Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nagy parlagfű tévhit - gyógynövény vagy halálos ellenség?

Érdekességek2022. június 12.

Dr. Farkas Anikó előadásaival járja az országot, hogy elárulja, a megosztó parlagfű kérdésben mi az igazság. A természetes gyógymódokat kiválóan ismerő szakértő végre lerántja a leplet arról, mi is valójában a parlagfű: a csodálatos ambrózia, vagy egy betegséget okozó növény, amely ellen tényleg jobb küzdeni? Allergiások figyelem! Minden, amit a parlagfűről tényleg tudnotok kell!  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ez az Ambrosia nem az az ambrózia, és nem gyógynövény

Számos előadást tartottam már különböző növényes témákban, de kétségtelen, hogy nincs még egy olyan kényes ügy, mint mikor az ember felvállalja a konfliktusok lehetőségét is, és leszedi a keresztvizet a parlagfűről. Meg egy kicsit azokról az embertársainkról is, akik népszerűsítik fogyasztását – bármilyen formában. (Ezeket a parlagfűből készült termékeket piacokon is árulják lekvár vagy kozmetikum formájában, annak ellenére, hogy ezeket betiltották, mert a parlagfű minden formája bizonyítottan májkárosító, és az allergiások tüneteit nem, hogy nem javítja, kifejezetten ront rajta!) 

Mi magyarok – ahogy sok másban is – ebben is igazán különcnek számítunk. Egyes honfitársaink képesek szembemenni a tudománnyal és a józan ésszel, és gyógynövény rangra emelni ezt az újvilági, Észak-Amerikából származó inváziós fajt, amely több tekintetben is káros.

Szerbiában szörnyülködtek! Parlagfű ami ehető?

Tavaly ilyentájt találkoztam szerbiai kollégáimmal, és természetesen arról is beszélgettünk, hogy épp mivel foglalkozunk. Meséltem a parlagfüves előadásaimról és a fenti jelenségről. Arról, hogy a növény latin nevéből kiindulva egyesek kikiáltották a parlagfüvet az istenek eledelének. Mit ne mondjak, kerekedett is a kollégák szeme rendesen! Pont, mint az enyém, amikor először találkoztam ezzel a tévedéssel. El nem tudták képzelni, hogy juthat ilyesmi valakinek az eszébe! Még hogy a parlagfű gyógynövény!

Még a híres népgyógyász füvesember, Gyuri bácsi is teakénti fogyasztásra ajánlotta a májat károsító és allergizáló növény herbájából készült főzetet. Szabolcsban manufaktúra jött létre ilyen termékek gyártására, a net tele van olyan parlagfűlekvár-receptekkel, amit odahaza készíthet el a gyanútlan és hiszékeny háziasszony, de ott van ez a káros anyag szappanban és krémben is.

Tegyük tisztába az ambróziát! A parlagfű nem az az abnrózia, amire gondolsz ... 

Visszatérve a címre, tegyük tisztába ezt az ambrózia dolgot! A parlagfű - egészen pontosan az általunk jól ismert ürömlevelű parlagfű - latin neve Ambrosia artemisiifolia L. A név végén álló L betű Carl von Linnère (1707-1778) utal. Arra a nagyformátumú svéd természettudósra, az akkori svéd király udvari orvosára, aki az akkor ismert élővilágot felosztotta növény- és állatvilágra, megalkotta a rendszertant, és a fajok ún. binominális nomenklatúráját, a kettős nevezéktant. Minden leírt fajnak kéttagú latin nevet adott. A források szerint – a korszellemnek megfelelőn – vallásos, hívő ember volt, és nagy tisztelettel viseltetett a jelentős egyházi személyiségek felé. Több faj nevében megemlékezett róluk. Így a parlagfüvet Ambrosius milánói püspökről nevezte el (termékeny, nagy hatással bíró személyiség egyházi körökben).

