Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nagy hőmérséklet-különbség megzavarhatja a vérnyomásunkat

Érdekességek2025. augusztus 04.

Fotó: Mockup Graphics | UnsplashAkár hányinger, szédülés, émelygés, fejfájás is felléphet az arra érzékenyeknél, ha nagy hőmérséklet- vagy magasságkülönbségnek teszik ki a szervezetüket, a vérnyomásunk ugyanis ilyenkor reagál a környezetváltozásra. Dr. Barna István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika főorvosa azt mondja, az egészséges szervezet nagyon gyorsan adaptálódik, viszont a magas vérnyomással küzdő betegeknek azt javasolja, hogy a nyaralásra is vigyék magukkal a vérnyomásmérőt, hogy az esetleges ingadozásokat követni tudják, ehhez igazítva a gyógyszeradagolást.

Az emberi szervezet alapvetően 20-25 Celsius fokos hőmérsékleten van egyensúlyi állapotban, ilyenkor működik optimálisan. Minden egyéb esetben vagy fokozott vagy csökkentett hőtermeléssel, verejtékezéssel és egyéb módon kompenzál, hogy az egyensúlyi állapotot biztosítani tudja.

Melegben kitágulnak az erek, ennek következtében csökken a vérnyomásunk, csökken a vese- és a máj vérellátása, így a vizelet mennyisége is, míg hidegben az erek összehúzódása vérnyomás-emelkedést eredményez. Egy egészséges ember szervezete nagyon hamar alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez – mondja dr. Barna István.

A főorvos kitér arra is, hogy a 25 fok feletti maximum-hőmérséklet és a hőmérséklet-ingadozás jelentős kockázati tényező, ilyenkor növekszik a szív- és érrendszeri betegségek, az akut vesebetegségek kialakulásának az esélye, és több a haláleset is.


Ha az erekben a nyomás változik, akkor a legváltozatosabb tünetek jelentkezhetnek a fejfájástól, szédülésen, gyengeségérzésen át – nagy vérnyomásesésnél – akár az ájulásszerű rosszullétekig. Magasabb hő hatására átmeneti vénás pangás alakul ki a kézen és lábon egyaránt, ezért ilyen esetekben bőséges folyadékbevitellel tudjuk segíteni a szervezetünket.

A folyadékot elsősorban vízzel pótoljuk, és nem a szimpatikus idegrendszerre ható italokkal (pl. a kóla, energiaital, alkohol) – javasolja a belgyógyász. Hozzáteszi: ha lehetőségünk van rá, mérjük meg a vérnyomásunkat, mert hasonló tünetek jelentkeznek az alacsony és az emelkedett vérnyomásértéknél is.

„A jól együttműködő betegeknek ilyenkor – előzetes egyeztetést követően – adhat az orvos egy kis szabadságot a gyógyszerszedésben. Akik rendszeresen mérik a vérnyomásukat, azok jól tudják, hogy ha melegfront lesz, akkor melyik gyógyszerből kell majd csökkenteniük az adagot, hogy ne essen le nagyon a vérnyomásuk, és ezt ne kompenzálja a szervezet nagyon szapora szívműködéssel” – magyarázza a főorvos.

A hőmérséklet, a tengerszint feletti magasság, a levegő páratartalma és szennyezettsége, illetve egyes országokban a vulkánokból kitörő hamu is befolyásolja a vérnyomást. Azt is kimutatták, hogy egy nagy afrikai homokvihar hatására is megnövekedhet az érték akár 4-8 Hgmm-rel is

– ismerteti dr. Barna István. A téma aktualitását mutatja, hogy az Európai Hypertonia Társaság legutóbbi kongresszusán speciális munkacsoport alakult annak vizsgálatára, hogy a környezeti tényezők hogyan hatnak a vérnyomásra és a pulzusszabályzásra.

„A Semmelweis Egyetemen mi is végeztünk felméréseket, amelyek igazolták, hogy a téli időszakban 3-5 Hgmm-rel magasabb, nyáron pedig alacsonyabb vérnyomásértékeket mérhetünk, ezért ezt figyelembe kell venni a gyógyszerek használatakor – mondja a főorvos.

Dr. Barna István arra is kitér, hogy a fizikai aktivitás az egészséges embereknél 4-6 Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást, míg a magas vérnyomással élő betegeknél ez 6-7 Hgmm is lehet. Vagyis tiszta levegőn túrázás, kerékpározás, séta, jóga közben csak kedvező változások történnek, hiszen a mozgás hosszabb távon biztosítja a csökkentett vérnyomásértéket. Ha azonban valaki szervezete érzékenyen reagál a nagy hőmérséklet különbségre, akkor érdemes 1-2 napot hagyni az akklimatizálódásra a fizikai aktivitás előtt.

Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem

semmelweis.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Külföldön fokozottan figyeljünk az élelmiszerbiztonságra!

2025. augusztus 26.

