Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A magzatvíz visszafordíthatja a csontok öregedését?

Érdekességek2022. január 08.

Fotó: gettyimages.com

A magzatvízben lévő őssejtek újjáéleszthetik az öregedő és gyenge csontokat – állítják brit kutatók, akik szerint felfedezésük segíthet genetikai betegséggel született gyerekeken, idős embereken és űrhajósokon is.

A Scientific Reports című folyóiratban közölt vizsgálathoz terhesség idején végzett szűrések során, valamint közvetlenül a szülések előtt begyűjtött mintákkal dolgoztak a kutatók – olvasható a BBC News honlapján.

A londoni Great Ormond Street Hospital és a University College London együttműködéséből született Gyermekegészségi Intézet szakemberei súlyos genetikai betegségben, üvegcsontúságban (osteogenesis imperfecta) szenvedő egerekbe fecskendezték be a mintákból kinyert őssejteket.

Az emberek esetében nagyjából minden huszonötezredik csecsemő ezzel a betegséggel, vagyis többszörös csonttöréssel jön a világra. Azok, akik túlélik, a későbbiekben akár évi 15 csonttörést is szenvedhetnek, fogaik törékenyek, hallásuk rossz lehet és fejlődési problémákkal is küzdhetnek.

Az egereken végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az őssejtek befecskendezésével az állatok csontjai megerősödtek, és rugalmasságuk, valamint szerkezetük is javult. A csonttörések száma 80 százalékkal csökkent.

“Rendkívül izgatott vagyok, mivel olyan jelentős áttörésről van szó, amely akár mindenki életére hatással lehet” – mondta a kutatást vezető Pascale Guillot. Hozzátette: “már hozzászoktunk, hogy krémet kenünk az arcunkra bőrünk öregedésének lassítása érdekében, itt ugyanez történik, csak épp csontvázunk a célpont”.

“Úgy vélem, hogy pár éven belül meglesznek a módszereink csontvázunk öregedésének lassítására, hogy csökkentsük a törések és egyéb fájdalomforrások számát” – jegyezte meg a szakember, aki szerint a mostani eredmények az űrhajósok csonttöréseinek kivédésében is segíthetnek.

A csontok folyamatos átépüléséért a csontfaló sejtek (osteoclast) és a csontképző sejtek (osteoblastok) a felelősek. Guillot szerint az üvegcsontúság, a csontritkulás és az űrutazásokkor bekövetkező csonttörések hátterében a csontképző sejtek “ellustulása” áll.

Az eredmények szerint a magzatvízből nyert őssejtek növelték a csontképző sejtek természetes aktivitását, ahelyett, hogy közvetlenül maguk hoztak volna létre új csontokat.


A humán teszteket két éven belül elkezdhetik. A kutatók végső célja annak a kiderítése, hogy az őssejtek milyen anyagot engednek szabadon, amely beindítja a csontképző sejteket.
MTI


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.