Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A melegebb test hatásosabban harcol a fertőzések ellen

Érdekességek2018. június 04.

Minél magasabb a test hőmérséklete, annál jobban fel tudja gyorsítani a szervezet a védekező rendszert, hogy harcba induljon a daganatok, a sebek és a fertőzések ellen - állapította meg egy új kutatás.

A Warwicki Egyetem és a Manchesteri Egyetem kutatói kimutatták, hogy a testhőmérséklet kisebb emelkedése felgyorsítja a sejten belüli "órát", amely a fertőzésre adott immunválaszt irányítja - írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.

A felfedezés hatékonyabb, gyorsabban ható gyógyszerek kifejlesztését teszi lehetővé, amelyek a folyamatban fő szerepet játszó fehérjére irányulnak.

Mitől indul be a "sejtóra"?

A gyulladást jelző anyagok működésbe hozzák az úgynevezett NF-kB fehérjéket, ezzel a sejtóra "ketyegni" kezd, a fehérjék a sejt és a sejtmag között ide-oda mozogva ki és be kapcsolnak egyes géneket. Ha a testhőmérséklet eléri a 34 Celsius-fokot, az "óra" lelassul. Az átlagos 37-nél magasabb testhőmérsékleten az óra felgyorsul.

A Warwicki Egyetem tudósai szerint az A20 jelű fehérje játszhat kulcsszerepet a folyamatban. Ezt úgy bizonyították, hogy kísérletekben kivonták az A20-at a sejtekből és arra lettek figyelmesek, hogy a "sejtóra" ilyenkor elveszíti érzékenységét a hőmérsékletre.

Sok olyan gént, amelyet az NF-kB fehérjék irányítanak, nem befolyásol a hőmérséklet, egy fontos csoport azonban megváltozott a különböző hőfokokon. Köztük voltak a gyulladások szabályzói és a sejtkommunikáció irányítói, amelyek módosíthatják a sejt reakcióját.


Mike White, a Manchesteri Egyetem vezető biológusa szerint a tanulmány magyarázattal szolgálhat arra is, hogyan hat egészségünkre a környezet és a test hőmérséklete.

"Jó ideje tudjuk, hogy télen terjed erősen az influenza és a nátha, amikor hideg az idő. Az is ismert, hogy a melegebb helyen élő egerek között ritkább a gyulladás és a daganat. Ezeket a jelenségeket magyarázhatja, hogy a hő változása kihat az immunválaszra" - magyarázta White.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.

Ha szétveti a méreg...

2026. augusztus 11.

Az agresszió féken tartása rajtunk múlik!

Elönti az epe? Elsápad a méregtõl? Szétfeszíti a düh, szétveti a méreg? Rágja magát, eszi a fene? Még egy csepp, és kicsordul a pohár? Legszívesebben a "fejéhez vágna" valamit a másiknak? Ha gyakran érez így, valószínûleg rosszul kezeli a konfliktusokat!

Fontos felismerni, sérelmünk "vélt-e vagy valódi", haragunk jogos-e vagy inkább jogtalan? Mi vagyunk a hibásak a történtekért, vagy tényleg áldozatai vagyunk egy másik ember figyelmetlenségének, nemtörõdömségének, tapintatlanságának, szemtelenségének stb...

A nõk dolga valamivel nehezebb, számukra a verbális agresszió-levezetési csatornák sokkal inkább lezártak, mint a férfiak elõtt. Képzeljen el egy kedves, csinos vállalati vezetõnõt, aki vörös arccal, tajtékozva osztja ki beosztottait, amikor a határidõn túl sincs még kész a megbízó által megrendelt anyag. Ugye, majdhogynem elképzelhetetlen. A társadalmi normák által elõirányzott szerepstruktúrában a nõ szelíd, halk szavú, türelmes. A mérgelõdést, dühöngést, mint nõietlen megnyilvánulást, a köz elítéli. A nõk így szocializációs alapon inkább lenyelik mérgüket. Ha pedig kicsordul a pohár, akkor megkaphatják a "hisztérika" minõsítést. A férfiaktól azonban elvárt a határozottság, és sokkal inkább elfogadott az agresszió. A hangerõ és a testi erõ némelyek szemében a férfiasság bizonyítéka. Ha õk káromkodnak kiabálva, azon kevesebben akadnak fenn.