Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ingyenes országos bőrrákszűrés

2026. április 01.

Több mint 200 bőrgyógyász önkéntes részvételével idén tavasszal országos programot indít a bőrrák korai felismeréséért a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT). A szervezet 2026. április 13. és május 31. között széles körű felvilágosítással, több ezer ingyenesen elvégzett bőrvizsgálattal és tanácsadással kampányol a bőrdaganatok megelőzése és korai felismerése, a tudatos fényvédelem és a rendszeres önvizsgálat mellett. A széles szakmai és társadalmi összefogással megvalósuló programhoz egyetemi klinikák, kórházak, bőrgyógyászati szakrendelések és magánellátók mellett a hazai betegszervezetek, valamint innovatív gyógyszergyártó vállalatok és dermo-kozmetikai cégek is csatlakoztak. A kampány weboldalát a https://skindex.hu/szuresek címen érhetik el az érdeklődők.

„Mi bőrgyógyászok tudjuk, hogy fokozott kockázat vagy gyanús bőrelváltozás esetén a bőrgyógyászati vizsgálat életet menthet. A Magyar Dermatológiai Társulat célja, hogy ezt az üzenetet idén tavasszal az ország minden pontjára eljuttassa. Az elmúlt évek legnagyobb ilyen programját indítjuk el,köszönöm a kampányban részt vevő orvosok munkáját és a támogató partnereink segítségét” – fogalmazott Prof. Dr. Holló Péter, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke.

Az MDT által koordinált országos kampányhoz ez idáig 70 intézményből mintegy 200 bőrgyógyász szakorvos csatlakozott, akik a kampány során várhatóan több mint 2500 dermatoszkópos bőrvizsgálatot fognak elvégezni.

Mit tehetünk a szemünket veszélyeztető környezeti hatások ellen?

2026. március 31.

A modern életmódunkkal járó napi intenzív monitor- és képernyő-használat, illetve az UV-sugárzás és a környezetszennyezés egyaránt megterhelik és károsíthatják a szemet. Mégis nagyon keveset teszünk szemünk egészségéért, pedig a preventív lépések sok esetben hatékonyan megelőznék az egyre fiatalabb korban jelentkező komolyabb szemproblémákat. Cikkünkben összegyűjtöttük a szemünket érő káros hatásokat és megoldásokat kínálunk az ezekkel szembeni védekezésre. 

A modern kor új jelensége a számítógépes látás szindróma, amely a hosszú ideig tartó monitorhasználat következtében alakul ki. Az egész nap képernyő előtt dolgozó felnőttek különösen ki vannak téve ennek az állapotnak. Gyakori tünetei közé tartozik a szemszárazság, irritáció, illetve a homályos látás. A problémát több tényező okozhatja, például a tartós fókuszálás, a nem megfelelő képernyő-beállítás vagy az, hogy a monitor előtt jelentősen csökken a percenkénti pislogások száma. A megelőzés alapja a munkaállomás ergonomikus kialakítása: a monitor legyen karnyújtásnyi távolságra, felső éle pedig szemmagasság alatt. Fontos a rendszeres szünetek beiktatása, például a 20-20-20 szabály betartása is sokat segíthet (minden 20 percben nézzen el 20 méterre egy pontra 20 másodpercig), valamint a megfelelő világítás biztosítása, amely csökkenti a tükröződést és a szem terhelését. 

A képernyők által kibocsájtott kék fény rövid hullámhosszúságú (400-500 nm) fotonjai a szemben olyan fotokémiai reakciókat idézhetnek elő, amelyek szemfelszíni és retinakárosodásokkal köthetők össze, és amelyek szemszárazságot, szürkehályogot, zöldhályogot vagy akár diabéteszes retinopátiát okozhatnak. A kék fénnyel szemben van lehetőség védekezni, léteznek erre a célra speciális szűrő szemüveglencsék, amelyeknek a használata fontos lehet ezen károsodások megelőzésében. 

Böjt - miért ajánlja a jóga is?

2026. március 31.

Nem nagyon lehet találni olyan szellemi utat vagy vallást, ahol a böjt ne lenne jelen valamilyen formában. A történelmi források szerint minden nagy vallásalapító vagy próféta használta és alkalmazta. Nem véletlenül, hiszen a testi mellett, a lelki, pszichikai és a szellemi megtisztulást is elősegíti. Nincs ez másként a jógában sem, ezért is ajánlom jógázóimnak, hogy próbálják ki a böjt áldásos hatásait. Mire érdemes odafigyelni, ha valóban teljes mértékben hasznossá akarjuk tenni a böjtöt?

A böjt egészségtámogató hatásai - böjt a jógában

A testi szinten a böjt legfontosabb hatása, hogy tehermentesíti s szervezetet és elősegíti az anyagcserét. A beteg ember lehetőségei ugyanis- mint tudjuk - leszűkülnek,  s  szabadsága is erőteljesen lecsökken.
A  civilizált életvitelünk miatt hihetetlen mennyiségű ártalmas anyag kerül szervezetünkbe. Ezen testidegen anyagok, mérgek legfőképp a táplálkozás útján kerülnek szervezetünkbe. Érdemes megnézni, hogy egy élelmiszerbolt kínálatában mennyi olyan étel-ital található, melyben nincs tartósítószer, színezőanyag, ízfokozó, térfogatnövelő. Megdöbbentő, hogy mennyire kevés.