Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tavasz, diéta, böjt - 2. rész

2026. február 21.

Ügyeljen a fokozatosságra!

A böjtre felkészülni is szükséges, illetve azt megtörni is csak fokozatosan, módszeresen szabad. Böjt elõtt napról - napra csökkentsük a táplálékbevitelt, hagyjuk el a zsírokat, a sót, a cukrot, a húsnemûket, a tejtermékeket, és térjünk át csupán a növényi táplálékok fogyasztására, majd azt is fokozatosan hagyjuk el.

A böjt megtörését is óvatosan végezzük, reggelire együnk kevés reszelt almát, ebédre fõtt zöldséget, kevés nyers gyümölcsöt is fogyaszthatunk, amiket alaposan megrágva nyeljünk csak le, így tehermentesítve "csökkentett üzemmódban" lévõ szervezetünket. Vacsorára is hasonlóképpen válasszunk az ennivalókból. Emellett nyákosra fõzött barna rizst is ehetünk. A következõ napon már vehetünk magunkhoz joghurtot, könnyû sajtokat, gabona-termékeket, növényi olajokat is. Cukrot, húst lehetõleg csak harmadnaptól fogyasszunk.

Tavasz, diéta, böjt - 1. rész

2026. február 20.

Hozza formába magát!

A húsvét elõtti negyven nap a keresztény hagyományban a böjt ideje, de nagyjából erre az idõszakra érdemes idõzíteni az úgynevezett tisztítókúrákat, böjtlé-kúrákat. Pár napos szakszerû, okos diéta nem csak a testnek kedvez, hanem a szellem és lélek számára is jótékony, gyógyító és tisztító hatású.

Téli, nehéz ételek-tavaszi, könnyû saláták

Téli táplálkozásunk sokkal inkább megterhelõ szervezetünk számára, mint a tavasztól õszig tartó gyümölcsben, zöldségben dús idõszak, amikor sokkal több egészséges, könnyen emészthetõ, tisztító hatású táplálékot veszünk magunkhoz, mint a hideg, fagyos idõkben. Gondoljunk csak például a töltött káposztára, zsíros pörköltökre, sültekre, és az ezek mellé elfogyasztott kevéske savanyúságokra, majd vessük össze ezeket a nyári menükkel, például a könnyû és ízletes vegyes tavaszi-nyári salátákkal, friss gyümölcsben gazdag könnyû étkezésekkel...

A farsang és a lelki egészség kapcsolata

2026. február 20.

Február az a különös hónap, ami az eseménydús és oly népszerű téli ünnepek, valamint a várva várt napsütéses tavasz között helyezkedik el.

Már nem gyújtunk adventi mécsest, nem kell már senkinek sem ajándékot venni és nem kell kitalálni a lencse elkészítésének 12.-féle módját a szilveszteri családi összejövetel alkalmából. Viszont még nem lobban zöldbe a természet, még nem merünk sapka-sálkesztyű nélkül az utcára lépni, és még nem éljük meg, milyen jó az, ha a nap melege megsimítja az arcunkat. Sokan ekkorra már érzik magukon a szezonális fásultság, fáradtság jeleit. Miből tudunk töltekezni február hónapban?

Mi lehet a február „szerepe”?

Kinek mi jut még eszébe a februárról? Akinek van kisgyermeke vagy unokája, annak valószínűleg a farsang, hiszen az óvodában és az iskolában megünneplik. Felnőttként lehet, hogy előttünk is felsejlenek gyermekkori emlékek közös jelmezkészítésről és szalagosfánk-sütésről.

Minden ünnepnek, hagyománynak meg lehet találni a szerepét az ember életében, lehet általa töltekezni egyénileg és családilag. A farsang által is. Ami közös minden ünnepben, így a farsangra is igaz, hogy lehetőséget teremt minőségi együttlétre szeretteinkkel. Manapság – szerencsére – egyre többen érzik annak a fontosságát, hogy együtt legyünk a számunkra fontos személyekkel, és mindeközben valóban jelen legyünk. Mégis, sokan nehezen teremtenek időt ezekre az együttlétekre.