Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A megfelelő táplálkozás fontos az egészség megőrzésében

Érdekességek2019. április 07.

Magyarországon a diabétesz, az elhízás és a kardiovaszkuláris betegségek is egyre többeknek okoznak problémát, pedig a népbetegségek megelőzésért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Immunrendszerünknek fontos szerepe van többek között a betegségek elkerülésében és egészségünk megőrzésében, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani védekezőképességünk megerősítésére.

1993 óta február 11-én tartjuk a betegek világnapját, amelynek alkalmából az elnevezésű egészségügyi tájékoztató kampány szakemberei a betegségmegelőzés és a kisgyermekkori immunerősítés fontosságára hívták fel a figyelmet.

Ma már tudjuk, hogy végzetünket nem a génjeinkben hordozzuk, és hosszútávú egészségünk egyik alapja az egészséges immunrendszer, amelynek megerősítéséért kisgyermekkorban tehetünk a legtöbbet. Ennek ellenére a diabétesz miatti felnőttkori halálozások száma 2015-ben Magyarországon megközelítette a 3 ezret, a két év alatti gyermekek 10-14%-a túlsúlyos2, és 3-5% -a elhízott, valamint a 24-36 hónapos gyermekek 6%-a is túlsúlyos-elhízott. A fogantatástól számított első 1000 nap időszaka kiemelt élettani jelentőséggel bír, ugyanis a kisgyermekek megfelelő korai táplálása ezeknek a felnőttkori népbetegségeknek is megelőzheti a kialakulását.

Az immunrendszer jelentősége
Fontos, hogy immunrendszerünk megóvására és támogatására ne csak a betegségek idején ügyeljünk, hanem akkor is fordítsunk rá figyelmet, amikor egészségesek vagyunk, ugyanis szervezetünk védekező mechanizmusának megfelelő működése nélkül védtelenné válunk az egyes fertőzésekkel és környezeti hatásokkal szemben, amelyek később súlyos következményekkel járhatnak.


Immunrendszerünk megerősítésére ma már számos módszert ismerünk, a legfontosabb mégis a korai immunvédelem fokozása, és ezzel egyidejűleg a későbbi betegségek megelőzése. A bélflóra nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez és az immunrendszer megfelelő működéséhez, hiszen a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódásával segíti szervezetünk védekező mechanizmusát. Az egészséges bélflóra kialakításában az anyatejes táplálás kiemelten fontos szerepet játszik.

A helytelen hozzátáplálás is felelős lehet a betegségek kialakulásáért
A táplálkozási problémák jelentős része kisgyerekkorban alakul ki, ennek egyik legfőbb oka, hogy az 1-3 éves korú gyerekek körében az édesanyák 45%-a nem a baba szükségletei alapján táplálja gyermekét5, hanem ugyanazt adja kisgyermekének, mint a család többi tagjának. A kiskorban kialakult táplálkozási problémák felnőttkorban elhízáshoz vagy akár cukorbetegséghez is vezetnek.

Az újszülöttek immunvédelmének megteremtését és védekezőképességük megerősítését a megfelelő korai táplálkozással tudjuk segíteni. Életünk első 1000 napja nemcsak az immunrendszer kialakulása szempontjából kulcsfontosságú, de a későbbi egészség megteremtésében is kiemelt szerepet játszik.

Megfelelő korai táplálással megalapozható a hosszútávú egészség
A helyes táplálásnak nagy hatása van a felnőttkori egészségre, az allergiás megbetegedések, a gluténérzékenység és a vashiányos vérszegénység mellett olyan felnőttkori népbetegségek is megelőzhetők a fogantatástól számított 2 évben, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

A vitaminokban, nyomelemekben és ásványi anyagokban gazdag táplálás elengedhetetlen a szervezet védekezőképességének megerősödéséhez, amely alapvető feltétele a megbetegedések megelőzésének. „A betegségek legyengíthetik a gyermekek fejlődő immunrendszerét, a nem megfelelő immunvédelem pedig felnőttkorban komolyabb egészségügyi problémákhoz is vezethet. Ezért fontos, hogy a szülők minél inkább kihasználják a fogantatástól számított első ezer napot, amikor a kisgyermekek egész életüket meghatározó fejlődésen mennek keresztül.

Megfelelő táplálás segítségével felkészíthetik gyermekeik immunrendszerét az elkerülhetetlen kihívásokra és egyben megalapozhatják a jövőjüket” – mondta Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület és az Első 1000 Nap Program elnöke. A szakértő továbbá felhívta rá a figyelmet, hogy a kisbabák tápanyagigénye nagyban eltér a felnőttekétől. Immunrendszerük és ellenállóképességük fejlődéséhez több vasra és főként D-vitaminra van szükségük, mint amennyit a tipikus magyar étrend számukra biztosít.

További információ és segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hőguta: Hogyan ismerjük fel?

2026. augusztus 09.

A hőgutáról lesz szó, mely hirtelen bekövetkező, percek alatt eszméletvesztéssel járó rosszullét.

