Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Alfáktól Omegáig – Digitális Gyermekjóllét Konferencia és Kiállítás 2026

2026. január 21.

Iránytű a digitális neveléshez a családtól az iskoláig

A rendezvény szervesen épít a 2025-ös konferencián bemutatott, „0–9 éves korosztály és a digitalizáció” című szakmai háttéranyagra, amely a legkisebbek digitális környezetét és kockázatait térképezte fel. A 0-9 évesek digitális jóllétéről – Digitális Gyermekjóllét

Ennek folytatásaként 2026-ban első alkalommal kerül bemutatásra egy új, célzott ajánláscsomag, amely kifejezetten a szülőknek, pedagógusoknak és gyermekekkel foglalkozó szakembereknek nyújt gyakorlatias, a mindennapi döntésekhez kapcsolódó szempontokat és javaslatokat.
Az ajánlások célja nem egységes szabályok előírása, hanem használható keretek és megközelítések bemutatása.

Több nézőpont, egy közös szakmai keret

A konferencia egységes szakmai keretben, mégis több nézőpontból vizsgálja a digitális gyermekjóllét kérdését: nevelési és pedagógiai szempontból, mentális és testi egészséget érintő összefüggések mentén, valamint szabályozási és hatósági nézőpont felől.
Külön figyelmet kap a mesterséges intelligencia megjelenése is, amely új kérdéseket vet fel a digitális nevelés, a szülői szerepek és az intézményi felelősség területén.

Generációk a patikában gyógyszerész szemmel

2026. január 21.

Különböző életkorú betegek, eltérő egészségügyi igényekkel jönnek be a gyógyszertárba, amit a szakembernek helyesen kell tudni kezelni.

A patikákban egészségügyi tanácsadás zajlik, a szakemberek nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra, a betegségek kezelésére, a tünetek enyhítésére, és tippeket adhatnak a bőrápolásra vonatkozóan is. Igyekeznek minden információt átadni a gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatban, ugyanakkor az étrend-kiegészítők és egyéb készítmények lényeges tudnivalóira is figyelmeztetnek, emellett lelki támogatást is nyújtanak.
Mindez eleve komplex feladat, de figyelembe kell venni azt is, hogy minden generációnak más az egészségfelfogása és a vásárlási szokása, illetve a kommunikációs stílusa is eltérő.

Generációs különbségek

A Z generáció tagjai fiatal felnőttek, akik a digitális világban szocializálódtak. A prevenció számukra gyakran inkább szépség- vagy teljesítményfókuszú, ugyanakkor komoly szerepet kaphat a mentális egészség megőrzése. Általában online tájékozódnak, és a trendekre is figyelnek. Az egészség számukra egyfajta önkifejezés, életérzés is, gondoljunk csak az influenszerekre, akik sok esetben életmódtippeket is megosztanak a közösségi felületeken.

Az Y generáció tagjai, más néven a millenniálok a multitasking nemzedéke, akik egy része épp a karrierépítéssel, a biztos alapok megteremtésével küzd, egy másik szegmensük pedig már kisgyermekes szülőként igyekszik helytállni, vagy akár egyszerre mindkettő.

Mit tehetünk a kisállat allergia tüneteinek csökkentéséért?

2026. január 20.

A háziállattartók nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha kiderül, hogy kedvencük jelenléte okozza az allergiás tüneteket. Különösen fájó lehet mindez, ha a gyermek szenved tőle, miközben ragaszkodik a kutyához, macskához. Nyilván a kézenfekvő megoldás az állat eltávolítása lenne, de ez egy „családtag” esetén sokszor nem működhet. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, milyen tanácsokat érdemes megfogadni az allergiás állattartóknak és hogyan segíthet a helyzeten az allergénspecifikus immunterápia.

Két útvonalon érdemes próbálkozni: a lakás allergén-mentesítése, ami azonban csak egy bizonyos szintig megoldható, és a tünetek kiküszöbölése.

Mit lehet tenni a lakásban?


Távolítsuk el a felesleges szőnyegeket, más textileket, ahol allergének megtapadhatnak. Heti 1-2 alkalommal még így is szükséges a porszívózás nagy teljesítményű, HEPA szűrős porszívóval és rendszeres felmosás ajánlott.
Ne engedjük teljesen szabadjára a kutyát, macskát lakásban, legyen egy kijelölt territóriuma. Különösen fontos, hogy ne lehessen a hálószobában és a száradó ruhákkal egy légtérben.
Érdemes állatorvos tanácsát is kérni, hogyan és milyen gyakran érdemes fürdetni és fésülni az állatot, hogy a lakásban elszórt allergénjeit ilyen módon is csökkentsük. (Ezt a műveletet ne az allergiás családtag végezze.)