Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Futócipőt fel!

2025. október 10.

Bár sokan nyáron sem pihentek, az enyhébb időjárás beköszöntével hivatalosan is újraindul a futószezon. A futás népszerűsége hazánkban továbbra is töretlen, egyenesen a leggyakrabban választott szabadidősport, megelőzve a kondizást, az úszást és a focit is. A futók 44 százaléka alkalmi futónak vallja magát, míg minden harmadik újrakezdő[1]. Bár a sportág egyszerűnek tűnik és szinte bárhol űzhető, érdemes odafigyelni a megfelelő felkészülésre és kivitelezésre a sérülések elkerülése érdekében. A Budai Egészségközpont szakértői ezért hasznos tanácsokkal segítenek eligazodni a futás világában.

A futás az egyik legegyszerűbb mozgásforma, ráadásul alacsony költséggel jár. Szinte bármikor gyakorolható a saját tempónkhoz igazítva, és mindeközben a szabadban, friss levegőn lehetünk. A rendszeres futás erősíti az izomzatot, segít testsúlyunk fenntartásában vagy éppen a fogyásban, valamint fejleszti az erőnlétet és növeli az általános teljesítőképességet. Jótékony hatása nemcsak testi, hanem lelki téren is megmutatkozik, hiszen csökkenti a stresszt, javítja a kedélyállapotunkat, nem utolsó sorban pedig az immunrendszerünket is erősíti.

Őszi otthonfelkészítés kívül-belül

2025. október 10.

Az ősz nem csupán a természet lassú elcsendesedésének időszaka, hanem az otthon és a belső világ áthangolásának ideje is. A lehulló levelek, a korai sötétedés és a hűvös reggelek mind arra ösztönöznek bennünket, hogy visszavonuljunk, lelassuljunk és figyelmet fordítsunk arra, ami körülvesz minket. Ilyenkor nemcsak a lelkünk vágyik a melegségre és biztonságra, hanem a házunk is. Az ősz ideális időszak arra, hogy felkészüljünk a télre, hiszen ilyenkor még lehetőségünk van javítani, karbantartani, rendezkedni.

Sokan érzik ilyenkor a késztetést a rendrakásra, selejtezésre és arra, hogy egy kicsit újrateremtsék a belső közeget. Ennek oka részben az évszakváltás energetikai hatása, másrészt pedig a természetes emberi ösztön, hogy menedéket készítsen a hideg hónapokra. Az otthonunk állapota azonban gyakran tükrözi lelki világunkat is. Egy elhanyagolt ereszcsatorna vagy elöregedett tető nemcsak fizikailag veszélyeztetheti a lakók kényelmét, hanem szimbolikusan is jelezheti a figyelmetlenséget önmagunkkal szemben.

Külső védelem: amikor az otthonod falai is védelmet kérnek

A hideg idő beköszöntével elsőként az otthon külső részeit érik a kihívások. A szél, a csapadék és a fagy komoly károkat okozhatnak, ha nem készülsz fel időben. A tetőszerkezet, a csatornarendszer, valamint a lemezből készült burkolatok, kerítések vagy szegélyek mind olyan elemek, amelyeknek hibátlan állapotban kell lenniük ahhoz, hogy hosszú távon is biztonságos menedéket nyújtson az otthonod.

Ebben az időszakban érdemes átvizsgálni a tetőt, nincsenek-e meglazult cserepek, beázási pontok vagy eldugult ereszek. Ugyanez vonatkozik a lemezkerítésekre és egyéb fémes szerkezetekre is, amelyek megóvják a telkedet és házad környékét. Az ilyen jellegű karbantartás nem csupán praktikus szempontból lényeges, hanem energetikai oldalról is: egy gondosan karbantartott otthon nyugodtabb, harmonikusabb energiát áraszt.

Haspuffadás

2025. október 09.

Az emésztési problémák leggyakoribb tünete

Az emésztés során az élelmiszerekből természetes módon széndioxid, metán és más gázok keletkeznek, főként a vastagbélben. Az emésztőtraktusban lévő gázok egy része nem más, mint a lenyelt levegő. Normál esetben a gázokat a bélnyálkahártya felveszi, majd az később kilégzésre kerül. Egy kis mennyiség ebből székelés előtt vagy közben bélgáz formájában – problémamentesen – elillan. Ha túl nagy mennyiségű gáz képződik (meteorizmus), az ingerli a bélfalban lévő nociceptorokat, és fájdalomérzetet kelt. A has kidomborodik és feszes tapintású lesz. Ez a látszólag ártalmatlannak tűnő tünet a beteget nagyon megterheli: teltségérzet, korgó gyomor, akár görcsös fájdalom vagy angina pectoris-szerű (mellkasi fájdalom) szívprobléma (Roemheld-szindróma) is jelentkezhet.

A gázképződés több okra vezethető vissza


puffasztó ételek, mint pl. kelkáposzta, hüvelyesek és teljes kiőrlésű termékek fogyasztását követően fokozódik.
A túlzott szénhidrátbevitel a még fel nem szívódott szénhidrátok fokozott mikrobiológiai bomlása által erjedéses diszpepsziát okozhat.
A cukrot helyettesítő fruktóz, xilit vagy szorbit az arra érzékenyeknél ugyancsak puffadást okozhat.
Antibiotikum-kúrát követően a bélflóra zavara vagy az akarbózterápia is bélgázosságot okozhat.
laktózintolerancia is lehet.
IBS is lehet a háttérben.