Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A mozgás a 60 év feletti nőket is védi a szívbetegségektől

Érdekességek2022. február 09.

Eddig sem volt titok, hogy a fizikai aktivitás és a szív-érrendszer egészsége összefügg, egy új tanulmányban azonban kifejezetten az idősebb nők életmódjára fókuszáltak ebből a szempontból. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos a lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

Fotó: gettyimages.comKevesebb ülés, több mozgás

Az elmúlt időszakban két fontos tanulmány is született az idősebb nők szív-érrendszeri egészsége és a mozgás kapcsolatáról. A Circulation című szaklap átlagosan 79 éves nőkről szóló kutatást tett közzé, amelyben azt állapították meg, hogy ha napi egy órával csökkentik a pihenéssel töltött időt, az 26 %-kal csökkenti a szívbetegségek és 12 %-kal az általános értelemben vett szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Azt is meg kell jegyezni, hogy az aktivitást nem kellett egy órába sűríteni, el lehetett osztani a nap során is.

– Nagyon érdekes része a kutatásnak, hogy a megkérdezettek hajlamosak jóval alábecsülni a pihenéssel töltött idejük mértékét. E tekintetben nagy segítséget jelentettek az okoseszközök, amelyek kiválóan alkalmasak önmonitorozásra – ismerteti Vernes doktornő. – Fontos látni, hogy ez volt az első olyan tanulmány, amelyben az ülő életmód, amit nevezhetünk pihenésnek is, önálló rizikófaktorként jelent meg az idős nőknél is.

A másik fontos kutatásban azt állapították meg, hogy azoknál a 79 éves átlagéletkorú nőknél, akik olyan könnyű mozgásokat végeztek, mint sétálás vagy kertészkedés, 42 %-kal csökkent a szívinfarktus és a koszorúér elzáródás rizikója a kevésbé aktív nőkhöz képest. A JAMA című szaklapban megjelent publikáció szerint ez a tevékenység heti 75 perc intenzívebb vagy 150 perc közepesen intenzív mozgást foglalt magában. Optimális esetben az idős hölgyek naponta mozogtak, könnyű, biztonságos formában.

Hogyan védi a szív-érrendszert az életmód?

Rugalmasabbá teszi az ereket

Az életkorral az artériák fala megvastagszik, rugalmatlanná válik, ami miatt megnő a perifériás ellenállás, ez pedig vérnyomás-emelkedéssel jár együtt. Vagyis éveink számával nő a magasvérnyomás betegség és az ennek talaján kialakuló infarktus, stroke esélye is. A testedzés azonban növeli az erek rugalmasságáért felelős nitrogén-monoxid szintáz nevű enzim mennyiségét és aktivitását, és segít a vérnyomás normalizálásában.

Növeli a „jó koleszterin” és csökkenti a „rossz koleszterin” szintjét

40-50 év felett általában nő a triglicerid és az LDL (“káros”) koleszterinszint, de nem változik a HDL (“jó”) koleszterin mennyisége. Rendszeres mozgás hatására azonban épp ellenkező változások következnek be a koleszterinszintek tekintetében, vagyis a triglicerid és LDL szintje csökken, az HDL-é nő.


Javítja a szív teljesítményét

A szív nagysága nő, teljesítménye pedig romlik az életkorral, ami sokszor akár észlelhető tünetekkel is járhat, mint kifulladás, „rendetlenkedő” szívverés, szédülés, gyengeségérzet. Közismert, hogy testedzés hatására javul a szív funkciója is, csökken a nyugalmi pulzus, javul a fizikai terhelésre bekövetkező pulzusemelkedés.

Fotó: gettyimages.com

A kardiológiai kezelés fontos eleme az életmód orvoslás

– A megfelelően kiválasztott és szakértők segítségével felépített fizikai aktivitás, amelyet az egészségi állapothoz, célokhoz, lehetőségekhez szabunk, valóságos „csodaszer” a kardiológiai kezelések részeként is – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, az KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos. – Elismert kutatási eredmények igazolják, hogy a rendszeres mozgás – és természetesen a mellé csatlakozó étrend és mentális-pszichés fittség – számos betegség rizikóját csökkenti, illetve elősegíti a belőlük való gyógyulást.

Fotó: 123rf.com

Ilyenek többek közt a szív-érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavarai és egyes daganatfajták. Ezen kívül a mozgás csökkenti a demencia, az Alzheimer-kór kockázatát, a szorongást és más hangulatzavart, segít a fogyásban, illetve a normál testsúly megtartásában, a csontok egészségének megőrzésében, és a csoportban végzett mozgásnak komoly hatása van a szociális funkciókra is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.

Zsírosodik a haja? - Praktikák a zsíros haj ápolására

2026. június 26.

A haj zsírossága nem betegség, legfeljebb kozmetikai probléma, hajunknak ugyanis bizonyos mennyiségû zsírra szüksége van. A többéves élettartalma alatt a hajszál számtalan roncsoló külsõ hatásnak van kitéve, és egyik védelmi vonala a hajhagymák felett elhelyezkedõ faggyúmirigyek által termelt zsírréteg.

Némelyeknél azonban túl sok zsír termelõdik, ennek következtében a hajszálakra is túl sok rakódik le, amelyek egy kanóchoz hasonlóan magukba szívják azt, és a haj nehézzé, zsíros tapintásúvá válik, a frizura hamar elveszti tartását. A zsíros haj ráadásul még gyorsabban is piszkolódik, ugyanis magához vonzza a levegõben lévõ port és egyéb szennyezõdéseket.

A zsíros haj ellen többféle módszerrel is lehet küzdeni. Az egyik legegyszerûbb és legtermészetesebb a rövidre vágott frizura, amely nem tapad olyan szorosan a fejbõrhöz, így a hajszálak sem tudják annyira megszívni magukat zsírral, mint hosszabb haj esetén.