Külföldi utazás során különösen fontos, hogy tájékozódjunk a higiéniáról, kalkuláljunk azzal, hogy a nyaralni érkezők szervezete nem biztos, hogy ugyanúgy reagál a helyi ételekre és élelmiszerekre, mit az ott élőké. Minden esetben a saját egészségünket tartsuk szem előtt az alábbiak betartásával:


Biztonságos ételek fogyasztása: csak jól átsütött, átfőzött ételeket fogyasszunk – különös tekintettel a húst és tojást tartalmazó fogásokra.
Kerüljük a nyers tejet és az abból készült, nem pasztőrözött termékeket.
Ivóvíz: csak megbízható forrásból származó vizet használjunk ivásra és fogmosásra is, sőt a gyümölcsök mosására is. Ha kétség merül fel a csapvíz minőségét illetően, válasszunk palackozott vizet.
Fokozott kézhigiénia: étkezés előtt mindig mossunk kezet, vagy használjunk kézfertőtlenítőt, különösen közterületen vagy szabadtéren történő étkezéskor.
Friss zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával csak akkor éljünk, ha biztosak vagyunk abban, ha fogyasztható, tiszta vízzel mosták meg őket!

Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?

2025. augusztus 25.

Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más rohamtípus is gyakran előfordul. A rohamokat különböző kiváltó okok, triggerek idézhetik elő, és szerepe lehet az időjárási frontoknak, a jelentős hőmérséklet ingadozásoknak is. Dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa beszélt az összefüggésekről.

Mi minden válthat ki epilepsziás rohamot?

Rohamokban mutatkozó elektromos agyi „vihart”, szinkronizált agykérgi kisülés-sorozatot, sokféle ok, körülmény kiválthat. Az epilepsziával érintett agyi rendszertől függően a kiváltó okok, rohamra hajlamosító tényezők és állapotok sokfélék.
– Epilepsziás betegnél a rendszeresen szedett antiepileptikus gyógyszer kimaradása, elhagyása rohamot válthat ki.
– A legismertebb, rohamra hajlamosító tényezők az alváshiány, a stressz, alkohol- vagy drog- használat vagy rendszeres használat esetén ennek kimaradása; a láz.
– Az ún. reflexes roham-triggerek között a nagyon ismert (de viszonylag ritkán ható) ritmusos fényingerlés mellett számos tevékenység és inger – zene, írás-, olvasás, érintés, evés, játékok, meleg víz stb. – rohamot válthat ki az epilepsziával érintett rendszer agyi jellemzőitől függően. Az epilepsziás személynek célszerű megismerni a rá jellemző roham-kiváltó ingereket vagy tevékenységeket; mert ezek elkerülése vagy csökkentése a rohamszámot.
– Az időjárás változásai is hajlamosíthatnak a rohamok kialakulására, sőt, a rohamszám évszakokhoz kapcsolódó, ún. szezonális változásait is megfigyelték. Ennek okai nem tisztázottak; szerepe lehet az alacsony légköri nyomásnak és a magas páratartalomnak.

Érdekes módon egyeseknél a meleg időjárás rohamvédő hatását figyelték meg (ez a lázra nem vonatkozik). Ugyanakkor a kiugróan magas külső hőmérséklet roham-provokáló hatását is leírták. Angliában epilepsziás betegek agyi tevékenységét vizsgálták az ottani hőhullámok alatt és azokon kívül. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas hőmérsékletű időszakokban az EEG több rohamot rögzített.
Ezek a megfigyelések azért is fontosak, mert láthatóvá teszik az érintettek sérülékenységét olyan külsőleg nem befolyásolható tényezőkkel szemben, mint az időjárás. Megerősítették, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szélsőségek negatívan hatnak más idegrendszeri betegségekkel élőkre is; stroke, migrén, Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex.

Hogyan étkezzünk a hőségben okosan?

2025. augusztus 25.

A nyár a kikapcsolódás időszaka, de a táplálkozásra és az élelmiszerbiztonságra fokozottan oda kell figyelni, akár a kánikula, akár a külföldön tapasztalható higiéniai körülmények miatt – figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A nagy meleg – különösen a 35–40 °C-ot is elérő hőmérséklet – komoly terhet ró a szervezetre, ezért különösen fontos, hogy étkezésünkkel ne fokozzuk tovább ezt a terhelést. Emellett az utazások, szabadtéri programok, a piknikezés, strandolás során az élelmiszerbiztonságra kell nagy gondot fordítani. A hőségben ugyanis sokkal könnyebben romlanak az élelmiszerek, mert a nagy külső hőmérséklet kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának. A legnagyobb kockázatot a magas víz- és fehérjetartalmú ételek jelentik: a tojás, a tej- és tejtermékek, a halak és a nyers tőkehúsok. Általánosságban elmondható, hogy a hőkezelés elősegíti az élelmiszerbiztonságot, mert magas belső hő hatására elpusztulnak a kórokozók. Ezért az ételeket mindig jól süssük át, forraljuk fel és a hűtőben tárolt maradékot is mindig alaposan melegítsük meg mielőtt ismét ennénk belőle – hívja fel a figyelmet az MDOSZ.

Mit együnk kánikulában?

A válasz egyszerű: könnyű, friss, lédús és (élelmiszer)biztonságos fogásokat! A melegben szervezetünk természetes módon kevesebb táplálékot kíván, ezért ilyenkor érdemes könnyen emészthető, friss, idény alapanyagokból készült ételeket enni többször, kisebb adagokban. Általában ilyenkor nem is esik nehezünkre lemondani a nehéz, zsíros fogásokról, hiszen a meleg hatására étvágyunk is csökken. Fontos viszont, hogy étrendünk összeállításánál figyeljünk a változatosságra és a szezonalitásra, valamint arra, hogy ételeink víztartalma minél nagyobb legyen, hiszen ez is beleszámít a napi folyadékfogyasztásba, ami a hőségben megemelkedik. Az alábbi szempontokat betartva enyhíthetjük a kánikula okozta fáradékonyságot: