Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A munkahelyi stressz az egészségtelen életmód katalizátora

Érdekességek2025. október 12.

A magyar felnőttek harmada naponta dohányzik, ötöde egy héten egyszer biztosan túleszi magát, és az egészégkárosító szokásokat a többség nem is szeretné elhagyni – borús képet fest a káros függőségekről a STADA Health Report 2025*. A 22, főképp európai országban végzett felmérés eredményei alapján legnagyobb arányban a magyarok teszik felelőssé a munkahelyi stresszt a káros egészségügyi szokásaik miatt, szakértői segítségre pedig csak minden negyedik nyitott.

Fotó: creativeart | freepikA STADA Health Report 2025 reprezentatív kutatás 22, főképp európai országban térképezte fel, hogy mik a legkárosabb egészségügyi szokásaink, hajlandóak lennénk-e változtatni rajtuk és ha nem, mi akadályoz bennünket.

Káros egészségügyi szokások Magyarországon

Dohányzásban az élmezőnyben

A STADA reprezentatív felmérése szerint Magyarországon a dohányzók aránya (37%) meghaladja a vizsgált országok átlagát (31%), ami a rendszeres, legalább heti gyakoriságú dohányzást illeti. Ráadásul a dohányosok jelentős része naponta többször is cigarettázik, pipázik. A vizsgált országok közül ezzel a hatodik helyen állunk, csak Bulgária (47%), Szerbia (42%), Lengyelország (41%), Csehország (41%) és Románia (38%) előznek meg minket.


Az alkohol a boldogság illúzióját adja

Magyarországon a felnőttek 5%-a minden nap fogyaszt alkoholt, ez az európai átlaggal megegyezik. A heti rendszerességű alkoholfogyasztás aránya Magyarországon (24%) elmarad az európai átlagtól (34%) és alacsonyabb, mint az Egyesült Királyságban (46%), Írországban (45%) vagy Hollandiában és Spanyolországban (42%). Ennek ellenére a rendszeres alkoholfogyasztás továbbra is jelentős társadalmi és egészségügyi kockázatot jelent hazánkban is. Figyelemfelkeltőek a magyar alkoholfogyasztók motivációi: többségük stresszoldásra használja, 25%-uk pedig hangulatjavító hatást, egészen konkrétan a boldogságot várja az alkoholtól.

Social média és gyógyszerek: a csendes függőségek

A STADA Health Report 2025 eredményei alapján a magyarok a közösségi médiától kevésbé függenek: „csak” 9% használja napi szinten túlzottan, az európai 15%-kal szemben. Ugyanakkor sokan fordulnak nem vényköteles gyógyszerekhez, 8% naponta bevesz például fájdalomcsillapítót vagy használ orrspray-t.

A munkahelyi stresszt okoljuk az egészségtelen szokásainkért

Míg Európa-szerte közel minden második válaszadó (49%) nyitott arra, hogy változtasson, addig Magyarországon ez az arány csak 41%.  A különböző függőségek hátterében közös tényezőként azonosítható a stressz. A magyarok közel fele (48%) szerint a munkahelyi feszültség enyhítése lenne a kulcs ahhoz, hogy egészségesebben éljenek, és ezzel Magyarország vezeti a vizsgált országok rangsorát. Nálunk a legmagasabb azok aránya, akik szerint a munkahelyi stressz tartja őket fogva az egészségtelen szokásokban. A magánéleti stresszt okolja a magyar válaszadók 37%-a. Ugyanakkor a káros szokásainkhoz ragaszkodunk, hiszen a változtatási igény az átlagnál alacsonyabb. Barátoktól, családtagoktól vár támogatást az egészségtelen szokások elhagyásáért minden negyedik magyar és ugyanennyien (24%) lennének nyitottak szakértői segítségre is.

„A felmérés adatai rávilágítanak arra, hogy Magyarországon a munkahelyi stressz az egészségtelen szokások egyik legfőbb fenntartója. Ez nem pusztán egyéni nehézség, hanem súlyos társadalmi probléma, amely hosszú távon növeli a krónikus betegségek előfordulását, rontja az életkilátásokat és akadályozza a testi-lelki jóllétet. Az a tény, hogy a vizsgált országok közül hazánkban a legmagasabb azok aránya, akik a munkahelyi stresszt okolják egészségkárosító szokásaikért, komoly figyelmeztetés. Az egészségesebb munkakörnyezet megteremtése nem választás, hanem sürgető közös felelősség” – mondta a kutatás eredményei kapcsán dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Futócipőt fel!

2025. október 10.

Bár sokan nyáron sem pihentek, az enyhébb időjárás beköszöntével hivatalosan is újraindul a futószezon. A futás népszerűsége hazánkban továbbra is töretlen, egyenesen a leggyakrabban választott szabadidősport, megelőzve a kondizást, az úszást és a focit is. A futók 44 százaléka alkalmi futónak vallja magát, míg minden harmadik újrakezdő[1]. Bár a sportág egyszerűnek tűnik és szinte bárhol űzhető, érdemes odafigyelni a megfelelő felkészülésre és kivitelezésre a sérülések elkerülése érdekében. A Budai Egészségközpont szakértői ezért hasznos tanácsokkal segítenek eligazodni a futás világában.

A futás az egyik legegyszerűbb mozgásforma, ráadásul alacsony költséggel jár. Szinte bármikor gyakorolható a saját tempónkhoz igazítva, és mindeközben a szabadban, friss levegőn lehetünk. A rendszeres futás erősíti az izomzatot, segít testsúlyunk fenntartásában vagy éppen a fogyásban, valamint fejleszti az erőnlétet és növeli az általános teljesítőképességet. Jótékony hatása nemcsak testi, hanem lelki téren is megmutatkozik, hiszen csökkenti a stresszt, javítja a kedélyállapotunkat, nem utolsó sorban pedig az immunrendszerünket is erősíti.

Őszi otthonfelkészítés kívül-belül

2025. október 10.

Az ősz nem csupán a természet lassú elcsendesedésének időszaka, hanem az otthon és a belső világ áthangolásának ideje is. A lehulló levelek, a korai sötétedés és a hűvös reggelek mind arra ösztönöznek bennünket, hogy visszavonuljunk, lelassuljunk és figyelmet fordítsunk arra, ami körülvesz minket. Ilyenkor nemcsak a lelkünk vágyik a melegségre és biztonságra, hanem a házunk is. Az ősz ideális időszak arra, hogy felkészüljünk a télre, hiszen ilyenkor még lehetőségünk van javítani, karbantartani, rendezkedni.

Sokan érzik ilyenkor a késztetést a rendrakásra, selejtezésre és arra, hogy egy kicsit újrateremtsék a belső közeget. Ennek oka részben az évszakváltás energetikai hatása, másrészt pedig a természetes emberi ösztön, hogy menedéket készítsen a hideg hónapokra. Az otthonunk állapota azonban gyakran tükrözi lelki világunkat is. Egy elhanyagolt ereszcsatorna vagy elöregedett tető nemcsak fizikailag veszélyeztetheti a lakók kényelmét, hanem szimbolikusan is jelezheti a figyelmetlenséget önmagunkkal szemben.

Külső védelem: amikor az otthonod falai is védelmet kérnek

A hideg idő beköszöntével elsőként az otthon külső részeit érik a kihívások. A szél, a csapadék és a fagy komoly károkat okozhatnak, ha nem készülsz fel időben. A tetőszerkezet, a csatornarendszer, valamint a lemezből készült burkolatok, kerítések vagy szegélyek mind olyan elemek, amelyeknek hibátlan állapotban kell lenniük ahhoz, hogy hosszú távon is biztonságos menedéket nyújtson az otthonod.

Ebben az időszakban érdemes átvizsgálni a tetőt, nincsenek-e meglazult cserepek, beázási pontok vagy eldugult ereszek. Ugyanez vonatkozik a lemezkerítésekre és egyéb fémes szerkezetekre is, amelyek megóvják a telkedet és házad környékét. Az ilyen jellegű karbantartás nem csupán praktikus szempontból lényeges, hanem energetikai oldalról is: egy gondosan karbantartott otthon nyugodtabb, harmonikusabb energiát áraszt.

Haspuffadás

2025. október 09.

Az emésztési problémák leggyakoribb tünete

Az emésztés során az élelmiszerekből természetes módon széndioxid, metán és más gázok keletkeznek, főként a vastagbélben. Az emésztőtraktusban lévő gázok egy része nem más, mint a lenyelt levegő. Normál esetben a gázokat a bélnyálkahártya felveszi, majd az később kilégzésre kerül. Egy kis mennyiség ebből székelés előtt vagy közben bélgáz formájában – problémamentesen – elillan. Ha túl nagy mennyiségű gáz képződik (meteorizmus), az ingerli a bélfalban lévő nociceptorokat, és fájdalomérzetet kelt. A has kidomborodik és feszes tapintású lesz. Ez a látszólag ártalmatlannak tűnő tünet a beteget nagyon megterheli: teltségérzet, korgó gyomor, akár görcsös fájdalom vagy angina pectoris-szerű (mellkasi fájdalom) szívprobléma (Roemheld-szindróma) is jelentkezhet.

A gázképződés több okra vezethető vissza


puffasztó ételek, mint pl. kelkáposzta, hüvelyesek és teljes kiőrlésű termékek fogyasztását követően fokozódik.
A túlzott szénhidrátbevitel a még fel nem szívódott szénhidrátok fokozott mikrobiológiai bomlása által erjedéses diszpepsziát okozhat.
A cukrot helyettesítő fruktóz, xilit vagy szorbit az arra érzékenyeknél ugyancsak puffadást okozhat.
Antibiotikum-kúrát követően a bélflóra zavara vagy az akarbózterápia is bélgázosságot okozhat.
laktózintolerancia is lehet.
IBS is lehet a háttérben.