Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A magyar nők nem foglalkoznak a változó korral

Érdekességek2020. szeptember 25.

Fotó: gettyimages.com

A magyar nők a szükségesnél kevesebbet gondolnak arra, hogy külön foglalkozzanak a menopauzával és a hormonváltozás okozta tünetekkel. Ma Magyarországon közel egymillió, 48-58 év közötti nő él, akik koruknál fogva érintettek. A Magyar Menopauza Társaság megválasztott elnöke, Dr. Ács Nándor szerint pedig nagyon fontos lenne, hogy minden változó korban lévő hölgy elmenjen szűrővizsgálatokra, illetve orvoshoz forduljon.

Mi is az a menopauza?

A hölgyek szervezete teljesen átalakul a késői negyvenes és korai ötvenes éveik tájékán: a nemi hormonrendszer (azaz a progeszteron és az ösztrogén szintjének) változása, a menstruációs ciklus elmaradása számos kellemetlen tünettel jár. Az, hogy a tünetek kinél mikor jelentkeznek, teljesen egyénfüggő: léteznek olyan hölgyek, akik még 50-es éveik közepén is termékenyek, míg másokat már a negyedik X táján elérnek a változások.  

A legszembetűnőbb tünet, hogy megváltozik a menstruációs ciklus, azaz gyakoribbá vagy ritkábbá válik, később pedig teljesen megszűnik. Ezt kísérőjelenségként hőhullámok, izzadás, álmatlanság, fokozott bőr és nemi szervi szárazság, hízékonyság kíséri. Sajnos ebben az időszakban a legtöbb nőnek megváltozik a hangulata is, gyakrabban sírnak, érzékenyebbé válnak, súlyos esetben akár depresszió is felléphet. A változásokkal párhuzamosan lecsökken vagy akár meg is növekedhet a nemi étvágy, gyakori az inkontinencia is.

Mind mondanak a menopauzáról a szakértők?

Dr. Ács Nándor, a Magyar Menopauza Társaság megválasztott elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: „Az adatok azt mutatják, hogy évente Magyarországon is több százezer nő jut el életének változó szakaszába, amikor megjelennek nála a menopauza tünetei. A változó korban fellépő kellemetlen tüneteket, mint a hőhullámokat, a levertséget, kedélyhullámzásokat meghaladóan súlyos betegségek is felléphetnek, a szervezetben beállt változások következtében: az ösztrogén lecsökkent szintje ugyanis megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Mindezek mellett pedig gyakori a csontritkulás is.


Japán keserűfű (Fotó: pixabay.com)

A magyar nők szükséges rosszként élik meg a változó kort

Bár a változó kor minden hölgyet elér előbb vagy utóbb, mindezek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos nagyon kevesen fordulnak a háziorvoshoz vagy a nőgyógyászhoz. Dr. Ács Nándor hozzátette: „A korábban létező menopauza központok mára nagyrészt megszűntek, így nincs szervezett kerete a változó korban lévő hölgyek kivizsgálásának. Emiatt valóban csak rajtuk múlik, hogy elmennek-e az orvoshoz. Én minden hölgynek azt javaslom, amikor eléri a változó kort és megjelennek nála a hormonváltozás okozta tünetek, mindenképpen menjen el orvoshoz. A változó korban érdemes elvégeztetni különböző szűrővizsgálatokat, vérvizsgálatot, mammográfiát, megelőzve ezzel a komolyabb problémák kialakulását. Ráadásul az egyéb tünetek is enyhíthetőek különböző módszerekkel.”

Hogyan enyhíthetőek a változó korral járó kellemetlenségek?

A változó kor kellemetlen tünetei, így a hőhullámok, levertség, kedélyingadozás néhány megfontolandó praktikával, egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és rendszeres mozgással is enyhíthetőek. Az ártéri japán keserűfű kivonata pedig a kutatások szerint 75%-kal csökkenti a hőhullámokat és az izzadást egyaránt.  A nemi szervek szárazsága is felléphet, ami külső ápolószerekkel is kezelhető.

Az alvásproblémáknál érdemes odafigyelni a zavartalan (hang- és fénymentes) körülmények megteremtésére és kerülni kell a nehéz ételeket közvetlenül lefekvés előtt. Természetesen a japán keserűfű kivonatának használata kiegészítendő rendszeres mozgással és relaxációs módszerekkel. Az északi féltekén honos növény a kontinentális és a szubtrópusi területeken egyaránt előfordul, gyönyörű világoszöld levelei miatt az épített kertek dísze lehet, bár a kertészek szerint az ártéri fajtáját szinte lehetetlen kezelni és kiirtani, ha már egyszer elültettük. A japánok és a kínaiak már évszázadok óta fogyasztják szárát és gyökereit, mert úgy vélik, hogy öregedésgátló hatással bír.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.