Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A megmagyarázhatatlan foltok a bőrön komoly betegségre is utalhatnak

Érdekességek2024. november 30.

A bőrön lévő kisebb-nagyobb vöröses foltokat rendszerint ekcémának, illetve egyéb bőrbetegségnek tudják be. Ám ha kiderül, mégsem bőrgyógyászati a probléma, úgy érdemes ellenőriztetni a vérlemezke számot, ugyanis a panasz ITP-re (idiopátiás trombocitopéniás purpura) is utalhat, mely vérzékenységgel jár. A témáról bővebben dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük. 

Fotó: 123rf.comMi is az az ITP?

Az ITP immunológiai okok miatt fellépő vérlemezke hiány, melynek következtében nem tud végbemenni megfelelően a véralvadás, így vérzékeny állapotot hoz létre. Hátterében az immunrendszer hibás működése áll, ugyanis az olyan antitesteket termel, mely arra készteti a falósejteket, hogy távolítsák el a vérlemezkéket. Ennek következtében a trombociták száma olyannyira lecsökken, hogy az már nem elégséges az összecsapzódásra és az erek belsejéhez való kitapadásra, ami a véralvadás beindításához elengedhetetlen. Érdekesség, hogy míg gyermekkorban általában fertőzés, láz előzi meg, és az állapot fél éven belül akár spontán is gyógyulhat (bár gyakran kezelésre van szükség), addig felnőtteknél krónikus formát ölthet és nincs bevezető tünete.

Apró vörös pöttyök főleg a lábszáron, valamint orrvérzés jelezhetik a bajt

Az ITP jellemző tünetei mind a vérzékenységgel függenek össze: ezért ekkor gyakran jelennek meg apró, pontszerű bevérzések a bőrön, nehezen csillapíthatóak lesznek a vérzések, a bőrön kék foltok tűnnek fel különösebb trauma nélkül, továbbá előfordulhat még orr/ínyvérzés, valamint véres vizelés is. Mivel a betegség folyamán a véralvadás zavart szenved, ezért a páciens olyan veszélyeknek van kitéve, mint a vérszegénység, de rossz esetben életveszélyes belső vérzések is létrejöhetnek, ezért fontos a szakszerű kezelése- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.

Gyógyszer, injekció és műtét is szóba kerülhet

Amennyiben vérvétel – és esetleg csontvelővizsgálat – alapján bebizonyosodik az ITP megléte, úgy a kezelés egyrészt a beteg korától, másrészt az állapot súlyosságától függ. Enyhébb esetben orális készítményekre van szükség, míg súlyosabb formában intravénásan kell az adott anyagokat bejuttatni (szteroidos készítmények, immunglobulin). Amennyiben a terápia nem vezet eredményre, sőt, a vérlemezkék száma tovább csökken, vagy vészesen alacsony, úgy a lép műtéti eltávolítására van szükség- sajnos azonban ez sem segít minden estben. Van továbbá speciális gyógyszer is, ami a vérlemezke képződését serkenti. Ennek alkalmazására akkor kerül sor, ha sem az immunrendszerre ható gyógyszerek adása, sem a lép eltávolítás nem vezet kellő számú vérlemezke szám eléréséhez.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.

A glaukóma diagnosztizálásának lehetőségei

2025. december 17.

A zárt csarnokzugú glaukóma, ami Magyarországon nem ritka, krónikus és heveny formában is megjelenhet. Ez a glaukóma forma a Föld teljes népessége tekintetében a vezető glaukómás vaksági ok. 

Heveny formában a szemnyomás nagyon megemelkedik. Ez jelentős fájdalommal is járhat. A zárt csarnokzugú glaukómára főként azok hajlamosak, akiknek a szemük kissé kisebb, mint a szokásos normális szem. Az életkor előrehaladtával, már nagyjából 40 éves kor körül a szemlencse jelentősen nagyobbodni kezd. Ilyenkor, ha a hely kicsi, a szemlencse a pupilla területében elzárhatja a szem belső folyadékának (a csarnokvíznek) az áramlását, és ez váltja ki a csarnokzug elzáródását. Bár a probléma még az elzáródás előtt végzett egyszeri, ambuláns lézer kezeléssel teljesen megelőzhető, ez a kockázat fel nem ismerése miatt sokszor elmarad, és a beteg már csak a súlyos és végleges látáskárosodás kialakulása után kerül lézerkezelésre. Tehát ha valaki távolra pluszos szemüveget hord vagy a családban volt már glaukóma, szemét mindenképpen rendszeresen ellenőrizni kell tünetmentesen is. A szemorvosi vizsgálatkan alaposnak és hozzáértőnek kell lennie, nem elég, csupán a szemnyomásmérés. A krónikus zárt csarnokzugú glaukóma forma tünetszegényebb. A nyitott csarnokzugú glaukómák pedig teljesen fájdalmatlanok. Magyarországon a nyitott csarnokzugú glaukóma formák a leggyakoribb zöldhályog típusok. Erősen hajlamosít rá a rövidlátás és a vérrokonok között előfordult nyitott csarnokzugú glaukóma. Éppen ezért a fenti kockázati tényezőkkel bíró személyeknek különösen fontos a 40 éves kor feletti életszakaszban a rendszeres és jó minőségű szemorvosi vizsgálat, még teljes panaszmentesség esetén is.