Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A műfogsorkészítés kulisszatitkai

Érdekességek2020. december 17.

Az Amerikai Parodontológiai Akadémia felmérése alapján a válaszadók 50%-a válaszolta, hogy a mosoly az első dolog, ami feltűnik nekik egy emberen. No de ez nagy valószínűséggel hazánkban sincs másképp. Az első benyomást általában a külső alapján hozzuk meg embertársainkról és ebben óriási szerep jut a fogaknak és a szép, ápolt szájnak. 

De mi van akkor, ha már elveszítettük fogazatunkat? 

Cikkünkben végigvezetjük egy fogsorkészítés kronológiáján Dr. Szabó Lászlóa Fixfogsor Rendelők igazgatója segítségével. Ha műfogsora van vagy érintett a fogatlanság témájában, akkor cikkünk Önnek szól. 

A műfogsor is darabokból áll össze, mint a „LEGÓ”…

A műfogsor alapvetően 3 fő részből áll.

Feladata az alaplemez és a műfogak közötti stabil kapcsolat létesítése, az ajaktartás helyreállítása, a stabilitás fokozása, a megfelelő hangképzés segítése. A műíny napjainkban már az eredetihez hasonlóan színezhető és festhető így a fogpótlás esztétikáját nagy mértékben javítja.

Műfogsor-készítés egymásra épülő munkafázisokból álló összetett feladat-emeli ki Dr. Szabó László igazgató.


  1. lépés: Anatómiai Lenyomatvétel

Ahhoz, hogy tökéletes műfogsor készülhessen, a páciens szájüregének megfelelő részéről mintát kell venni. Itt kiderül, hogy milyen a szájüreg alakja, formája és nagysága. Pontatlan lenyomat alapján nem lehet pontos mintát készíteni. Az anatómiai lenyomat készítésére leggyakrabban használt lenyomatanyag az alginát. Ez egy rugalmas lenyomatanyag melynek pontossága kiváló.

2. lépés: Egyéni kanál készítése

Egyéni kanálnak nevezzük azt a lenyomatvételi eszközt, melyet az anatómiai minta alapján készítünk. 

3. lépés: A harapás rögzítése: 

A meglévő fogazat esetén az alsó és a felső fogak határozzák meg, hogy az alsó állkapocs milyen pozícióban záródik a felsőhöz. Az új fogpótlás fogja ezt a funkciót betölteni, az alapján, hogy a fogorvos meghatározza a harapásvételkor a záródási pozíciót.

4. lépés: A műfogak színének és formájának kiválasztása

A fogszín meghatározásakor fontos a páciens életkora, neme bőrszíne, előző fogpótlásának, vagy természetes fogazatának színe. 

5. lépés: A fogpróba munkafázis

A fogpróba munkafázis során történik a próbafogsorok ellenőrzése. Próbafogsornak nevezzük azt a még nem kész fogsort, melynek formája, a benne található műfogak teljesen megegyezik a kész fogsorral, azonban a műíny még viaszból készül.

Ebben a fázisban fontos, hogy a páciens maga is a kezében tükröt tartva mondja el véleményét az orvosnak. Bizonyos korlátok között lehet módosítani az eddig elkészült munkán. 

6. lépés: „Készrevitel”

Abban az esetben, ha a próbafogsort megfelelőnek találjuk, készre visszük a próbafogsort. A próbafogsor nem végleges részeit (viasz műíny, alaplemez) akrilátra, speciális műanyagra cseréljük.

7. lépés: Átadás

A fogpótlás átadása, azaz szájba illesztése az egyik legmeghatározóbb fázis. A kész fogpótlásnál ellenőriznünk kell a fogpótlás felszíneit, hogy kellően kidolgozottak legyenek és esztétikailag megfelelők. 

8. lépés: Kontroll ellenőrzés

A pácienssel az átadás után -szükség szerint- időpontot kell egyeztetni a fogpótlás ellenőrzésére, esetleges korrekciójára.

Immáron elkészült a gyönyörű, új fogsor! De vajon meddig bírja a strapát? 

„Örök élet + 3 nap”?

Megkülönböztetünk fizikai kihordási időt és biológiai kihordási időt. Fizikai kihordási idő az az időtartam, amely alatt a fogpótlás szerkezetében, anyagában a viselés során olyan fizikai változások mennek végbe, melyek már nem teszik lehetővé a fogpótlás viselését. Például törés, repedés, elszíneződés, műfogak kopása, stb. Biológiai kihordási idő az az időtartam, amely alatt a fogpótlás alapzata, a páciens szájában lévő adottságok (nyálkahártya-csont elváltozásai) annyira megváltoznak, hogy már nem képes a fogpótlás viselésére.

„Túrhordott” fogsor is okozhat fájdalmat?

Speciális panaszokat idéz elő a túlhordott fogsor. A túlhordott műfogsor fogainak kopása rágási, harapási nehézségeket okozhat a páciensnek. Ezért érdemes a műfogsort időnként fogorvossal ellenőriztetni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.