Az igazi ambrózia valamilyen apiterápiás dolog lehetett. - A parlagfű hazai megjelenése előtt  azt tanították az iskolákban, hogy az ambrózia az Istenek eledele, valamilyen méztermék, talán mézsör volt. Ami egyáltalán nem meglepő, ismerve a méz jótékony hatásait.


A legkárosabb gyomok egyike a parlagfű

Akiket nem érint, nem is tudják elképzelni, hogy a parlagfű a hazai mezőgazdaságban az első számú gyomnak számít. Óriási károkat okoz azzal, hogy versenytársa a termesztett növényeinknek, az ellene való védekezés pedig költséget jelent, azaz hatással van a termelés gazdaságosságára. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy parkokban, játszótereken, utcákon stb. is gyomosít. Valamint emberi tevékenység hatására természetközeli helyeken is megjelenhet. Ahogy meg is jelent például a Csallóközben ágvizek partján, vagy Nyíregyházán a Sóstó erdőben…

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

A parlagfű az egyik legagresszívebb allergén - Minden negyedik ember szenved valamennyire a parlagfűtől! 

Sokkal ismertebb az a tény, hogy az arra érzékenyeknél különböző mértékű allergiás tüneteket válthat ki a parlagfű pollenje. Ez az a terület, ami miatt egész Európa foglalkozik ezzel a gyommal, hiszen európai és hazai szinten is a lakosság 20-25 százaléka(!) érintett. Közbevetem, hogy doktori tanulmányaim alatt, még 2003-ban egy Törökországban rendezett gyomos konferencián a kontinens minden tájáról érkezett szakemberek érdeklődve nézték a poszterem. Mindegyikük ezt kérdezte: Ok, de miért pont a parlagfű? Mert mi már akkor szenvedtünk tőle… Azóta számos nemzetközi projekt zajlott és zajlik jelenleg is abból a célból, hogy minél jobban megismerjük a faj biológiáját, ökológiáját, az ellene való védekezés lehetőségeit. E vizsgálatok természetesen kiterjedtek a növény beltartalmi értékeire is. Ezek a vizsgálatok sokkal inkább azt erősítik meg, hogy a parlagfű fogyasztása – a benne található anyagok, anyagcseretermékek, vegyületek miatt – egészségre káros. Ide kattintva elérhető a Szegedi Egyetem tudományos kutatásának összefoglalója erről a témáról >>

Hisz a parlagfűben? És megölné a szomszédját? 

Mielőtt bárki bizonygatni kezdené, hogy neki használt, hadd nyugtassam meg: nem fogok vitába szállni vele. De - ahogy előadásokon is elmondom - talán el kellene gondolkodni, hogy az immunterápia miért zajlik szigorú orvosi felügyelet alatt. Azon is érdemes elgondolkodni – ezt is mindig elmondom-, hogy bárki, bárhol, bármikor, bármire lehet allergiás. Saját sztorikat tudnék sorolni…

Végül a kegyelemdöfés: Ön hogyan élné le élete hátralévő részét, ha megtudná, hogy a szomszédja azért halt meg, mert hallgatott Önre, és parlagfüvet evett?
 
A szerző már doktori disszertációjában (2004) is kiemelten foglalkozott a parlagfűvel. Akkoriban még ő maga is erős allergiás tünetekkel reagált a parlagfű pollenjére, ma már - természetesen nem a parlagfű termékektől - tünetmentes. Vallja, hogy mindenkinek mindent tudnia kell a parlagfűről. A gazdásznak az allergiáról is, az allergiásnak a gyomról is. Csak együtt, egymás indítékait is megértve tudjuk a lakosság többi része felé is közvetíteni a tudást, és sikeresen küzdeni a parlagfű visszaszorítása érdekében. Küldetése van.
Számos helyen tartott már előadást. Általános iskolásoknak, bioköröknek, kertbarátoknak, polgárőröknek. Legutóbb a Széchenyi István Egyetem Nyugdíjasegyetemén aratott tetszést 1000 szenior előtt a parlagfűről elhangzott egy órás előadásával.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az egyik leggyakoribb ízületi probléma: a porckopás

2025. november 18.

