Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A mozgás a 60 év feletti nőket is védi a szívbetegségektől

Érdekességek2022. február 09.

Eddig sem volt titok, hogy a fizikai aktivitás és a szív-érrendszer egészsége összefügg, egy új tanulmányban azonban kifejezetten az idősebb nők életmódjára fókuszáltak ebből a szempontból. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos a lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

Fotó: gettyimages.comKevesebb ülés, több mozgás

Az elmúlt időszakban két fontos tanulmány is született az idősebb nők szív-érrendszeri egészsége és a mozgás kapcsolatáról. A Circulation című szaklap átlagosan 79 éves nőkről szóló kutatást tett közzé, amelyben azt állapították meg, hogy ha napi egy órával csökkentik a pihenéssel töltött időt, az 26 %-kal csökkenti a szívbetegségek és 12 %-kal az általános értelemben vett szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Azt is meg kell jegyezni, hogy az aktivitást nem kellett egy órába sűríteni, el lehetett osztani a nap során is.

– Nagyon érdekes része a kutatásnak, hogy a megkérdezettek hajlamosak jóval alábecsülni a pihenéssel töltött idejük mértékét. E tekintetben nagy segítséget jelentettek az okoseszközök, amelyek kiválóan alkalmasak önmonitorozásra – ismerteti Vernes doktornő. – Fontos látni, hogy ez volt az első olyan tanulmány, amelyben az ülő életmód, amit nevezhetünk pihenésnek is, önálló rizikófaktorként jelent meg az idős nőknél is.

A másik fontos kutatásban azt állapították meg, hogy azoknál a 79 éves átlagéletkorú nőknél, akik olyan könnyű mozgásokat végeztek, mint sétálás vagy kertészkedés, 42 %-kal csökkent a szívinfarktus és a koszorúér elzáródás rizikója a kevésbé aktív nőkhöz képest. A JAMA című szaklapban megjelent publikáció szerint ez a tevékenység heti 75 perc intenzívebb vagy 150 perc közepesen intenzív mozgást foglalt magában. Optimális esetben az idős hölgyek naponta mozogtak, könnyű, biztonságos formában.

Hogyan védi a szív-érrendszert az életmód?

Rugalmasabbá teszi az ereket

Az életkorral az artériák fala megvastagszik, rugalmatlanná válik, ami miatt megnő a perifériás ellenállás, ez pedig vérnyomás-emelkedéssel jár együtt. Vagyis éveink számával nő a magasvérnyomás betegség és az ennek talaján kialakuló infarktus, stroke esélye is. A testedzés azonban növeli az erek rugalmasságáért felelős nitrogén-monoxid szintáz nevű enzim mennyiségét és aktivitását, és segít a vérnyomás normalizálásában.

Növeli a „jó koleszterin” és csökkenti a „rossz koleszterin” szintjét

40-50 év felett általában nő a triglicerid és az LDL (“káros”) koleszterinszint, de nem változik a HDL (“jó”) koleszterin mennyisége. Rendszeres mozgás hatására azonban épp ellenkező változások következnek be a koleszterinszintek tekintetében, vagyis a triglicerid és LDL szintje csökken, az HDL-é nő.


Javítja a szív teljesítményét

A szív nagysága nő, teljesítménye pedig romlik az életkorral, ami sokszor akár észlelhető tünetekkel is járhat, mint kifulladás, „rendetlenkedő” szívverés, szédülés, gyengeségérzet. Közismert, hogy testedzés hatására javul a szív funkciója is, csökken a nyugalmi pulzus, javul a fizikai terhelésre bekövetkező pulzusemelkedés.

Fotó: gettyimages.com

A kardiológiai kezelés fontos eleme az életmód orvoslás

– A megfelelően kiválasztott és szakértők segítségével felépített fizikai aktivitás, amelyet az egészségi állapothoz, célokhoz, lehetőségekhez szabunk, valóságos „csodaszer” a kardiológiai kezelések részeként is – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, az KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos. – Elismert kutatási eredmények igazolják, hogy a rendszeres mozgás – és természetesen a mellé csatlakozó étrend és mentális-pszichés fittség – számos betegség rizikóját csökkenti, illetve elősegíti a belőlük való gyógyulást.

Fotó: 123rf.com

Ilyenek többek közt a szív-érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavarai és egyes daganatfajták. Ezen kívül a mozgás csökkenti a demencia, az Alzheimer-kór kockázatát, a szorongást és más hangulatzavart, segít a fogyásban, illetve a normál testsúly megtartásában, a csontok egészségének megőrzésében, és a csoportban végzett mozgásnak komoly hatása van a szociális funkciókra is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát. 

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).