Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Karcsúbban, kipihentebben télen is! - 1.rész

2026. január 18.

Határozzuk el: ezen a télen a hideg okozta megannyi ártalom, a fáradtság, a stressz nem fog győzedelmeskedni rajtunk. Az alábbi “támadási tervet” felhasználva könnyebben szembe tudunk nézni ezekkel a nehézségekkel anélkül is, hogy néhány kilót magunkra szednénk. Így jó formában élhetjük meg az ünnepeket, vészelhetjük át a téli hónapokat.


A stressz legtöbbször kényszerűségek, korlátozások, belső feszültségek sorozata, ami konfliktusba kerül törekvéseinkkel. Innen ered az a stresszes állapot, mely visszahat a vegetatív idegrendszerre, az emésztésre, az izmokra. Márpedig egy stressznek kitett szervezet az átlagosnál több vitamint és létfontosságú ásványi anyagot veszít, melyet pótolni kell. A téli időszakban a fényhiány is érezteti hatását és az ünnepei előkészületek sem éppen pihentetőek… Az eredmény: “leeresztettnek”, szorongónak, rossz kedvűnek érezzük magunkat, és hamar hajlamossá válunk a nassolásra. Igazi ördögi kör jön így létre. Ahhoz, hogy kikerüljünk belőle, a specialisták sokféle ötletet adnak a stressz megelőzésére, kezelésére, melyeknek célja lehet megtanulni lazítani, visszanyerni akarcsúságot és a bőr frissességét. Fogadjunk meg közülük néhányat!

Őszinte szerelem a munkahelyen - létezik?

2026. január 17.

Mi van, ha szerelembe esünk egy kollégával? Árt vagy használ a karriernek - ez nyilván attól is függ, hogy a főnökbe habarodunk bele, vagy az irodánkban a szomszéd asztalnál ülőbe. Vajon mennyire igaz vagy hamis a munkahelyi kapcsolat?

A munkát és a privát ügyeket kettéválasztani szinte minden kapcsolatban nehéz. Felmérések azt mutatják, hogy a munkavállalók sokkal jobban teljesítenek, ha a kollégáikhoz baráti kapcsolat fűzi őket vagy akár szerelmesek. Már ha őszinte szerelemről van szó… Mert van különbség a céges bulik és kétnapos továbbképzések röpke fellángolásai és a mély, akár házassághoz vezető őszinte szerelmi kapcsolatok között. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az emberek nagy része bizony nem remekel a monogámia terén. Annak ellenére, hogy mondjuk példamutató házasságban, minta apaként él pl. az értékesítési osztályvezető, a céges elvonulásokon bizony megvan a párja, az asszisztens vagy egy bármilyen másik szingli vagy házas hölgy személyében. Ezek az alkalmi társulások aztán válásokhoz, sőt újabb házasságokhoz is vezethetnek. Volt már mindkettőre példa a vállalati történelemben. 

Mi van akkor, ha tényleg szerelem szövődik a munkahelyen? Árthat a személyes karriernek, ha kapcsolat alakul ki munkatársak között vagy akár a főnökkel? Egy korábbi felmérés szerint az emberek 25 százalékának volt már munkahelyi afférja. Legtöbben azt érzik, hogy a többi munkatárs részéről nem ritka a fejcsóválás, irigység, rosszindulat és elutasítás.

 

Így maradhat aktív és egészséges

2026. január 17.

A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a szellemi aktivitás és a támogató közösségi kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minden életszakasz energikus és önálló maradjon.

A mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25-30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos.
A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.
Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30-40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.
Már napi 15 perc keresztrejtvényfejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.