Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A műfogsorkészítés kulisszatitkai

Érdekességek2020. december 17.

Az Amerikai Parodontológiai Akadémia felmérése alapján a válaszadók 50%-a válaszolta, hogy a mosoly az első dolog, ami feltűnik nekik egy emberen. No de ez nagy valószínűséggel hazánkban sincs másképp. Az első benyomást általában a külső alapján hozzuk meg embertársainkról és ebben óriási szerep jut a fogaknak és a szép, ápolt szájnak. 

De mi van akkor, ha már elveszítettük fogazatunkat? 

Cikkünkben végigvezetjük egy fogsorkészítés kronológiáján Dr. Szabó Lászlóa Fixfogsor Rendelők igazgatója segítségével. Ha műfogsora van vagy érintett a fogatlanság témájában, akkor cikkünk Önnek szól. 

A műfogsor is darabokból áll össze, mint a „LEGÓ”…

A műfogsor alapvetően 3 fő részből áll.

Feladata az alaplemez és a műfogak közötti stabil kapcsolat létesítése, az ajaktartás helyreállítása, a stabilitás fokozása, a megfelelő hangképzés segítése. A műíny napjainkban már az eredetihez hasonlóan színezhető és festhető így a fogpótlás esztétikáját nagy mértékben javítja.

Műfogsor-készítés egymásra épülő munkafázisokból álló összetett feladat-emeli ki Dr. Szabó László igazgató.


  1. lépés: Anatómiai Lenyomatvétel

Ahhoz, hogy tökéletes műfogsor készülhessen, a páciens szájüregének megfelelő részéről mintát kell venni. Itt kiderül, hogy milyen a szájüreg alakja, formája és nagysága. Pontatlan lenyomat alapján nem lehet pontos mintát készíteni. Az anatómiai lenyomat készítésére leggyakrabban használt lenyomatanyag az alginát. Ez egy rugalmas lenyomatanyag melynek pontossága kiváló.

2. lépés: Egyéni kanál készítése

Egyéni kanálnak nevezzük azt a lenyomatvételi eszközt, melyet az anatómiai minta alapján készítünk. 

3. lépés: A harapás rögzítése: 

A meglévő fogazat esetén az alsó és a felső fogak határozzák meg, hogy az alsó állkapocs milyen pozícióban záródik a felsőhöz. Az új fogpótlás fogja ezt a funkciót betölteni, az alapján, hogy a fogorvos meghatározza a harapásvételkor a záródási pozíciót.

4. lépés: A műfogak színének és formájának kiválasztása

A fogszín meghatározásakor fontos a páciens életkora, neme bőrszíne, előző fogpótlásának, vagy természetes fogazatának színe. 

5. lépés: A fogpróba munkafázis

A fogpróba munkafázis során történik a próbafogsorok ellenőrzése. Próbafogsornak nevezzük azt a még nem kész fogsort, melynek formája, a benne található műfogak teljesen megegyezik a kész fogsorral, azonban a műíny még viaszból készül.

Ebben a fázisban fontos, hogy a páciens maga is a kezében tükröt tartva mondja el véleményét az orvosnak. Bizonyos korlátok között lehet módosítani az eddig elkészült munkán. 

6. lépés: „Készrevitel”

Abban az esetben, ha a próbafogsort megfelelőnek találjuk, készre visszük a próbafogsort. A próbafogsor nem végleges részeit (viasz műíny, alaplemez) akrilátra, speciális műanyagra cseréljük.

7. lépés: Átadás

A fogpótlás átadása, azaz szájba illesztése az egyik legmeghatározóbb fázis. A kész fogpótlásnál ellenőriznünk kell a fogpótlás felszíneit, hogy kellően kidolgozottak legyenek és esztétikailag megfelelők. 

8. lépés: Kontroll ellenőrzés

A pácienssel az átadás után -szükség szerint- időpontot kell egyeztetni a fogpótlás ellenőrzésére, esetleges korrekciójára.

Immáron elkészült a gyönyörű, új fogsor! De vajon meddig bírja a strapát? 

„Örök élet + 3 nap”?

Megkülönböztetünk fizikai kihordási időt és biológiai kihordási időt. Fizikai kihordási idő az az időtartam, amely alatt a fogpótlás szerkezetében, anyagában a viselés során olyan fizikai változások mennek végbe, melyek már nem teszik lehetővé a fogpótlás viselését. Például törés, repedés, elszíneződés, műfogak kopása, stb. Biológiai kihordási idő az az időtartam, amely alatt a fogpótlás alapzata, a páciens szájában lévő adottságok (nyálkahártya-csont elváltozásai) annyira megváltoznak, hogy már nem képes a fogpótlás viselésére.

„Túrhordott” fogsor is okozhat fájdalmat?

Speciális panaszokat idéz elő a túlhordott fogsor. A túlhordott műfogsor fogainak kopása rágási, harapási nehézségeket okozhat a páciensnek. Ezért érdemes a műfogsort időnként fogorvossal ellenőriztetni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást.