Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nagy parlagfű tévhit - gyógynövény vagy halálos ellenség?

Érdekességek2022. június 12.

Dr. Farkas Anikó előadásaival járja az országot, hogy elárulja, a megosztó parlagfű kérdésben mi az igazság. A természetes gyógymódokat kiválóan ismerő szakértő végre lerántja a leplet arról, mi is valójában a parlagfű: a csodálatos ambrózia, vagy egy betegséget okozó növény, amely ellen tényleg jobb küzdeni? Allergiások figyelem! Minden, amit a parlagfűről tényleg tudnotok kell!  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ez az Ambrosia nem az az ambrózia, és nem gyógynövény

Számos előadást tartottam már különböző növényes témákban, de kétségtelen, hogy nincs még egy olyan kényes ügy, mint mikor az ember felvállalja a konfliktusok lehetőségét is, és leszedi a keresztvizet a parlagfűről. Meg egy kicsit azokról az embertársainkról is, akik népszerűsítik fogyasztását – bármilyen formában. (Ezeket a parlagfűből készült termékeket piacokon is árulják lekvár vagy kozmetikum formájában, annak ellenére, hogy ezeket betiltották, mert a parlagfű minden formája bizonyítottan májkárosító, és az allergiások tüneteit nem, hogy nem javítja, kifejezetten ront rajta!) 

Mi magyarok – ahogy sok másban is – ebben is igazán különcnek számítunk. Egyes honfitársaink képesek szembemenni a tudománnyal és a józan ésszel, és gyógynövény rangra emelni ezt az újvilági, Észak-Amerikából származó inváziós fajt, amely több tekintetben is káros.

Szerbiában szörnyülködtek! Parlagfű ami ehető?

Tavaly ilyentájt találkoztam szerbiai kollégáimmal, és természetesen arról is beszélgettünk, hogy épp mivel foglalkozunk. Meséltem a parlagfüves előadásaimról és a fenti jelenségről. Arról, hogy a növény latin nevéből kiindulva egyesek kikiáltották a parlagfüvet az istenek eledelének. Mit ne mondjak, kerekedett is a kollégák szeme rendesen! Pont, mint az enyém, amikor először találkoztam ezzel a tévedéssel. El nem tudták képzelni, hogy juthat ilyesmi valakinek az eszébe! Még hogy a parlagfű gyógynövény!

Még a híres népgyógyász füvesember, Gyuri bácsi is teakénti fogyasztásra ajánlotta a májat károsító és allergizáló növény herbájából készült főzetet. Szabolcsban manufaktúra jött létre ilyen termékek gyártására, a net tele van olyan parlagfűlekvár-receptekkel, amit odahaza készíthet el a gyanútlan és hiszékeny háziasszony, de ott van ez a káros anyag szappanban és krémben is.

Tegyük tisztába az ambróziát! A parlagfű nem az az abnrózia, amire gondolsz ... 

Visszatérve a címre, tegyük tisztába ezt az ambrózia dolgot! A parlagfű - egészen pontosan az általunk jól ismert ürömlevelű parlagfű - latin neve Ambrosia artemisiifolia L. A név végén álló L betű Carl von Linnère (1707-1778) utal. Arra a nagyformátumú svéd természettudósra, az akkori svéd király udvari orvosára, aki az akkor ismert élővilágot felosztotta növény- és állatvilágra, megalkotta a rendszertant, és a fajok ún. binominális nomenklatúráját, a kettős nevezéktant. Minden leírt fajnak kéttagú latin nevet adott. A források szerint – a korszellemnek megfelelőn – vallásos, hívő ember volt, és nagy tisztelettel viseltetett a jelentős egyházi személyiségek felé. Több faj nevében megemlékezett róluk. Így a parlagfüvet Ambrosius milánói püspökről nevezte el (termékeny, nagy hatással bíró személyiség egyházi körökben).

Az igazi ambrózia valamilyen apiterápiás dolog lehetett. - A parlagfű hazai megjelenése előtt  azt tanították az iskolákban, hogy az ambrózia az Istenek eledele, valamilyen méztermék, talán mézsör volt. Ami egyáltalán nem meglepő, ismerve a méz jótékony hatásait.


