Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nagy parlagfű tévhit - gyógynövény vagy halálos ellenség?

Érdekességek2022. június 12.

Dr. Farkas Anikó előadásaival járja az országot, hogy elárulja, a megosztó parlagfű kérdésben mi az igazság. A természetes gyógymódokat kiválóan ismerő szakértő végre lerántja a leplet arról, mi is valójában a parlagfű: a csodálatos ambrózia, vagy egy betegséget okozó növény, amely ellen tényleg jobb küzdeni? Allergiások figyelem! Minden, amit a parlagfűről tényleg tudnotok kell!  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ez az Ambrosia nem az az ambrózia, és nem gyógynövény

Számos előadást tartottam már különböző növényes témákban, de kétségtelen, hogy nincs még egy olyan kényes ügy, mint mikor az ember felvállalja a konfliktusok lehetőségét is, és leszedi a keresztvizet a parlagfűről. Meg egy kicsit azokról az embertársainkról is, akik népszerűsítik fogyasztását – bármilyen formában. (Ezeket a parlagfűből készült termékeket piacokon is árulják lekvár vagy kozmetikum formájában, annak ellenére, hogy ezeket betiltották, mert a parlagfű minden formája bizonyítottan májkárosító, és az allergiások tüneteit nem, hogy nem javítja, kifejezetten ront rajta!) 

Mi magyarok – ahogy sok másban is – ebben is igazán különcnek számítunk. Egyes honfitársaink képesek szembemenni a tudománnyal és a józan ésszel, és gyógynövény rangra emelni ezt az újvilági, Észak-Amerikából származó inváziós fajt, amely több tekintetben is káros.

Szerbiában szörnyülködtek! Parlagfű ami ehető?

Tavaly ilyentájt találkoztam szerbiai kollégáimmal, és természetesen arról is beszélgettünk, hogy épp mivel foglalkozunk. Meséltem a parlagfüves előadásaimról és a fenti jelenségről. Arról, hogy a növény latin nevéből kiindulva egyesek kikiáltották a parlagfüvet az istenek eledelének. Mit ne mondjak, kerekedett is a kollégák szeme rendesen! Pont, mint az enyém, amikor először találkoztam ezzel a tévedéssel. El nem tudták képzelni, hogy juthat ilyesmi valakinek az eszébe! Még hogy a parlagfű gyógynövény!

Még a híres népgyógyász füvesember, Gyuri bácsi is teakénti fogyasztásra ajánlotta a májat károsító és allergizáló növény herbájából készült főzetet. Szabolcsban manufaktúra jött létre ilyen termékek gyártására, a net tele van olyan parlagfűlekvár-receptekkel, amit odahaza készíthet el a gyanútlan és hiszékeny háziasszony, de ott van ez a káros anyag szappanban és krémben is.

Tegyük tisztába az ambróziát! A parlagfű nem az az abnrózia, amire gondolsz ... 

Visszatérve a címre, tegyük tisztába ezt az ambrózia dolgot! A parlagfű - egészen pontosan az általunk jól ismert ürömlevelű parlagfű - latin neve Ambrosia artemisiifolia L. A név végén álló L betű Carl von Linnère (1707-1778) utal. Arra a nagyformátumú svéd természettudósra, az akkori svéd király udvari orvosára, aki az akkor ismert élővilágot felosztotta növény- és állatvilágra, megalkotta a rendszertant, és a fajok ún. binominális nomenklatúráját, a kettős nevezéktant. Minden leírt fajnak kéttagú latin nevet adott. A források szerint – a korszellemnek megfelelőn – vallásos, hívő ember volt, és nagy tisztelettel viseltetett a jelentős egyházi személyiségek felé. Több faj nevében megemlékezett róluk. Így a parlagfüvet Ambrosius milánói püspökről nevezte el (termékeny, nagy hatással bíró személyiség egyházi körökben).

Az igazi ambrózia valamilyen apiterápiás dolog lehetett. - A parlagfű hazai megjelenése előtt  azt tanították az iskolákban, hogy az ambrózia az Istenek eledele, valamilyen méztermék, talán mézsör volt. Ami egyáltalán nem meglepő, ismerve a méz jótékony hatásait.


A legkárosabb gyomok egyike a parlagfű

Akiket nem érint, nem is tudják elképzelni, hogy a parlagfű a hazai mezőgazdaságban az első számú gyomnak számít. Óriási károkat okoz azzal, hogy versenytársa a termesztett növényeinknek, az ellene való védekezés pedig költséget jelent, azaz hatással van a termelés gazdaságosságára. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy parkokban, játszótereken, utcákon stb. is gyomosít. Valamint emberi tevékenység hatására természetközeli helyeken is megjelenhet. Ahogy meg is jelent például a Csallóközben ágvizek partján, vagy Nyíregyházán a Sóstó erdőben…

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

A parlagfű az egyik legagresszívebb allergén - Minden negyedik ember szenved valamennyire a parlagfűtől! 

