Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A magyarok közel harmada rendszertelenül táplálkozik

Érdekességek2021. február 09.

Fotó: pixabay.com

Miközben a koronavírus-járvány miatt gyakran szóba kerül az immunrendszer erősítése, arról kevesebbet beszélünk, hogy ennek egyik fontos része a helyes táplálkozás.

A NaturMed Hotel Carbona országos reprezentatív felmérést készített a lakosság étkezési, táplálkozási szokásairól, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek 31 százaléka rendszertelenül vagy kevésbé rendszeresen étkezik, 30 százaléka választja csupán az egészségesebb növényi olajat a zsírral szemben, 40 százalék a teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket a finomított gabonával szemben, csupán 25 százalék fogyaszt halat, és csak 26 százalék szed valamilyen vitamint. Holott étkezési szokásaink változtatásával erősíthetjük immunrendszerünket. Az eredménnyel és a hasznos tanácsokkal kapcsolatban orvos szakértő ad rövid összefoglalót. 

Az őszi időszakban mindig téma az immunrendszer erősítése. Idén ez a koronavírus-járvány miatt sokkal égetőbb kérdés, mint egy átlagos őszi náthaszezonban. Az egészségünk megőrzéséhez kulcsfontosságú az egészséges étrend. A NaturMed Hotel Carbona magyarok étkezési szokásait feltérképező országos reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek 78 százaléka gondolja úgy, jellemzően egészségesen táplálkozik. Dr. Somogyi Katalin, a Carbona belgyógyász, diabetológus szakorvosa szerint azonban, ha részletesebben vizsgáljuk a válaszokat, az is egyértelművé válik: többen rendszertelenül étkeznek, sokan továbbra is zsírt választják a növényi olajjal szemben, és a finomított gabonaféléket a teljeskiőrlésűvel szemben. Ugyanakkor az immunrendszer erősítése az egészséges étrenddel kezdődik. 

Amikor az egészséges táplálkozásra gondolunk, elsősorban az egészséges élelmiszerek és ételek jutnak eszünkbe. Az immunrendszerünk kiegyensúlyozott működését és erősítését elősegítő helyes étrend azonban a rendszerességgel és a mennyiséggel kezdődik. A felmérés eredményei szerint a válaszadók 31 százaléka rendszertelenül vagy kevésbé rendszeresen étkezik, és akár főétkezéseket is kihagy. Majdnem 15 százalék azok aránya, akik többet vagy sokkal többet esznek, mint amennyit kívánnak, és csupán a megkérdezettek 1,4 százaléka viszonyul annyira tudatosan saját testéhez, hogy kevesebbet fogyaszt, mint amennyit kíván. Dr. Somogyi Katalin, a Carbona orvosa ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern táplálkozástudomány a napi többszöri étkezést javasolja. Ideális napi 5 alkalommal kisebb mennyiségeket enni, egyenlő időközönként, ami biztosítja a stabil vércukorszintet és a megfelelő mennyiségű energiát. Ez azért is fontos, mert így nem terheljük túl szervezetünket, az emésztés ugyanis sok energiát igényel, amit a testünk például egy fertőzés leküzdésére is fordíthatna.


Az étrend összeállításánál a sorrendre és az ételekre egyaránt figyelnünk kell. Dr. Somogyi Katalin szerint ez különösen akkor válik lényegessé, amikor valamilyen betegséggel, fertőzéssel nézünk szembe, hisz olyankor vizsgázik immunrendszerünk. Ha időben és megfelelően készítjük fel a védekezésre, nagyobb az esélye, hogy a betegség enyhébb lefolyású lesz. Ebből a szempontból jó hír, hogy a Carbona felmérésében résztvevők 85 százaléka úgy nyilatkozott, gyakran vagy nagyon gyakran fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget. Ugyanakkor a további mutatók már nem ennyire kedvezőek. A válaszadók több mint 50 százaléka a zsírt választja a növényi olajjal szemben, csak 40 százalék fogyaszt teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszereket, és csupán alig 25 százalék eszik halat. És bár az egészséges táplálkozási piramisnak az édesség mindössze néhány százalékát kellene adnia, a megkérdezettek 37 százaléka gyakran vagy nagyon gyakran fogyaszt édességet.

Az immunrendszerünk erősítése érdekében azonban tudatosabban kell összeállítanunk étrendünket – hangsúlyozza a Carbona orvosa. Fontos, hogy változatos legyen, és tartalmazza a teljes értékű fehérjéket, elsődlegesen a C-, D- és E-vitaminokat, cinket, valamint megfelelő mennyiségű folyadékot. Fehérjeforrásoknak számítanak a húsok, a tojás, az olyan tejtermék, mint a túró és a joghurt, amely egyben probiotikumtartalma miatt is egészséges, valamint a hal.

Ez utóbbiból sokkal többet kellene fogyasztanunk, hisz az emberi szervezet számára olyan fontos ásványi anyagokban bővelkedik, mint a foszfor, a vas, a kálium, a kalcium, illetve az A-, D-, B2 és B6-vitamin. A szükséges cinkmennyiséget biztosíthatja számunkra a sovány marhahús, a hüvelyesek, a spenót vagy akár a tökmag. Antibakteriális és vírusölő hatása miatt a fokhagyma és a gyömbér rendszeres fogyasztása segít erősíteni az immunrendszert. Mindemellett arra is figyeljünk, étrendünkben minél kevesebb cukor tartalmú élelmiszer legyen, mivel a finomított cukor elvonja szervezetünktől a vitaminok egy részét, a kalciumot, és gyengíti az immunrendszert.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.