Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A műfogsorkészítés kulisszatitkai

Érdekességek2020. december 17.

Az Amerikai Parodontológiai Akadémia felmérése alapján a válaszadók 50%-a válaszolta, hogy a mosoly az első dolog, ami feltűnik nekik egy emberen. No de ez nagy valószínűséggel hazánkban sincs másképp. Az első benyomást általában a külső alapján hozzuk meg embertársainkról és ebben óriási szerep jut a fogaknak és a szép, ápolt szájnak. 

De mi van akkor, ha már elveszítettük fogazatunkat? 

Cikkünkben végigvezetjük egy fogsorkészítés kronológiáján Dr. Szabó Lászlóa Fixfogsor Rendelők igazgatója segítségével. Ha műfogsora van vagy érintett a fogatlanság témájában, akkor cikkünk Önnek szól. 

A műfogsor is darabokból áll össze, mint a „LEGÓ”…

A műfogsor alapvetően 3 fő részből áll.

Feladata az alaplemez és a műfogak közötti stabil kapcsolat létesítése, az ajaktartás helyreállítása, a stabilitás fokozása, a megfelelő hangképzés segítése. A műíny napjainkban már az eredetihez hasonlóan színezhető és festhető így a fogpótlás esztétikáját nagy mértékben javítja.

Műfogsor-készítés egymásra épülő munkafázisokból álló összetett feladat-emeli ki Dr. Szabó László igazgató.


  1. lépés: Anatómiai Lenyomatvétel

Ahhoz, hogy tökéletes műfogsor készülhessen, a páciens szájüregének megfelelő részéről mintát kell venni. Itt kiderül, hogy milyen a szájüreg alakja, formája és nagysága. Pontatlan lenyomat alapján nem lehet pontos mintát készíteni. Az anatómiai lenyomat készítésére leggyakrabban használt lenyomatanyag az alginát. Ez egy rugalmas lenyomatanyag melynek pontossága kiváló.

2. lépés: Egyéni kanál készítése

Egyéni kanálnak nevezzük azt a lenyomatvételi eszközt, melyet az anatómiai minta alapján készítünk. 

3. lépés: A harapás rögzítése: 

A meglévő fogazat esetén az alsó és a felső fogak határozzák meg, hogy az alsó állkapocs milyen pozícióban záródik a felsőhöz. Az új fogpótlás fogja ezt a funkciót betölteni, az alapján, hogy a fogorvos meghatározza a harapásvételkor a záródási pozíciót.

4. lépés: A műfogak színének és formájának kiválasztása

A fogszín meghatározásakor fontos a páciens életkora, neme bőrszíne, előző fogpótlásának, vagy természetes fogazatának színe. 

5. lépés: A fogpróba munkafázis

A fogpróba munkafázis során történik a próbafogsorok ellenőrzése. Próbafogsornak nevezzük azt a még nem kész fogsort, melynek formája, a benne található műfogak teljesen megegyezik a kész fogsorral, azonban a műíny még viaszból készül.

Ebben a fázisban fontos, hogy a páciens maga is a kezében tükröt tartva mondja el véleményét az orvosnak. Bizonyos korlátok között lehet módosítani az eddig elkészült munkán. 

6. lépés: „Készrevitel”

Abban az esetben, ha a próbafogsort megfelelőnek találjuk, készre visszük a próbafogsort. A próbafogsor nem végleges részeit (viasz műíny, alaplemez) akrilátra, speciális műanyagra cseréljük.

7. lépés: Átadás

A fogpótlás átadása, azaz szájba illesztése az egyik legmeghatározóbb fázis. A kész fogpótlásnál ellenőriznünk kell a fogpótlás felszíneit, hogy kellően kidolgozottak legyenek és esztétikailag megfelelők. 

8. lépés: Kontroll ellenőrzés

A pácienssel az átadás után -szükség szerint- időpontot kell egyeztetni a fogpótlás ellenőrzésére, esetleges korrekciójára.

Immáron elkészült a gyönyörű, új fogsor! De vajon meddig bírja a strapát? 

„Örök élet + 3 nap”?

Megkülönböztetünk fizikai kihordási időt és biológiai kihordási időt. Fizikai kihordási idő az az időtartam, amely alatt a fogpótlás szerkezetében, anyagában a viselés során olyan fizikai változások mennek végbe, melyek már nem teszik lehetővé a fogpótlás viselését. Például törés, repedés, elszíneződés, műfogak kopása, stb. Biológiai kihordási idő az az időtartam, amely alatt a fogpótlás alapzata, a páciens szájában lévő adottságok (nyálkahártya-csont elváltozásai) annyira megváltoznak, hogy már nem képes a fogpótlás viselésére.

„Túrhordott” fogsor is okozhat fájdalmat?

Speciális panaszokat idéz elő a túlhordott fogsor. A túlhordott műfogsor fogainak kopása rágási, harapási nehézségeket okozhat a páciensnek. Ezért érdemes a műfogsort időnként fogorvossal ellenőriztetni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.