Sokkal ismertebb az a tény, hogy az arra érzékenyeknél különböző mértékű allergiás tüneteket válthat ki a parlagfű pollenje. Ez az a terület, ami miatt egész Európa foglalkozik ezzel a gyommal, hiszen európai és hazai szinten is a lakosság 20-25 százaléka(!) érintett. Közbevetem, hogy doktori tanulmányaim alatt, még 2003-ban egy Törökországban rendezett gyomos konferencián a kontinens minden tájáról érkezett szakemberek érdeklődve nézték a poszterem. Mindegyikük ezt kérdezte: Ok, de miért pont a parlagfű? Mert mi már akkor szenvedtünk tőle… Azóta számos nemzetközi projekt zajlott és zajlik jelenleg is abból a célból, hogy minél jobban megismerjük a faj biológiáját, ökológiáját, az ellene való védekezés lehetőségeit. E vizsgálatok természetesen kiterjedtek a növény beltartalmi értékeire is. Ezek a vizsgálatok sokkal inkább azt erősítik meg, hogy a parlagfű fogyasztása – a benne található anyagok, anyagcseretermékek, vegyületek miatt – egészségre káros. Ide kattintva elérhető a Szegedi Egyetem tudományos kutatásának összefoglalója erről a témáról >>

Hisz a parlagfűben? És megölné a szomszédját? 

Mielőtt bárki bizonygatni kezdené, hogy neki használt, hadd nyugtassam meg: nem fogok vitába szállni vele. De - ahogy előadásokon is elmondom - talán el kellene gondolkodni, hogy az immunterápia miért zajlik szigorú orvosi felügyelet alatt. Azon is érdemes elgondolkodni – ezt is mindig elmondom-, hogy bárki, bárhol, bármikor, bármire lehet allergiás. Saját sztorikat tudnék sorolni…

Végül a kegyelemdöfés: Ön hogyan élné le élete hátralévő részét, ha megtudná, hogy a szomszédja azért halt meg, mert hallgatott Önre, és parlagfüvet evett?
 
A szerző már doktori disszertációjában (2004) is kiemelten foglalkozott a parlagfűvel. Akkoriban még ő maga is erős allergiás tünetekkel reagált a parlagfű pollenjére, ma már - természetesen nem a parlagfű termékektől - tünetmentes. Vallja, hogy mindenkinek mindent tudnia kell a parlagfűről. A gazdásznak az allergiáról is, az allergiásnak a gyomról is. Csak együtt, egymás indítékait is megértve tudjuk a lakosság többi része felé is közvetíteni a tudást, és sikeresen küzdeni a parlagfű visszaszorítása érdekében. Küldetése van.
Számos helyen tartott már előadást. Általános iskolásoknak, bioköröknek, kertbarátoknak, polgárőröknek. Legutóbb a Széchenyi István Egyetem Nyugdíjasegyetemén aratott tetszést 1000 szenior előtt a parlagfűről elhangzott egy órás előadásával.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mozgás receptre

2025. november 21.

Együttműködési megállapodást írt alá a Fővárosi Önkormányzat és a Mozgás Receptre Program. A megállapodást Budapest részéről Karácsony Gergely főpolgármester, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) részéről pedig Dr. Babai László írta alá.

A Mozgás Receptre Program célja, hogy a rendszeres testmozgás a megelőzés és a rehabilitáció részeként beépüljön az egészségügyi ellátás gyakorlatába. Az Aktív Magyarország támogatásával megvalósuló kezdeményezés lényege, hogy a háziorvosok mozgásreceptet írhatnak fel a betegeiknek, melyet a lakosok mozgáshelyszíneken válthatnak be. A program célja a krónikus betegségek megelőzése, a lakosság edukációja, valamint az egészségügyi és az önkormányzati rendszerek hatékonyabb összekapcsolása.

Az együttműködési megállapodás értelmében a Fővárosi Önkormányzat támogatja a kerületi önkormányzatokat abban, hogy a helyi sportolási lehetőségek elérhetővé váljanak a programban részt vevők számára. A főváros vállalta, hogy koordinálja a kapcsolódó
kommunikációt, valamint elősegíti a sportlétesítmények és sportszervezetek bekapcsolódását.

„A mozgás a legjobb megelőzés és a gyógyulás egyik leghatékonyabb kiegészítő eszköze. Azzal, hogy a háziorvosok receptre írhatják fel a sportolást, közelebb kerülünk ahhoz, hogy a lakosság mindennapjainak természetes részévé váljon a mozgás. Nagy öröm számunkra, hogy Budapest is partnerként áll a program mellé” – mondta Dr. Babai László, a Mozgás Receptre Program vezetője, az ÉMOT elnöke.

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

2025. november 21.

Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.


A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.