Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nagy parlagfű tévhit - gyógynövény vagy halálos ellenség?

Érdekességek2022. június 12.

Dr. Farkas Anikó előadásaival járja az országot, hogy elárulja, a megosztó parlagfű kérdésben mi az igazság. A természetes gyógymódokat kiválóan ismerő szakértő végre lerántja a leplet arról, mi is valójában a parlagfű: a csodálatos ambrózia, vagy egy betegséget okozó növény, amely ellen tényleg jobb küzdeni? Allergiások figyelem! Minden, amit a parlagfűről tényleg tudnotok kell!  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ez az Ambrosia nem az az ambrózia, és nem gyógynövény

Számos előadást tartottam már különböző növényes témákban, de kétségtelen, hogy nincs még egy olyan kényes ügy, mint mikor az ember felvállalja a konfliktusok lehetőségét is, és leszedi a keresztvizet a parlagfűről. Meg egy kicsit azokról az embertársainkról is, akik népszerűsítik fogyasztását – bármilyen formában. (Ezeket a parlagfűből készült termékeket piacokon is árulják lekvár vagy kozmetikum formájában, annak ellenére, hogy ezeket betiltották, mert a parlagfű minden formája bizonyítottan májkárosító, és az allergiások tüneteit nem, hogy nem javítja, kifejezetten ront rajta!) 

Mi magyarok – ahogy sok másban is – ebben is igazán különcnek számítunk. Egyes honfitársaink képesek szembemenni a tudománnyal és a józan ésszel, és gyógynövény rangra emelni ezt az újvilági, Észak-Amerikából származó inváziós fajt, amely több tekintetben is káros.

Szerbiában szörnyülködtek! Parlagfű ami ehető?

Tavaly ilyentájt találkoztam szerbiai kollégáimmal, és természetesen arról is beszélgettünk, hogy épp mivel foglalkozunk. Meséltem a parlagfüves előadásaimról és a fenti jelenségről. Arról, hogy a növény latin nevéből kiindulva egyesek kikiáltották a parlagfüvet az istenek eledelének. Mit ne mondjak, kerekedett is a kollégák szeme rendesen! Pont, mint az enyém, amikor először találkoztam ezzel a tévedéssel. El nem tudták képzelni, hogy juthat ilyesmi valakinek az eszébe! Még hogy a parlagfű gyógynövény!

Még a híres népgyógyász füvesember, Gyuri bácsi is teakénti fogyasztásra ajánlotta a májat károsító és allergizáló növény herbájából készült főzetet. Szabolcsban manufaktúra jött létre ilyen termékek gyártására, a net tele van olyan parlagfűlekvár-receptekkel, amit odahaza készíthet el a gyanútlan és hiszékeny háziasszony, de ott van ez a káros anyag szappanban és krémben is.

Tegyük tisztába az ambróziát! A parlagfű nem az az abnrózia, amire gondolsz ... 

Visszatérve a címre, tegyük tisztába ezt az ambrózia dolgot! A parlagfű - egészen pontosan az általunk jól ismert ürömlevelű parlagfű - latin neve Ambrosia artemisiifolia L. A név végén álló L betű Carl von Linnère (1707-1778) utal. Arra a nagyformátumú svéd természettudósra, az akkori svéd király udvari orvosára, aki az akkor ismert élővilágot felosztotta növény- és állatvilágra, megalkotta a rendszertant, és a fajok ún. binominális nomenklatúráját, a kettős nevezéktant. Minden leírt fajnak kéttagú latin nevet adott. A források szerint – a korszellemnek megfelelőn – vallásos, hívő ember volt, és nagy tisztelettel viseltetett a jelentős egyházi személyiségek felé. Több faj nevében megemlékezett róluk. Így a parlagfüvet Ambrosius milánói püspökről nevezte el (termékeny, nagy hatással bíró személyiség egyházi körökben).

Az igazi ambrózia valamilyen apiterápiás dolog lehetett. - A parlagfű hazai megjelenése előtt  azt tanították az iskolákban, hogy az ambrózia az Istenek eledele, valamilyen méztermék, talán mézsör volt. Ami egyáltalán nem meglepő, ismerve a méz jótékony hatásait.


A legkárosabb gyomok egyike a parlagfű

Akiket nem érint, nem is tudják elképzelni, hogy a parlagfű a hazai mezőgazdaságban az első számú gyomnak számít. Óriási károkat okoz azzal, hogy versenytársa a termesztett növényeinknek, az ellene való védekezés pedig költséget jelent, azaz hatással van a termelés gazdaságosságára. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy parkokban, játszótereken, utcákon stb. is gyomosít. Valamint emberi tevékenység hatására természetközeli helyeken is megjelenhet. Ahogy meg is jelent például a Csallóközben ágvizek partján, vagy Nyíregyházán a Sóstó erdőben…

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

A parlagfű az egyik legagresszívebb allergén - Minden negyedik ember szenved valamennyire a parlagfűtől! 

Sokkal ismertebb az a tény, hogy az arra érzékenyeknél különböző mértékű allergiás tüneteket válthat ki a parlagfű pollenje. Ez az a terület, ami miatt egész Európa foglalkozik ezzel a gyommal, hiszen európai és hazai szinten is a lakosság 20-25 százaléka(!) érintett. Közbevetem, hogy doktori tanulmányaim alatt, még 2003-ban egy Törökországban rendezett gyomos konferencián a kontinens minden tájáról érkezett szakemberek érdeklődve nézték a poszterem. Mindegyikük ezt kérdezte: Ok, de miért pont a parlagfű? Mert mi már akkor szenvedtünk tőle… Azóta számos nemzetközi projekt zajlott és zajlik jelenleg is abból a célból, hogy minél jobban megismerjük a faj biológiáját, ökológiáját, az ellene való védekezés lehetőségeit. E vizsgálatok természetesen kiterjedtek a növény beltartalmi értékeire is. Ezek a vizsgálatok sokkal inkább azt erősítik meg, hogy a parlagfű fogyasztása – a benne található anyagok, anyagcseretermékek, vegyületek miatt – egészségre káros. Ide kattintva elérhető a Szegedi Egyetem tudományos kutatásának összefoglalója erről a témáról >>

Hisz a parlagfűben? És megölné a szomszédját? 

