Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A mellrák nem egyetlen betegség, hanem tizenegy altípusa van

Érdekességek2021. március 01.

Fotó: 123rf.com

A mellráknak tizenegy genetikailag különböző altípusa van és ezek mindegyikének más a lefolyása, valamint a kezelés utáni kiújulásának az esélye – derült ki a Nature című tudományos folyóiratban publikált új tanulmányból.

“A mellrák kezelése jelentősen fejlődött az elmúlt években, ám sajnálatos módon a nők egy részénél az emlőrák visszatér, és tovább terjed, gyógyíthatatlanná válva” – mondta Carlos Caldas, a brit rákkutató közhasznú szervezet, a Cancer Research UK cambridge-i intézetének professzora. “Néhány nőnél ez évekkel később következhet be, ám eddig lehetetlen volt előre pontosan megmondani, hogy kinél áll fenn a kiújulás kockázata, és ki az, aki megnyugodhat”.

A brit szakemberek a kaliforniai Stanford Egyetemen dolgozó kollégáikkal együttműködve tanulmányozták a genetikai eltéréseket csaknem kétezer nő melldaganatában. Az alanyokat húsz éven át nyomon követték, hogy megnézzék, kiújult-e náluk a rák, vagy sem – olvasható a forbes.com. honlapon.

Az adatok alapján kidolgoztak egy módot, amelynek segítségével a jövőben sokkal pontosabban meg lehet majd mondani, hogy mely pácienseknél magas a kockázata a rák későbbi kiújulásának. Az eredmények emellett a rákkezelés új, sokkal személyre szabottabb módjait segítenek felfedezni.


Emlődaganatokból vett minták DNS-elemzésével a kutatócsoport már korábban megállapította, hogy a mellráknak valójában 11 különböző altípusa van. “Még nagyon messze vagyunk attól, hogy minden nő számára hozzáférhetővé tegyük ezt a részletes molekuláris vizsgálatot, és további kutatásokat kell végeznünk, hogy megértsük, miként tudjuk hozzáigazítani a kezelést a páciens daganatához” – mondta Karen Vousden, a Cancer Research UK vezető kutatója.

A szakemberek jelenleg egy olyan megfizethető vizsgálat kifejlesztésén dolgoznak, amelyet kórházakban lehetne használni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.