Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A mérsékelt tea- és kávéfogyasztás csökkentheti a stroke és a demencia kockázatát

Érdekességek2022. január 04.

A mérsékelt kávé- és teafogyasztás összefügghet az agyvérzés és a demencia kockázatának csökkenésével – állapította meg egy új tanulmány, amelyet a The Guradian ismertetett.

Fotó: gettyimages.comA tudósok a területen végzett eddigi legnagyobb kutatásban 365 ezer 50-74 éves ember adatait követték több mint egy évtizedig. A kutatás egyik fontos eredménye szerint a naponta 2-3 csésze kávét vagy 2-3 csésze teát fogyasztóknál 32 százalékkal kisebb volt a kockázata az agyvérzésnek.

A stroke számlájára globálisan a halálozások 10 százaléka írható, a demencia pedig az egyik legnagyobb egészségügyi probléma világszerte, 2050-re már mintegy 130 millió embert érinthet.

A UK Biobank adatbázisa alapján végzett kutatásban résztvevők maguk számoltak be arról, hogy mennyi kávét és teát ittak naponta. A kutatás ideje alatt a 365 ezer résztvevő közül 5079-nél alakult ki demencia, és 10 053 esett át legalább egy agyvérzésen. A tanulmány szerint azoknál csökkent legjobban az agyvérzés vagy a demencia kockázata, akik naponta 2-3 csésze kávét vagy 3-5 csésze teát, vagy vegyesen 4-6 csésze teát és kávét ittak.

A napi 2-3 kávét vagy 2-3 teát fogyasztóknál 28 százalékkal kisebb volt a demencia kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem kávéztak vagy teáztak.

A kutatást végző Jüan Csang és kollégái, a kínai Tiencsini Orvosi Egyetem tudósai megállapították, hogy a kávézás önmagában vagy a kávé és tea fogyasztása szintén kapcsolatba hozható az agyvérzés utáni demencia kialakulásának alacsonyabb kockázatával.

A Plos Medicine orvostudományi folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a kávé és a tea mérsékelt fogyasztása külön-külön is, valamint a kávé- és teafogyasztás kombinálva is csökkentheti az agyvérzés és a demencia kockázatát.

A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a UK Biobank adatbázisa a teljes népesség viszonylag egészséges mintáját képviseli, ezért nem biztos, hogy a tanulmány megállapításait általánosítani lehet. Bár lehetséges, hogy a kávé és a tea védelmet nyújthat az agyvérzés, a demencia és az agyvérzést követően kialakuló demencia ellen, a kutatók szerint ebből nem lehet ok-okozati összefüggésre következtetni.

Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem Demenciakutató Intézetének vezetője – aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében – kiemelte, hogy további kutatásokra van szükség a tea és a kávé, valamint az agyvérzés és a demencia kockázata közötti lehetséges biológiai összefüggések teljes körű megértéséhez.

Kevin McConway, az alkalmazott statisztika emeritus professzora pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az agyvérzés és a demencia kockázata nem egyenletesen növekedett vagy csökkent a tea és a kávé fogyasztásával. Az agyvérzés vagy a demencia kockázata alacsonyabb volt azoknál, akik viszonylag kevesebb kávét vagy teát ittak, mint azoknál, akik egyáltalán nem ittak, viszont egy bizonyos kávé- és teamennyiség után a kockázat ismét növekedni kezdett, míg végül magasabb lett, mint azoknál, akik nem ittak semmit – magyarázta.  McConway hozzátette: a napi 7-8 csésze kávét fogyasztóknál az agyvérzés kockázata magasabb volt, mint a nem kávézóknál, és jóval magasabb a napi 2-3 csészét fogyasztóknál.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Utazás előtt és közben is tudatosan: Első az élelmiszerbiztonság!

2025. szeptember 08.

Az utazásokat jellemzően jó előre megtervezzük: készítünk költségtervet, megtervezzük a programokat és hogy milyen ételeket szeretnénk majd megkóstolni, de ritkábban gondolunk arra, hogy a konyhánkat és hűtőnket is felkészítsük a távollétre. Pedig ez az élelmiszerpazarlás és az élelmiszerbiztonság szempontjából is kiemelten fontos.