A porckopás (artrózis) ma Magyarországon és Európában is az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma: becslések szerint a felnőttek 15-25%-át érinti valamilyen mértékben, és a 65 év felettieknél szinte mindenkinek van kimutatható elváltozása.

Mi az az artrózis?

Az artrózis (ízületi kopás) a végtagok vagy a gerinc kisízületeinek megbetegedése, melynek során az ízületi felszíneket borító porc fokozatosan elvékonyodik, minősége romlik. Számos egyéb negatív következménye is lehet, például csontkinövések jelenhetnek meg, valamint a fokozott mechanikus igénybevételtől, súrlódástól a környező szövetek begyulladhatnak. Ennek következtében az ízület fájdalmassá, merevebbé válik, a mozgástartomány beszűkülhet. A betegség leggyakrabban a térd- és csípőízületben jelentkezik. A folyamat nem visszafordítható, de jól kezelhető, a panaszok jelentősen csökkenthetők.

A korszerű ellátás egyénre szabottan kombinálja a fájdalom- és gyulladáscsökkentést, a gyógytornát, a testsúlyrendezést és – amennyiben szükséges, – az ízületbe adott kezeléseket. „A kulcs, hogy ne várjuk meg a tartós mozgáskorlátozottságot: a korai, célzott gyógytorna és az életmódbeli lépések már enyhe panasz esetén is sokat számíthatnak és késleltethetik a rosszabbodást” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.

Hogyan előzzük meg a derékfájást?

2025. november 18.

A derékfájás sokunk életét megkeseríti, pedig tudatos gerincvédelemmel sokat tehetünk a megelőzésért.

Helyes testtartás

Munkavégzés és pihenés közben figyeljünk arra, hogy tartásunk helyes legyen.

A megfelelő tartás ismérvei:


Állás közben a medence középhelyzetben van, nem billen sem előre sem hátra.
Oldalnézetből a fejtető, a fül, a váll, a csípő, a térd és a boka egy függőleges vonalban helyezkedik el, a gerinc vonala pedig „S” alakú görbületet mutat.
Hátulnézetből testünk jobb és bal fele szimmetrikus, a vállak, a lapockák alsó csúcsai, a medence, a csípő, a farpofák és a térdhajlatok egy vonalba és magasságba esnek.


Aktív életmód

Ha túl sok időt töltünk a számítógép előtt görnyedve vagy a televíziót nézve, az rendkívül káros hatással van a gerincünkre, izmainkra, ízületeinkre és az egész szervezetünkre. A gerincünk tartásáért felelős izmaink ereje és rugalmassága speciális mozgással fejleszthető és fenntartható.


Mozogjunk rendszeresen, heti 2-3 alkalommal végezzünk fizikai állapotunknak megfelelő, gerinckímélő mozgásformákat. Ez lehet úszás, jóga, gerinctorna, kerékpározás.
A nyújtó, lazító és gerincmobilizáló gyakorlatok jó hatással vannak túlfeszült izmainkra, keringésünkre és a közérzetünkre egyaránt.


Stresszmentes mindennapok

A stressz és a mozgás szoros kapcsolatban áll egymással. Ha a pszichés túlfeszítettség huzamosabb ideig fennáll, az kitűnő táptalaja különböző mozgásszervi problémáknak, a vállfeszülésnek, az alig mozgó nyaknak vagy a görcsös hátnak.


A stressz okozta fájdalmas izomfeszülést, izomgörcsöt különböző relaxációs technikákkal, illetve masszázzsal oldhatjuk.
Szánjunk időt a kikapcsolódásra, ellazulásra. Aludjunk eleget, a gerincünknek is szüksége van pihenésre. Figyeljünk a megfelelő matrac kiválasztására is.

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.