik közepén is termékenyek, míg másokat már a negyedik X táján elérnek a változások.  

A legszembetűnőbb tünet, hogy megváltozik a menstruációs ciklus, azaz gyakoribbá vagy ritkábbá válik, később pedig teljesen megszűnik. Ezt kísérőjelenségként hőhullámok, izzadás, álmatlanság, fokozott bőr és nemi szervi szárazság, hízékonyság kíséri. Sajnos ebben az időszakban a legtöbb nőnek megváltozik a hangulata is, gyakrabban sírnak, érzékenyebbé válnak, súlyos esetben akár depresszió is felléphet. A változásokkal párhuzamosan lecsökken vagy akár meg is növekedhet a nemi étvágy, gyakori az inkontinencia is.

Mind mondanak a menopauzáról a szakértők?

Dr. Ács Nándor, a Magyar Menopauza Társaság megválasztott elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: „Az adatok azt mutatják, hogy évente Magyarországon is több százezer nő jut el életének változó szakaszába, amikor megjelennek nála a menopauza tünetei. A változó korban fellépő kellemetlen tüneteket, mint a hőhullámokat, a levertséget, kedélyhullámzásokat meghaladóan súlyos betegségek is felléphetnek, a szervezetben beállt változások következtében: az ösztrogén lecsökkent szintje ugyanis megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Mindezek mellett pedig gyakori a csontritkulás is.


Japán keserűfű (Fotó: pixabay.com)

A magyar nők szükséges rosszként élik meg a változó kort

Bár a változó kor minden hölgyet elér előbb vagy utóbb, mindezek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos nagyon kevesen fordulnak a háziorvoshoz vagy a nőgyógyászhoz. Dr. Ács Nándor hozzátette: „A korábban létező menopauza központok mára nagyrészt megszűntek, így nincs szervezett kerete a változó korban lévő hölgyek kivizsgálásának. Emiatt valóban csak rajtuk múlik, hogy elmennek-e az orvoshoz. Én minden hölgynek azt javaslom, amikor eléri a változó kort és megjelennek nála a hormonváltozás okozta tünetek, mindenképpen menjen el orvoshoz. A változó korban érdemes elvégeztetni különböző szűrővizsgálatokat, vérvizsgálatot, mammográfiát, megelőzve ezzel a komolyabb problémák kialakulását. Ráadásul az egyéb tünetek is enyhíthetőek különböző módszerekkel.”

Hogyan enyhíthetőek a változó korral járó kellemetlenségek?

A változó kor kellemetlen tünetei, így a hőhullámok, levertség, kedélyingadozás néhány megfontolandó praktikával, egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és rendszeres mozgással is enyhíthetőek. Az ártéri japán keserűfű kivonata pedig a kutatások szerint 75%-kal csökkenti a hőhullámokat és az izzadást egyaránt.  A nemi szervek szárazsága is felléphet, ami külső ápolószerekkel is kezelhető.

Az alvásproblémáknál érdemes odafigyelni a zavartalan (hang- és fénymentes) körülmények megteremtésére és kerülni kell a nehéz ételeket közvetlenül lefekvés előtt. Természetesen a japán keserűfű kivonatának használata kiegészítendő rendszeres mozgással és relaxációs módszerekkel. Az északi féltekén honos növény a kontinentális és a szubtrópusi területeken egyaránt előfordul, gyönyörű világoszöld levelei miatt az épített kertek dísze lehet, bár a kertészek szerint az ártéri fajtáját szinte lehetetlen kezelni és kiirtani, ha már egyszer elültettük. A japánok és a kínaiak már évszázadok óta fogyasztják szárát és gyökereit, mert úgy vélik, hogy öregedésgátló hatással bír.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet. 

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.