Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az asztrológia múltja

2025. december 15.

Az emberiség történetét – így vagy úgy – végigkíséri ez a misztikus tudomány, bár ennek tudományos jellegéről mindig is viták folytak.

Az asztrológia eredetét nem ismerjük, de tudjuk, hogy Babilóniából kiindulva már profi módon készítettek horoszkópokat kaldeusok, arabok, kínaiak – igaz, hogy csak az uralkodóknak. Napkeleten ma is látható néhány, ásatáskor előkerült palota kövezete, ami az ott élő magas rangú úr horoszkópját ábrázolja – mozaikkőből kirakva. A csillagismereteket később átvették a görögök (Arisztotelész 39 könyvet írt), majd tőlük a rómaiak.

Mátyás király korának természettudománya Arisztotelész tanaira épült, és talán meglepő, de elsősorban a csillagok egészségre vonatkozó hatásait vizsgálták. Jól tudták, mit jelentenek a bolygók és a jegyek, és milyen hatással vannak az emberi szervezetre. Regiomontanus 1473-ban kalendáriumot készített, hogy mikor alkalmas érvágást és purgálást végeznie a felcsereknek, mert az ilyen beavatkozás nem volt mindig ajánlatos. Figyelték a Hold állását, a jegyeket és a bolygókat, amelyek uralkodnak az emberi természet, a testrészek és a belső szervek fölött. lássunk hát egy kis ízelítőt a reneszánsz asztrológiájából, a Mátyás király Emlékkönyvből idézve, melyet születésének ötszázadik évfordulójára adtak ki.

„A sápadt Szaturnusz hideg és száraz természetű. A Szaturnusz órájában született gyermek hideg, száraz, melankóliára hajlamos. Szaturnusz irányítja az emberben a lép működését. Szaturnusz órájában nem szabad gyógyítani, eret vágni, köpölyözni, purgálni. Aki Szaturnusz órájában megbetegszik, sokáig lesz beteg – ma azt mondjuk, hogy krónikus…
A derült fényű Jupiter meleg és nedves természetű. Az ő órájában született gyermek szangvinikus és bölcs lesz. Az emberben a máj felett uralkodik. A bölcsek és a békés földművelők csillaga.
A vörös színű Mars meleg és száraz természetű. A gyermeket kolerikussá és meleggé teszi. A vérontás csillaga. Szintén a máj felett uralkodik. Hozzá tartoznak a katonák, orvosok, szakácsok, továbbá akik fémmel és tűzzel bánnak: kovácsok, lakatosok, ötvösök.
A Nap meleg és száraz. Az ő órájában született gyermek heves és száraz, kolerikus természetű lesz. A szív és a gyomor egy része fölött uralkodik. A Vénus hideg és nedves természetű. Az ő idejében született gyermek parázna lesz. Az emberben a vese felett uralkodik. Aki az ő órájában megbetegszik, azt a szerelem gyötri.
A Mercur hideg és nedves természetű. Az ő idejében született gyermek mértékletes, józan életű lesz. A Mercur órájában jó gyógykezelni a beteget, de fürdetni, köpölyözni, eret vágni rajta nem szabad. Alája tartoznak a tudósok, művészek, asztrológusok.
A Hold hideg és nedves természetű. Az ő idejében született gyermek flegmatikus lesz, rossz nedvekben és nyálban bővelkedik. Az ember fejére van hatással. Alája tartoznak az éjjeli foglalkozást űzők, színészek, kocsmárosok.”

Mit érdemes tudni a köhögésről?

2025. december 15.

Az ingerköhögés (száraz, improduktív) és a hurutos köhögés (produktív, váladéktermeléssel járó) egymástól eltérő kezelést igényel, amire a gyógyszerész ad tanácsot.

Köhögéshez (akut bronchitis) többnyire a légutak vírusfertőzés okozta akut gyulladásai vezetnek. A betegség szinte mindig az orr-garat tájék gyulladásával együtt jelenik meg. Kezdetben rendszerint száraz ingerköhögés jelentkezik, ami két-három napig tart, majd hurutos köhögéssé alakul. A köhögés „le is húzódhat”, mellcsonti fájdalmat okozhat – ami egyben a légcső gyulladását is jelzi. Vírusfertőzésre utal, ha a váladék átlátszó és tiszta. A sárgás vagy zöldes váladék oka bakteriális felülfertőződés lehet. A köhögés terápiájában hatékony lehet az inhalálás, ami főként növényi illóolajokkal történik, de az orvos más hatóanyag alkalmazását is rendelheti inhalációs módszerrel.

Az inhalálás helyes módja


Az inhalálás már nem azt jelenti, mint a korábban bevett módszer – azaz kendővel letakart fejjel a forró víz fölé hajolás. Ez a módszer ugyanis ingerli a szem nyálkahártyáját, így az inhalálás túl korai megszakításához vezet.
Olyan inhalátorok használata javasolt, amelyek az orrot és a szájat összeszorító (hámhoz hasonló) szerkezettel rendelkeznek.
A tüdő eléréséhez hatékonyabb a szipka alkalmazása. Forró vízbe cseppentett illóolajjal történő inhaláláshoz nyálkaoldó és hörgőgörcsoldó hatás is társul, emiatt az inhalálás hatékonyabb, mint a mellkasi bedörzsölő alkalmazása.
A legfontosabb, hogy elég hosszú ideig tartson az inhalálás (legalább 15 percig), valamint, hogy azt napi több alkalommal célszerű megismételni.

Mit fogyasszunk, ha vesekövünk van?

2025. december 14.

A cél a kövek növekedésének és az új kő képződésének a megakadályozása.

A vesekő esetében fontos szempont a bőséges folyadékbevitel (2,5–3,0 liter/nap), legalább 2 liter/nap. Ez elősegíti, hogy a vizelet kellően híg legyen, így az nem koncentrálódik be, nem csapódik ki kristály belőle. A bőséges folyadékbevitel mellett a vizelet fiziológiásan enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba (6,0–6,5 pH között) történő változtatása is fontos. Az étrendbe így lúgos vegyhatást eredményező összetevőket kell beiktatni. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményező nyersanyagokat, élelmiszereket.

Nem mindegy, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot: a folyadékpótlásnak a vízfogyasztáson kell alapulnia. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát. A közkedvelt jeges tea szintén nem előnyös választás: nagy az oxálsavtartalma, aminek a sói (oxalátok) kicsapódnak és kisebb-nagyobb kövecskékké állhatnak össze.

Oxalát minden teában jelen van, akár hideg, akár meleg, azonban a jeges változata több veszélyt rejt, ha a vesekő kialakulásáról van szó. A nagy teakedvelők válasszanak inkább – a fekete helyett – zöld teát, és adjanak hozzá citromlevet, ami (a citrát miatt) ellensúlyozza az oxalátok hatását. Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vesekőképződés kockázatát.