A legkárosabb gyomok egyike a parlagfű

Akiket nem érint, nem is tudják elképzelni, hogy a parlagfű a hazai mezőgazdaságban az első számú gyomnak számít. Óriási károkat okoz azzal, hogy versenytársa a termesztett növényeinknek, az ellene való védekezés pedig költséget jelent, azaz hatással van a termelés gazdaságosságára. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy parkokban, játszótereken, utcákon stb. is gyomosít. Valamint emberi tevékenység hatására természetközeli helyeken is megjelenhet. Ahogy meg is jelent például a Csallóközben ágvizek partján, vagy Nyíregyházán a Sóstó erdőben…

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

A parlagfű az egyik legagresszívebb allergén - Minden negyedik ember szenved valamennyire a parlagfűtől! 

Sokkal ismertebb az a tény, hogy az arra érzékenyeknél különböző mértékű allergiás tüneteket válthat ki a parlagfű pollenje. Ez az a terület, ami miatt egész Európa foglalkozik ezzel a gyommal, hiszen európai és hazai szinten is a lakosság 20-25 százaléka(!) érintett. Közbevetem, hogy doktori tanulmányaim alatt, még 2003-ban egy Törökországban rendezett gyomos konferencián a kontinens minden tájáról érkezett szakemberek érdeklődve nézték a poszterem. Mindegyikük ezt kérdezte: Ok, de miért pont a parlagfű? Mert mi már akkor szenvedtünk tőle… Azóta számos nemzetközi projekt zajlott és zajlik jelenleg is abból a célból, hogy minél jobban megismerjük a faj biológiáját, ökológiáját, az ellene való védekezés lehetőségeit. E vizsgálatok természetesen kiterjedtek a növény beltartalmi értékeire is. Ezek a vizsgálatok sokkal inkább azt erősítik meg, hogy a parlagfű fogyasztása – a benne található anyagok, anyagcseretermékek, vegyületek miatt – egészségre káros. Ide kattintva elérhető a Szegedi Egyetem tudományos kutatásának összefoglalója erről a témáról >>

Hisz a parlagfűben? És megölné a szomszédját? 

Mielőtt bárki bizonygatni kezdené, hogy neki használt, hadd nyugtassam meg: nem fogok vitába szállni vele. De - ahogy előadásokon is elmondom - talán el kellene gondolkodni, hogy az immunterápia miért zajlik szigorú orvosi felügyelet alatt. Azon is érdemes elgondolkodni – ezt is mindig elmondom-, hogy bárki, bárhol, bármikor, bármire lehet allergiás. Saját sztorikat tudnék sorolni…

Végül a kegyelemdöfés: Ön hogyan élné le élete hátralévő részét, ha megtudná, hogy a szomszédja azért halt meg, mert hallgatott Önre, és parlagfüvet evett?
 
A szerző már doktori disszertációjában (2004) is kiemelten foglalkozott a parlagfűvel. Akkoriban még ő maga is erős allergiás tünetekkel reagált a parlagfű pollenjére, ma már - természetesen nem a parlagfű termékektől - tünetmentes. Vallja, hogy mindenkinek mindent tudnia kell a parlagfűről. A gazdásznak az allergiáról is, az allergiásnak a gyomról is. Csak együtt, egymás indítékait is megértve tudjuk a lakosság többi része felé is közvetíteni a tudást, és sikeresen küzdeni a parlagfű visszaszorítása érdekében. Küldetése van.
Számos helyen tartott már előadást. Általános iskolásoknak, bioköröknek, kertbarátoknak, polgárőröknek. Legutóbb a Széchenyi István Egyetem Nyugdíjasegyetemén aratott tetszést 1000 szenior előtt a parlagfűről elhangzott egy órás előadásával.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

„Télen csak úgy rakódnak rám a kilók...” - 3. rész

2026. február 15.

Cikkünk előző részeiben beszéltünk arról, miért könnyebb télen néhány plusz kilót felszednünk, s miért olyan nehéz ezektől megszabadulnunk a jó idő beálltával. Most, az eddigiek mellé, adunk még néhány használható tippet, hogy ne rakódjanak ránk azok a kilók télen! 

