Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A megmagyarázhatatlan foltok a bőrön komoly betegségre is utalhatnak

Érdekességek2024. november 30.

A bőrön lévő kisebb-nagyobb vöröses foltokat rendszerint ekcémának, illetve egyéb bőrbetegségnek tudják be. Ám ha kiderül, mégsem bőrgyógyászati a probléma, úgy érdemes ellenőriztetni a vérlemezke számot, ugyanis a panasz ITP-re (idiopátiás trombocitopéniás purpura) is utalhat, mely vérzékenységgel jár. A témáról bővebben dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük. 

Fotó: 123rf.comMi is az az ITP?

Az ITP immunológiai okok miatt fellépő vérlemezke hiány, melynek következtében nem tud végbemenni megfelelően a véralvadás, így vérzékeny állapotot hoz létre. Hátterében az immunrendszer hibás működése áll, ugyanis az olyan antitesteket termel, mely arra készteti a falósejteket, hogy távolítsák el a vérlemezkéket. Ennek következtében a trombociták száma olyannyira lecsökken, hogy az már nem elégséges az összecsapzódásra és az erek belsejéhez való kitapadásra, ami a véralvadás beindításához elengedhetetlen. Érdekesség, hogy míg gyermekkorban általában fertőzés, láz előzi meg, és az állapot fél éven belül akár spontán is gyógyulhat (bár gyakran kezelésre van szükség), addig felnőtteknél krónikus formát ölthet és nincs bevezető tünete.

Apró vörös pöttyök főleg a lábszáron, valamint orrvérzés jelezhetik a bajt

Az ITP jellemző tünetei mind a vérzékenységgel függenek össze: ezért ekkor gyakran jelennek meg apró, pontszerű bevérzések a bőrön, nehezen csillapíthatóak lesznek a vérzések, a bőrön kék foltok tűnnek fel különösebb trauma nélkül, továbbá előfordulhat még orr/ínyvérzés, valamint véres vizelés is. Mivel a betegség folyamán a véralvadás zavart szenved, ezért a páciens olyan veszélyeknek van kitéve, mint a vérszegénység, de rossz esetben életveszélyes belső vérzések is létrejöhetnek, ezért fontos a szakszerű kezelése- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.

Gyógyszer, injekció és műtét is szóba kerülhet

Amennyiben vérvétel – és esetleg csontvelővizsgálat – alapján bebizonyosodik az ITP megléte, úgy a kezelés egyrészt a beteg korától, másrészt az állapot súlyosságától függ. Enyhébb esetben orális készítményekre van szükség, míg súlyosabb formában intravénásan kell az adott anyagokat bejuttatni (szteroidos készítmények, immunglobulin). Amennyiben a terápia nem vezet eredményre, sőt, a vérlemezkék száma tovább csökken, vagy vészesen alacsony, úgy a lép műtéti eltávolítására van szükség- sajnos azonban ez sem segít minden estben. Van továbbá speciális gyógyszer is, ami a vérlemezke képződését serkenti. Ennek alkalmazására akkor kerül sor, ha sem az immunrendszerre ható gyógyszerek adása, sem a lép eltávolítás nem vezet kellő számú vérlemezke szám eléréséhez.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Rosszul sikerült a félévi bizonyítvány? Így segíthetjük gyermekünket!

2026. február 12.

A félévi bizonyítvány kiosztása és a vele szinte egy időben zajló középiskolai felvételi sok családban feszült időszakot jelent. A jegyek és az esetleg kevésbé jó teljesítmény nemcsak a gyerekekben kelthetnek szorongást, hanem a szülőkben is kérdéseket vethetnek fel: vajon eleget tettünk, jól halad a gyermek, és mit árulnak el ezek az eredmények a jövőről?

A szakemberek szerint fontos tudatosítani: a félévi értékelés és a felvételin elért pontszám nem végső ítélet, hanem egy adott időszak pillanatképe.

„A bizonyítvány és felvételin nyújtott teljesítmény nem mutatja meg teljes egészében a gyermek tudását, képességeit és fejlődését. Nem látszik benne, mennyit változott a gyermek magához képest, hogyan tanult meg alkalmazkodni az iskolai elvárásokhoz, vagy mennyi energiát fektetett a mindennapokba” – mondja Gál Beatrix, a Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat igazgatója.

Egy stabil családi háttérrel rendelkező gyermeknél is előfordulhat, hogy egy-egy megmérettetés gyengébben sikerül. Ilyenkor a túlzott számonkérés vagy a büntetés gyakran többet árt, mint használ. A szakértők inkább azt javasolják, hogy a szülők próbálják megérteni az okokat: túlterheltség, motivációhiány, szorongás vagy épp egy iskolai-, családi-, baráti konfliktus is állhat a háttérben. 

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.

Farsangi fánk recept

2026. február 11.

Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?   

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.