Mielőtt bárki bizonygatni kezdené, hogy neki használt, hadd nyugtassam meg: nem fogok vitába szállni vele. De - ahogy előadásokon is elmondom - talán el kellene gondolkodni, hogy az immunterápia miért zajlik szigorú orvosi felügyelet alatt. Azon is érdemes elgondolkodni – ezt is mindig elmondom-, hogy bárki, bárhol, bármikor, bármire lehet allergiás. Saját sztorikat tudnék sorolni…

Végül a kegyelemdöfés: Ön hogyan élné le élete hátralévő részét, ha megtudná, hogy a szomszédja azért halt meg, mert hallgatott Önre, és parlagfüvet evett?
 
A szerző már doktori disszertációjában (2004) is kiemelten foglalkozott a parlagfűvel. Akkoriban még ő maga is erős allergiás tünetekkel reagált a parlagfű pollenjére, ma már - természetesen nem a parlagfű termékektől - tünetmentes. Vallja, hogy mindenkinek mindent tudnia kell a parlagfűről. A gazdásznak az allergiáról is, az allergiásnak a gyomról is. Csak együtt, egymás indítékait is megértve tudjuk a lakosság többi része felé is közvetíteni a tudást, és sikeresen küzdeni a parlagfű visszaszorítása érdekében. Küldetése van.
Számos helyen tartott már előadást. Általános iskolásoknak, bioköröknek, kertbarátoknak, polgárőröknek. Legutóbb a Széchenyi István Egyetem Nyugdíjasegyetemén aratott tetszést 1000 szenior előtt a parlagfűről elhangzott egy órás előadásával.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.

Ez a 8 élelmiszer okoz leggyakrabban allergiát

2026. február 16.

Egy friss összefoglaló tanulmány újdonságot hozott abban, hogy nemcsak a 8 leggyakrabban allergizáló élelmiszerrel foglalkozott, hanem közel 200, lehetséges ételallergiát okozó és 45, valószínűsíthető ételallergiát okozó ételt vizsgált. Dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen új ismereteket nyújthat ez a tanulmány az allergiás reakciók okairól és azt is elmondta, mit kell tenni, ha ez a gyanú merül fel egy gyermeknél.

Ez a 8 leggyakrabban allergizáló étel

Egy, a The Journal of Clinical Allergy and Immunology című folyóiratban megjelent holland tanulmány újdonsága, hogy az élelmiszercsoportok széles skálájára adott allergiás reakciókkal foglalkozott, valamint a reakciók súlyosságát is vizsgálta.
– A nagyobb tanulmányok eddig az úgynevezett Big Eight-re, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Ezek a tehéntej, a tyúktojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló – mondja Balogh doktor.

30 étel okozza a tünetek 80 százalékát

A vizsgálatban 1085 beteg vett részt, akik közül közel 70%-nak valószínűsíthető ételallergiája volt (a betegek szenzibilizációval járó tünetekről számoltak be), és 33,1%-nak lehetséges ételallergiája (itt más jellegű tünetek voltak). A betegek 192 ételre jelentettek tüneteket, és 45 ételre vonatkozóan állt rendelkezésre elegendő szenzibilizációs adat. (A szenzibilizáció azt jelenti, hogy valaki érzékennyé válik egy adott anyagra.)
A megállapítások között szerepelt, hogy a jelentett tünetek közel 80%-át 30 étel okozta. A gyümölcsök, a diófélék és a hüvelyesek okoztak leggyakrabban allergiát, a rovarok, a hús, valamint a fűszerek vagy gyógynövények pedig legritkábban. A lehetséges gyümölcsallergiában szenvedő betegek közül az almaallergiát jelentették leggyakrabban (44,4%). A betegek körülbelül egyharmada kivire, mogyoróra, dióra vagy földimogyoróra panaszkodott; körülbelül negyedük cseresznyére; és egyötödük mandulára, őszibarackra vagy körtére – írták a szerzők.

„Télen csak úgy rakódnak rám a kilók...” - 3. rész

2026. február 15.

Cikkünk előző részeiben beszéltünk arról, miért könnyebb télen néhány plusz kilót felszednünk, s miért olyan nehéz ezektől megszabadulnunk a jó idő beálltával. Most, az eddigiek mellé, adunk még néhány használható tippet, hogy ne rakódjanak ránk azok a kilók télen! 

5. Nevessünk gyakrabban!

Mi lenne hatékonyabb orvosság a szürke, borús időre, mint a jókedv? Ritkán jut eszünkbe, de tanácsos elgondolkodnunk azon, kik tudnak megnevettetni minket. Szervezzünk velük baráti összejöveteleket, játsszunk vidám fejtörőket családtagjainkkal! Stresszoldó hatása mellett – egy amerikai tanulmány szerint - az őszinte, nagyfokú nevetés10-20%-kal növeli az energiafogyasztásunkat, és gyorsítja a szívritmust. Emellett csökkenti a vércukor-szintet, így korlátozva az inzulin-termelődést, mely elősegíti a zsírok raktározódását.