Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A megcsalás és ami mögötte van

Érdekességek2023. november 16.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A félrelépés hihetetlenül gyakori téma: elhagyott, megcsalt nők és férfiak panaszkodnak, nem értve társuk viselkedését. A legtöbb terapeuta valószínűleg ezzel a párkapcsolati problémával találkozik legtöbbet mostanság. De mi van valójában a félrelépések hátterében?  

Napjainkban valójában megnőtt az úgynevezett „félrelépők” száma. A legtöbb házasság végét egy harmadik megjelenése okozza a kapcsolatokban. Ilyenkor aztán megkezdődik a harc. Lehet, hogy a szóban forgó kapcsolat már nem is működött annyira jól, mégis foggal-körömmel próbáltunk ragaszkodni a párunkhoz. Nem értjük, miért történik ez. Keressük a hibásokat, vádoljuk a párunkat és vádoljuk önmagunkat is. Azt gondoljuk, ha másképp csináltunk volna valamit, akkor most nem omlana össze körülöttünk a világ. Pedig a világ nem omlik össze, csak nem tudjuk feldolgozni a veszteséggel járó fájdalmunkat.

Egy másik cikkemben már megemlítettem, hogy egy párkapcsolat nem két ember kapcsolata csupán. A másik mögött álló család ugyanúgy hozzátartozik a mindennapi életünkhöz, mint a párunk. Családállító terapeutaként ezt sokszor megtapasztaltam már munkám során. A párkapcsolati problémák mögött legtöbbször a származási családhoz fűződő kötelékeinket kell keresnünk.

„A szerelem a legtökéletesebb szülő”. Ez a mondat arra hívja fel a figyelmünket, hogy amikor szerelembe esünk valakivel, akkor szerelmünk tárgyától valójában azokat a dolgokat szeretnénk megkapni, amit szüleinktől annak idején nem kaptunk meg. A szeretet, törődést, figyelmet, gondoskodást.
A szerelmi háromszögek kialakulásnak egyik leggyakoribb oka az, hogy a feleség nem a feleség szerepét tölti be a kapcsolatban, hanem férje édesanyjának a szerepébe lép. Ha a férfi nem tudott még elszakadni a származási családjától, és ezen belül az édesanyjától, akkor feleségében az anya képviselőjét fogja látni. A szerelem múltával aztán a két ember egyre távolabb kerül egymástól, és mivel a férfi vágyik a valódi kapcsolatra is, keres valakit – egy szerető személyében – aki pedig majd a feleség helyét foglalja el.  Így alakul ki a háromszög, ami valójában így néz ki:


Férj – feleség (anya) – szerető (feleség).

A megoldást a fenti esetben az anyával való kapcsolat tisztázása adhatja meg. Míg ezt nem tettük meg, addig a helyzet rendezésére nincs lehetőségünk. Természetesen, ha a nő lép félre, ugyanez a helyzet, csak fordítva. A nő férjében az apa képviselőjét látja, és a szerető lép a férj helyére.

A fenti lehetőség csak egy a sok tudatalatti ok közül, ami a szerelmi háromszögek kialakulásában részt vehet. Hogy mi a valódi oka a félrelépésnek, azt egy családállítás tisztázhatja. Ezért ajánlom ezt a módszert mindazoknak, akik épp váláson török a fejüket párjuk hűtlensége miatt. Gyakori ilyen esetben az amúgy is kevés önbizalom elvesztése, hisz általában nem értjük, hogy az a másik nő (vagy férfi) miért jobb, mint mi. A félrelépések oka, higgyük el, a legtöbb esetben nem az, hogy a megjelenő harmadik jobb, szebb vagy okosabb, mint mi. A kapcsolatból kitekintgetőt tudatalattija vezeti, sok esetben megmagyarázni sem tudja, miért keresett más partnert.

„Mindig keresek valamit. Magam sem tudom, hogy mit”. Ez a mondat is gyakran hangzik el családállítások alkalmával. A másik gyakori oka a félrelépéseknek az ikervesztés problémája. Erről a témáról is írtam már bővebben, cikkemet itt az oldalon is megtalálod, címe: „Te is keresed a másik feled? Ami igazából hiányzik”.
Ezekben az esetekben a kliens elmondja, hogy hiába szereti a feleségét, neki szüksége van arra, hogy más nőkkel is találkozzon. Állandóan keres valamit, valakit, de maga sem tudja, hogy mit vagy kit. Valójában a méhen belül elveszített ikertestvérét keresi. Minden új találkozásban felvillan a remény, hogy megtalálja azt az érzést, amit testvére iránt érzett az élete kezdetén. Azt a feltétel nélküli szeretetet, elfogadást, egymásba olvadást. Mikor ráébred, hogy ez az új kapcsolat - mint az összes többi eddigi - megint nem adja meg neki ezeket az érzéseket, már megy is tovább, és keresi az új lehetőséget elveszett érzései megtalálására.

Ikervesztés estében előfordul, hogy az illetőnek nem megfelelő a viszonya gyermekével, ha több gyermeke van, akkor az egyikkel legtöbb esetben. Ilyenkor lehetséges, hogy a gyermek képviseli a szülő elveszített ikertestvérét. Vagy rossz a kapcsolat, vagy a szülő túlzottan félti, „túlszereti” gyermekét. Amikor családállítás után helyreáll a „rend”, általában megjavul a szülő-gyermek viszony is.

Próbáljunk meg tehát kicsit másképp nézni a félrelépés problémájára. Ha megértjük, milyen erők, kötések húzódnak meg társunk viselkedése mögött, nem csak magunkat kíméljük meg rengeteg fájdalomtól, szenvedéstől, hanem neki is segítünk visszatalálni önmagához. Hibáztatással, veszekedéssel, vádaskodásokkal csak rontunk az amúgy is sérülékeny helyzeten. Helyette tegyük meg közösen az első lépéseket.

Ha egy családállítás alkalmával fény derül a rejtett okokra, akkor még mindig lesz dolgunk önmagunkkal, és társunkkal is, hiszen a legtöbb ember nehezen dolgozza fel az addig elszenvedett sérüléseket.

A lélek mozgása lassú. A gyógyuláshoz idő kell. Kellő türelemmel és odafigyeléssel párkapcsolatunk egy idő múlva lehet, hogy jobb, szenvedélyesebb lesz, mint az elmúlt években.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.