Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A megfelelő táplálkozás fontos az egészség megőrzésében

Érdekességek2019. április 07.

Magyarországon a diabétesz, az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek is egyre többeknek okoznak problémát, pedig a népbetegségek megelőzésért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Immunrendszerünknek fontos szerepe van többek között a betegségek elkerülésében és egészségünk megőrzésében, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani védekezőképességünk megerősítésére.

1993 óta február 11-én tartjuk a betegek világnapját, amelynek alkalmából az elnevezésű egészségügyi tájékoztató kampány szakemberei a betegségmegelőzés és a kisgyermekkori immunerősítés fontosságára hívták fel a figyelmet.

Ma már tudjuk, hogy végzetünket nem a génjeinkben hordozzuk, és hosszútávú egészségünk egyik alapja az egészséges immunrendszer, amelynek megerősítéséért kisgyermekkorban tehetünk a legtöbbet. Ennek ellenére a diabétesz miatti felnőttkori halálozások száma 2015-ben Magyarországon megközelítette a 3 ezret, a két év alatti gyermekek 10-14%-a túlsúlyos2, és 3-5% -a elhízott, valamint a 24-36 hónapos gyermekek 6%-a is túlsúlyos-elhízott. A fogantatástól számított első 1000 nap időszaka kiemelt élettani jelentőséggel bír, ugyanis a kisgyermekek megfelelő korai táplálása ezeknek a felnőttkori népbetegségeknek is megelőzheti a kialakulását.

Az immunrendszer jelentősége
Fontos, hogy immunrendszerünk megóvására és támogatására ne csak a betegségek idején ügyeljünk, hanem akkor is fordítsunk rá figyelmet, amikor egészségesek vagyunk, ugyanis szervezetünk védekező mechanizmusának megfelelő működése nélkül védtelenné válunk az egyes fertőzésekkel és környezeti hatásokkal szemben, amelyek később súlyos következményekkel járhatnak.


Immunrendszerünk megerősítésére ma már számos módszert ismerünk, a legfontosabb mégis a korai immunvédelem fokozása, és ezzel egyidejűleg a későbbi betegségek megelőzése. A bélflóra nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez és az immunrendszer megfelelő működéséhez, hiszen a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódásával segíti szervezetünk védekező mechanizmusát. Az egészséges bélflóra kialakításában az anyatejes táplálás kiemelten fontos szerepet játszik.

A helytelen hozzátáplálás is felelős lehet a betegségek kialakulásáért
A táplálkozási problémák jelentős része kisgyerekkorban alakul ki, ennek egyik legfőbb oka, hogy az 1-3 éves korú gyerekek körében az édesanyák 45%-a nem a baba szükségletei alapján táplálja gyermekét5, hanem ugyanazt adja kisgyermekének, mint a család többi tagjának. A kiskorban kialakult táplálkozási problémák felnőttkorban elhízáshoz vagy akár cukorbetegséghez is vezetnek.

Az újszülöttek immunvédelmének megteremtését és védekezőképességük megerősítését a megfelelő korai táplálkozással tudjuk segíteni. Életünk első 1000 napja nemcsak az immunrendszer kialakulása szempontjából kulcsfontosságú, de a későbbi egészség megteremtésében is kiemelt szerepet játszik.

Megfelelő korai táplálással megalapozható a hosszútávú egészség
A helyes táplálásnak nagy hatása van a felnőttkori egészségre, az allergiás megbetegedések, a gluténérzékenység és a vashiányos vérszegénység mellett olyan felnőttkori népbetegségek is megelőzhetők a fogantatástól számított 2 évben, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

A vitaminokban, nyomelemekben és ásványi anyagokban gazdag táplálás elengedhetetlen a szervezet védekezőképességének megerősödéséhez, amely alapvető feltétele a megbetegedések megelőzésének. „A betegségek legyengíthetik a gyermekek fejlődő immunrendszerét, a nem megfelelő immunvédelem pedig felnőttkorban komolyabb egészségügyi problémákhoz is vezethet. Ezért fontos, hogy a szülők minél inkább kihasználják a fogantatástól számított első ezer napot, amikor a kisgyermekek egész életüket meghatározó fejlődésen mennek keresztül.

Megfelelő táplálás segítségével felkészíthetik gyermekeik immunrendszerét az elkerülhetetlen kihívásokra és egyben megalapozhatják a jövőjüket” – mondta Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület és az Első 1000 Nap Program elnöke. A szakértő továbbá felhívta rá a figyelmet, hogy a kisbabák tápanyagigénye nagyban eltér a felnőttekétől. Immunrendszerük és ellenállóképességük fejlődéséhez több vasra és főként D-vitaminra van szükségük, mint amennyit a tipikus magyar étrend számukra biztosít.

További információ és segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.