5. Nevessünk gyakrabban!

Mi lenne hatékonyabb orvosság a szürke, borús időre, mint a jókedv? Ritkán jut eszünkbe, de tanácsos elgondolkodnunk azon, kik tudnak megnevettetni minket. Szervezzünk velük baráti összejöveteleket, játsszunk vidám fejtörőket családtagjainkkal! Stresszoldó hatása mellett – egy amerikai tanulmány szerint - az őszinte, nagyfokú nevetés10-20%-kal növeli az energiafogyasztásunkat, és gyorsítja a szívritmust. Emellett csökkenti a vércukor-szintet, így korlátozva az inzulin-termelődést, mely elősegíti a zsírok raktározódását.

„Télen csak úgy rakódnak rám a kilók...” - 2. rész

2026. február 15.

Ahhoz, hogy egész éven át fenntartsuk az anyagcsere megfelelő működését, és elkerüljük a kiegyensúlyozatlan táplálkozást, a gyakori „össze-vissza” evést a téli időszakban, változtatni kell eddigi étkezési szokásainkon, életmódunkon. Íme néhány javaslat ennek megkönnyítésére!

1. Töltsük meg a gyomrunkat levessel!

A leves egyrészt csillapítja a nagy éhséget, másrészt részben fedezi a napi folyadékszükségletet. Ha nem fogyasztunk elég levest, ne hozzuk fel azt az ürügyet, hogy nem érünk rá a leves hozzávalóinak aprólékos előkészítésére! A már megtisztított, feldarabolt, fagyasztott zöldségek felhasználásával sok időt takaríthatunk meg.  (A fagyasztás során nem csökken a vitamin- és antioxidáns-tartalom.) Akár 10 perc alatt kész lehet a zöldségleves!

2. Együnk a „szivárvány színeiben”!

Amikor szervezetünk nem jut elég táplálékhoz, hiányoznak belőle a fontosabb tápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok stb.), természetesen az arra késztet minket, hogy pótoljuk a hiányt. Márpedig ilyenkor inkább a kalóriadús ételek felé fordulunk, semmint hogy szükségleteink kielégítését tartanánk szem előtt. Gondoljunk hát arra, hogy nehéz ételek fogyasztása helyett díszítsük a tálat színes zöldségekkel. Ízesítsük a szószt, pürét, levest olyan fűszerekkel, mint a curcuma, curry, paprika...Hintsük meg az ételt magokkal (tök-, len- vagy szezámmaggal), és az előételben szerepeljen nyers gyümölcs. Finom és egészséges például a nálunk még nem eléggé elterjedt endívia-saláta almával; zöldsaláta narancs- vagy mandarin gerezdekkel; kiwi a reszelt sárgarépa közé keverve. Így tágíthatjuk az alapvető fontosságú vitaminok és tápanyagokat tartalmazó, könnyű ételek körét.

„Télen csak úgy rakódnak rám a kilók...” - 1. rész

2026. február 14.

Minden évben megfogadjuk, hogy nem szedünk fel plusz kilókat a novembertől márciusig terjedő időszakban.De általában az ellenkezője történik - és nemcsak az év végi ünnepek túlzó táplálkozási szokásai, hanem maga a téli időjárás is okozója a hízásnak. Hiszen zord időben sokkal kevesebbet mozgunk a szabadban, rosszabb a kedélyállapotunk, és több finomsággal „vigasztaljuk” magunkat. Mindezek miatt persze mind gyorsabban rakódik ránk a felesleg. Ne hagyjuk, hogy így legyen! 

Szürke, hideg idő, csípős szél, sokszor jeges eső/hó kíséretében. Minél zordabbá válik az időjárás, annál hajlamosabbak vagyunk megengedni magunknak, hogy finom ételekben, nassolásban keressünk „vigaszt”. A téli időszakban jobban vágyunk az édességre is, hiszen akár egy csésze forró csokoládé süteménnyel nagymértékben felmelegítheti testünket-lelkünket. Amellett az év vége felé gyakrabban járunk étterembe, szervezünk baráti, családi összejöveteleket is, terített asztal mellett. Minderre azt szoktuk felhozni „mentségnek”, hogy a hidegben szervezetünknek több energiára van szüksége.