Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A mozgás a nátha ellenszere?

Érdekességek2020. október 05.

Fotó: gettyimages.com

Többen átestek már rajta, de sokan még csak most küzdenek az idei szezon első orrfolyással, köhögéssel, tüsszögéssel, torokfájással és levertséggel járó tüneteivel. Törvényszerű, hogy az ősz minden évben náthával kezdődjön, vagy létezik biztos módszer a megelőzésre?

Új évszak, új szokások

Az ősz sok változást hoz az életünkben. A rövidülő nappalok, borúsabb, hűvös, nyirkos időjárás nemcsak a hangulatunkra van hatással, de kedvező feltételeket teremt bizonyos kórokozók megjelenéséhez is. Ősszel-télen több időt töltünk zárt térben, illetve erre az időszakra esik az óvoda- és iskolakezdés időpontja is, így a közösségbe kerülő gyermekek is könnyen hazavihetik a fertőzéseket.

Étkezési szokásaink is megváltoznak: a szezonális, friss zöldségek- és gyümölcsök helyét más típusú élelmiszerek váltják fel – sorolja a gyakrabban jelentkező légúti betegségek okait dr. Babai László orvos-természetgyógyász. Teljesen normális, ha egy-egy fertőzésen átesünk, ez az őszi-téli időszak velejárója. Azonban ha úgy érezzük, hogy a legenyhébb betegség is hosszú időre ágyba kényszerít és a fertőzések szinte egymást követően ismétlődnek, érdemes életmódunkat górcső alá venni, mert könnyen lehet, hogy a gyakori betegeskedések oka itt keresendő.

A kanapén töltött esték időszaka

A legtöbben ott rontjuk el, hogy a hűvösebb idő beköszöntével azonnal szögre akasztjuk a túrabakancsot, vagy futócipőt, téli leállásra készítjük fel a kerékpárunkat és magunkat is. Fejben összeállítjuk a hétvégenként, esténként megnézendő filmek listáját, közben pedig jókat nassolunk. A gyakori fertőzések miatt átbetegeskedett tél után, tavasszal persze rémülten vesszük észre az így eltelt hónapok nyomait és kapkodva kutatunk a legújabb pár hét alatt több kiló mínuszt ígérő diéta után. Tartós eredményeket garantáló, egészségtudatos életmódról persze csak akkor beszélhetünk, ha az valóban az életünk, a mindennapjaink részévé válik, évszaktól függetlenül.


Ősz és a légutak

Nemcsak a plusz kilók, de a betegségek megelőzésének egyik leghatásosabb eszköze is a mozgás. A fizikai aktivitás hatására tisztulnak a kis légutak is – nem átlégzésnél pang benne a váladék, kiváló táptalaj a kórokozóknak -, a szövetek keringése javul, hiszen ezáltal tápanyagot kapnak, a salakanyag elszállításra kerül, emelkedik az antioxidáns szint, javul a fehérvérsejtek működése. Intenzív mozgás során tehát a fokozott igénybevétel tisztítja a tüdőt. Persze ez is csak akkor érvényes, ha az intenzív tevékenységet nem szennyezett levegőjű környezetben végezzük.

Gyakorlatilag korhatár nélkül végezhető mozgásforma a túrázás. Keressük az alkalmakat, hogy minél több időt tölthessünk a természetben. Évente egy-két hét a friss levegőn szépen kitisztítja szervezetünket. Rossz idő esetén se csüggedjünk, az edzőtermek kínálatában ma már mindenki találhat korosztályának, alkatának, vagy érdeklődésének megfelelő mozgásformát.

Fotó: gettyimages.comAz étkezésben is az arany középút a jó választás

A szervezet ellenálló képességét csökkenti minden, ami nem egészséges. Ezért kerülendő a túl sok zsírt, ill. szénhidrátot tartalmazó étrend fogyasztása. Az egészség megőrzésének érdekében törekednünk kell a mértékletességre, ellenkező esetben könnyen felboríthatjuk a szervezet egyensúlyát. És mint ilyen, mondhatjuk azt, hogy a szervezet energiáit felemészti az egyensúly megtartásának igyekezete, nem marad energia a fertőzések elleni védelemre.

Ásványi anyagok és vitaminok – miből, mennyit?

A rendszeres mozgás, megfelelő étrend mellett a szervezet ellenálló képességét támogathatjuk még bizonyos ásványi anyagok és vitaminok segítségével is – javasolja a Speed Medical orvos-természetgyógyásza. A szervezet védekezőképességé közismerten fokozó C-vitamin mellett az utóbbi években több vizsgálat is igazolta a D-vitamin szerepét a téli időszakban gyakori légúti betegségek megelőzésében. Ezzel együtt több vizsgálat is felhívja a figyelmet arra, miszerint világszerte gyakori jelenség a D-vitamin hiány, melynek kezelése egyénenként eltérő adagolást igényelhet.

A pontos mennyiség vérvizsgálat segítségével határozható meg. Ezt követően rövidebb ideig nagyobb dózis szedésére lehet szükség, majd a későbbiekben elégséges a fenntartó mennyiség napi adagolása. Az influenzajárványok esetében megfigyelték, hogy azokban az országokban volt különösen nagymértékű, ahol alacsony szelén szint a jellemző. A szelén nagyobb koncentrációban toxikus hatású, ezért a személyre szabott mennyiség meghatározását javasolt szakemberre bízni. A fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség csökkenéséhez vezethet még a cink- és vashiány is, a megelőzés érdekében érdemes ezek pótlásáról is gondoskodni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.