Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Télen súlyosbodnak a krónikus bőrbetegségek tünetei

2026. január 19.

A hideg, a száraz levegő és a kevesebb napfény a téli hónapokban súlyosbíthatja az olyan krónikus bőrbetegségek tüneteit, mint a pikkelysömör, a rozacea, vagy a szárazságekcéma, az úgynevezett atópiás dermatitisz. Ez azonban megfelelő bőrápolási rutinnal, időben megkezdett kezelésekkel enyhíthető, és az érintettek jóval enyhébb panaszokkal vészelhetik át a telet – mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.


Az atópiás dermatitisz és a pikkelysömör azok közé a krónikus bőrbetegségek közé tartoznak, amelyek kifejezetten érzékenyek az évszakok változására. „Atópiás dermatitisz esetén míg nyáron a napfény gyulladáscsökkentő hatásának és a magasabb páratartalomnak köszönhetően sokak akár tünetmentessé is válhatnak, addig télen gyakran látványosan romlik a bőr állapota: piros lesz, hámlik és nagyon viszket. Sőt, akár az éjszakai alvást is megnehezítheti, kialvatlanságot és krónikus stresszt okozva a betegeknél” – mondja dr. Kovács Anikó.

Karcsúbban, kipihentebben télen is! - 2. rész

2026. január 18.

Amikor erős kísértést érzünk a nassolásra vagy az evésre-ivásra, kérdezzük meg magunktól, hogy mi idézi ezt elő bennünk. Eközben próbáljuk megfejteni érzelmeinket. Ez az elmélkedés elvezethet minket odáig, hogy újra fontolóra vesszük, átértékeljük pillanatnyi evési vágyunkat. Mit tehetünk még?



Ne összpontosítsunk többé a táplálékra! Keressünk gyorsan egy “elvonó szert”, csináljunk valami mást: igyunk egy pohár vizet, mossunk fogat, rúzsozzuk ki a szánkat, telefonáljunk…
Este ne igyunk alkoholt! Ha a nap végére kimerült állapotban érünk haza, ne fogyasszunk semmilyen alkoholos italt, hogy “feldobjon”, hanem inkább készítsünk limonádét, friss citrommal és egy kávéskanál mézzel.
Időről időre engedélyezzünk magunknak egy kis kilengést, persze kontrollált módon. Leljünk örömöt néhány szem finom bonbonban, és olykor ne utasítsunk el egy frissen kisütött rántott húst sem, ha az a kedvencünk.  Kóstolgassuk, ízlelgessük lassan, akkor könnyebben kontrollálhatjuk a mennyiséget!


Karcsúbban, kipihentebben télen is! - 1.rész

2026. január 18.

Határozzuk el: ezen a télen a hideg okozta megannyi ártalom, a fáradtság, a stressz nem fog győzedelmeskedni rajtunk. Az alábbi “támadási tervet” felhasználva könnyebben szembe tudunk nézni ezekkel a nehézségekkel anélkül is, hogy néhány kilót magunkra szednénk. Így jó formában élhetjük meg az ünnepeket, vészelhetjük át a téli hónapokat.


A stressz legtöbbször kényszerűségek, korlátozások, belső feszültségek sorozata, ami konfliktusba kerül törekvéseinkkel. Innen ered az a stresszes állapot, mely visszahat a vegetatív idegrendszerre, az emésztésre, az izmokra. Márpedig egy stressznek kitett szervezet az átlagosnál több vitamint és létfontosságú ásványi anyagot veszít, melyet pótolni kell. A téli időszakban a fényhiány is érezteti hatását és az ünnepei előkészületek sem éppen pihentetőek… Az eredmény: “leeresztettnek”, szorongónak, rossz kedvűnek érezzük magunkat, és hamar hajlamossá válunk a nassolásra. Igazi ördögi kör jön így létre. Ahhoz, hogy kikerüljünk belőle, a specialisták sokféle ötletet adnak a stressz megelőzésére, kezelésére, melyeknek célja lehet megtanulni lazítani, visszanyerni akarcsúságot és a bőr frissességét. Fogadjunk meg közülük néhányat!