Az ún. bevezető, figyelmeztető időszak, a koncentrálóképesség csökkenésével, kábultsággal, fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással jelzi a veszélyt. Figyelmeztető tünet a törzsön a verejtékezés kifejezett csökkenése. A test gyors túlfűtöttségére utal a forró, kipirult és száraz bőr. 41 °C-ot meghaladó láz esetén az agykárosodás és egyéb szervek (máj, vese, szív) működészavara végzetes lehet.

A leglényegesebb elsősegélynyújtói feladat a testhőmérséklet lehető leggyorsabb csökkentése. Hűvös helyre vinni a beteget, eltávolítani róla minden ruhát. Testét becsavarni hideg vizes lepedőbe, melyet 2–3 percenként cserélni kell, vagy közvetlenül a testfelszínre locsolni hideg vizet. Amikor a lázmérő higanyszála 38 °C alá csökkent, a nedves lepedőt szárazra kell cserélni.

Fogyókúra: Nem a koplalás a cél

2026. augusztus 09.

Az elhízás nem egyik napról a másikra kialakuló betegség (!), hanem hosszabb idő alatt lassan, szinte lappangva kialakuló folyamat eredménye. Ennek megfelelően nem lehet egyik napról a másikra „meggyógyítani” sem!



Alapigazságok


A legnagyobb tévedés, amit a beteg elkövethet, hogy nemcsak az egyszerre elfogyasztott ételek mennyiségét, hanem a napi étkezések számát is minimálisra csökkenti. A koplalás azonban nem fog segíteni. A test – szerencsére – úgy van beprogramozva, hogy az ilyen hiányállapotot veszélyként észleli, és ezért úgy viselkedik, mint extrém helyzetekben, például, mint amikor éhezik. Ekkor teste minden egyes kalóriához, így a zsírokhoz is ragaszkodni fog, és amit alkalomszerűen elfogyaszt, az szinte rögtön a zsírraktárakba fog kerülni, ezáltal biztosítva a „túlélést”.
A fokozatosság elve a testtömegcsökkentésben nagyon fontos. Nem szabad drasztikus módszerekkel kezdeni, ez túl nagy „sokkot” fog előidézni. Először a „selejt” élelmiszerektől (egyszerű cukrok, túl zsíros ételek és fehér lisztből készült termékek) célszerű megszabadulni, és az étkezések közötti nassolásról „leszokni”.
Kezdetben a diéta ideje alatt – a fogyókúra okozta nehézségek megkönnyítése érdekében – hetente egy alkalommal „félre ehet” a fogyókúrázó. Ezt célszerű hétvégére beiktatni. Ilyenkor ehet, amit megkíván, de arra azért ügyeljen, hogy az energiabevitel ne sokkal haladja meg az addigiakat.
Naponta szükséges nagy rosttartalmú élelmiszereket fogyasztani! A zöldségek, darák és korpák fokozzák a telítettségérzetet, segítik a gyorsabb emésztést és a méregtelenítést.

Ki tanít kit?

2026. augusztus 08.

Kokas Katalin hegedűművésszel, négy gyermek édesanyjával tabutémákat feszegetünk.



A veszteségekről a nők nem beszélnek. Négygyermekes családként a színpadon látnak bennünket, nagyobb gyermekeinket is. Ez egy ideális kép. De vannak olyan dolgok, amiket tabuként kezel a társadalom. Pedig akkor, amikor abban az élethelyzetben vagyunk, az nagy szenvedés, ha az ember úgy gondolja, hogy nincsenek sorstársai. Én kifejezetten azért beszélek erről, mert fontosnak tartom, hogy másnak segítsek, aki hasonló élethelyzetben van.

18 éves korunk óta férjemmel, Kelemen Barnabással tudtuk, hogy nagy családot, sok gyermeket szeretnénk. A legnagyobb boldogság az, amikor az ember gyermeket vár. Én ugyanakkor hét alkalommal is megéltem a veszteséget, hogy a magzat meggondolta magát.

Első gyermekünk, Hanna születése nem úgy zajlott le, ahogy szerettük volna, pedig csak egy picit érkezett korábban. Előtte való nap fejeztem be a diplomadolgozatomat, és másnap megszületett, amikor már éppen nem számított koraszülöttnek. Otthonszülést szerettünk volna, de Kaposváron folyt el a magzatvíz, ezért az ottani kórházba vittek.
Én kifejezetten nem kértem fájdalomcsillapítót, mert érezni akartam, hogy mi történik. Oxitocint sem szerettem volna, de azt kötelezően adtak, izomba.
A szülést követően Hanna nem lélegzett fel, és ezért azonnal elvitték tőlem Pécsre. Saját felelősségre azonnal robogtam utána apukámmal autóval, és a koraszülött intézetben leszidtak, hogy mit keresek ott, a kisbabámnak nem rám, hanem rájuk van szüksége.
Ez óriási trauma volt!