„Vásároljunk” a hűtőnkből: Törekedjünk arra, hogy lehetőség szerint még az utazás előtt felhasználjuk a közeli lejárati idejű termékeket. Figyeljünk a gyorsabban romló, fogyaszthatósági idővel ellátott termékekre (például joghurt, felvágottak, sonka). Ha nem sikerül időben felhasználnunk, akkor váljunk meg tőlük, hiszen ezek a termékek a lejárati idő után már kockázatosak lehetnek. (1)
Használjuk a fagyasztót: A maradék készételeket és közeli lejáratú élelmiszereket (például gyümölcs, pékáru, túró) érdemes lefagyasztani.
Hűtőszekrény-takarítás: Legalább havonta egyszer (vagy amint kifolyik valami, romlott étel kerül bele) meleg vízzel és semleges tisztítószerrel tisztítsuk ki a hűtőnket, a felső polcoktól lefelé haladva. Mielőtt visszapakolunk, töröljük szárazra a hűtő belsejét.

Miért kiemelten fontos az élelmiszerbiztonság a nyári melegben?

2025. szeptember 07.

Amikor beköszönt a nyári hőség, nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem az élelmiszerromlás kockázata is. A meleg ugyanis ideális környezetet teremt a mikrobák, például a baktériumok gyorsabb szaporodásához. Egy kis odafigyeléssel azonban megelőzhetjük a nyári gyomorrontást, vagy akár a komolyabb ételmérgezéseket is.

Az élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó kórokozók különösen gyorsan szaporodnak 5 és 60°C között – ezt az intervallumot hívjuk veszélyzónának. A nyári napokon az ételek könnyen elérhetik ezt a hőmérsékletet, ha nem hűtjük őket megfelelően. Egy napon hagyott autó belső hőmérséklete akár 50-60°C-ra is felmelegedhet, így a hűtést igénylő élelmiszerek (tejtermékek, húsok stb.) nagyon gyorsan megromolhatnak. Vegyük például a joghurtot, amelyet általában 4-8°C között kell tárolni. A meleg, nedves és tápanyagban gazdag joghurt ideális táptalaj a káros mikroorganizmusok (például Salmonella, Listeria) számára. Már néhány óra alatt olyan mértékben elszaporodhatnak, hogy ételmérgezést okozhatnak. A joghurt eközben levet ereszthet, megváltozhat az íze, az illata, de ezek a változások nem mindig látványosak. A mikrobiológiai kockázat már fennállhat akkor is, ha nem észlelünk elváltozást.

Ennek elkerülése érdekében nyáron használjunk hűtőtáskát a bevásárlás során,különösen, ha a vásárlás hosszabb időt vesz igénybe, például ha több boltba is megyünk. Legyünk tudatosak, hiszen ezzel nemcsak a megbetegedéseket, hanem az élelmiszerpazarlást is elkerülhetjük. Ha kétségeink vannak egy termékkel kapcsolatban, inkább ne fogyasszuk el.

Elsősegély csalánozók okozta baleseteknél

2025. szeptember 07.


A balesetest a vízből ki kell menteni. Hogy az elsősegélynyújtót ne érje további támadás, ajánlatos a legtöbb ruhanemű felvétele a testre – ha már búvárruha nem áll rendelkezésre. A veszélyeztetett tengerparton a parti mentők ezért viselnek búvárruhát még az izzasztó hőségben is.
A csalánozószálakat a bőrről el kell távolítani. Ezt természetesen nem puszta kézzel, hanem gumikesztyűben szabad csak megtenni (vagy alkalmas eszközzel a bőrről lesodorni), hiszen a csalánszálakban még jelentős méregtartalom van.
Az érintett területet sós vízzel kell lemosni (nem édesvízzel, mert a sókoncentráció különbsége újabb méregmennyiséget szabadíthat fel), majd a sérült végtagot forró (45 °C) vízben kb. 20 percig kell tartani. Ez kicsapja a fehérjealapú mérgeket.
Ezután jéggel való hűtés (előnyösen jégzsákkal) ajánlott, amely csillapítja a fájdalmat.