Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mikor kezeljük gyógyszeresen az elhízást?

2025. április 16.

Sajnos Magyarországon nagyon szomorú statisztika látott napvilágot. A magyar felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott.

Az adatokban még elkeserítőbb, hogy egyre inkább a fiatalabb korosztály felé csúszunk el.
Maga az elhízás betegség, melyet kezelni szükséges.

Miért indokolt az elhízást kezelni?

Az elhízás számos idült megbetegedéshez vezethet, a leggyakoribbakat kiemelve:


magas vérnyomás,
2-es típusú cukorbetegség,
szív-ér rendszeri megbetegedések,
vizelettartási problémák,
teherviselő nagyízületi problémák,
daganatos megbetegedések,
emésztési problémák,
alvásproblémák.



Az elhízott betegek élete 3–10 évvel rövidül meg.

Mikor javasolt az elhízást gyógyszerrel kezelni?

Az elhízás foka különböző mértékű lehet. Legáltalánosabb fokmérője a túlsúlynak a BMI, vagyis a testtömegindex. a testsúlykilogrammot elosztjuk a magasságméter négyzetével. Nem tökéletes, de kiváló arra, hogy elinduljunk a kezelés útján. Pontosabb képet ad, ha van lehetőség testösszetétel-mérést is végezni, mely jelzi a testzsírszázalékot és a zsigeri zsír arányát is. Például a 35-ös BMI egy 165 cm magasságú nő esetén 95 kg-ot jelent, vagyis láthatjuk, nem extrém súlyokról beszélünk.

Ha testsúlyfüggő társbetegség is fennáll, akkor túlsúlyban (27 feletti bmi esetén) az életmód-terápia mellé (mely kalóriaszegény étrendből és rendszeres testmozgásból áll) gyógyszeres kezelés is javasolt.


30-nál magasabb BMI esetén – meglévő egyéb egészségügyi betegségek nélkül is – az elhízás gyógyszeres kezelést igényel.

Ki kezelje az elhízott beteget?

A beteg számára egy komoly, összehangolt csapatmunka hozza a legjobb eredményt. Orvos-dietetikus-gyógytornász-pszichológus a beteggel együtt a leghatékonyabb. A belgyógyász, a diabetológus, az endokrinológus vagy az obezitológus szakorvos az indokolt vérvizsgálatok elvégzése, az egyéni kórelőzmény és belgyógyászati státusz felvétele után a legoptimálisabb, testsúlycsökkentést segítő gyógyszeres kezelést javasolja. A dietetikus az egyénre szabott étrend kialakításával és a táplálkozási tanácsadással segíti a fogyni vágyókat. A gyógytornász a helyesen kivitelezett tornagyakorlatokat megtanítja és megtervezi a mozgásprogramot, miután felmérte az illető fizikális állapotát, ízületeinek mozgástartományát. Gyakran lelki okai is vannak a túlevésnek, a mentális egészségünk védelme is ugyanolyan fontos, ezért pszichológiai foglalkozásokkal is támogatás nyújtható.

Édes-savanyú szósz kínai kellel és sonkával

2025. április 15.

A kínai ételek egyik legismertebb stílusa az édes-savanyú ízhatás. Mielőtt a konyhába vonulunk megfőzni, előbb irány a kínai élelmiszerbolt és a piac!

Hozzávalók:
1 közepes kínai kel,
10 dkg sonka,
1 köz. hagyma,
fél-fél zöld és piros húsú paprika, 
3-4 szem szárított gomba (tongu v. shitake) 
1 dl tyúkhúsleves (lehet kockából is)
4 ek. ecet,
1 ek. szójaszósz,
1 kis paradicsom püré
1 ek méz,
cukor, csilli szósz, olaj, keményítő, izlés szerint.

Elkészítés:
Felaprítjuk a kínai kelt a wokban vagy serpenyőben megpirítjuk. A kis kockára vágott sonkát tesszük bele leőször, majd a nagyobb kockára vágott hagymát és paprikát a sonkához adjuk, és együtt pirítjuk. Hozzáadjuk a felaprított és beáztatott gombát.

A tyúkhúslevesbe belekeverjük a paradicsom pürét,  a szójaszószt, a mézet és a sót, az ecetet, majd a kellel együtt az edénybe öntjük, és még pár percig pároljuk. Sűrítjük a keményítővel, majd cukorral és csillivel izesítjük.

Szabadulna a szemölcstől?

2025. április 15.

Bízza a háziorvosára!

A kezeken, ujjakon, talpakon vagy a test egyéb részein kialakuló szemölcsök esztétikailag zavarók, fájdalmat okozhatnak, tovább terjedhetnek és másokat is megfertőzhetnek. Az „otthoni diagnózis”, a házi praktikák és a nem megfelelő kezelések általában nem vezetnek tartós eredményre. Szemölcs gyanúja esetén a háziorvoshoz érdemes első körben fordulni.

A szemölcsök a leggyakoribb bőrfertőzések közé tartoznak, amelyek valamennyi korosztálynál előfordulhatnak, és a gyermekeket sem kímélik. Olyannyira nem, hogy a kiskorúaknál a szemölcs az egyik leggyakoribb bőrproblémának számít.

Nehéz beazonosítani

A szemölcsök kinézete nagyon változatos lehet, méretük a néhány mm-estől a cmesig terjedhet. Színben pedig a fehértől a bőrszínűn át a barnáig ível a színpaletta. Nem csak a méretük és a színük mutat eltéréseket, de a formájuk is: lehetnek laposak, a bőrfelszínből félgömbszerűen kidudorodók, de akár egy karfiolra is hasonlíthatnak a durva felszínük miatt. előfordulhat, hogy bőrkeményedés veszi körbe azokat. Ebből a sokféleségből következik, hogy a laikusok számára a szemölcsök azonosítása nehéz feladat. Nem ritka, hogy a betegek egyéb bőrbetegségekkel keverik össze a szemölcsnek vélt bőrproblémájukat és „félrekezelik” azt. A pontos diagnózis felállítását és a terápia meghatározását érdemes szakemberre bízni.

A szemölcsöt vírusok okozzák

A szemölcsök nem ütés, nyomás vagy irritáció hatására alakulnak ki, hanem vírusfertőzés következtében. A kórokozó a humán papilloma vírus, röviden HPV. A HPV név sokak számára ismerős lehet egyéb betegségek kapcsán. Megjegyzendő, hogy a HPV-knek számos fajtája ismert, és közéjük tartoznak azok a vírusok is, amelyek a közönséges és talpi szemölcsöket okozzák. Tehát így a gyógyulás érdekében meg kell szabadulni a vírusoktól.

Számos probléma lehet

A közönséges szemölcsök leggyakrabban a kézháton, a kéz- és lábujjakon, a térdeken alakulnak ki, valamint az ún. talpi szemölcs – a nevének megfelelően – a talp különböző részein jelenik meg. Noha rosszindulatú elfajulásuktól nem kell tartani, a szemölcsök, főként, ha mások számára is látható helyen vannak, esztétikailag zavarók lehetnek, és számos esetben kirekesztéshez vezetnek az iskolában, a munkahelyen. Ráadásul, főként a talpon megjelenő szemölcsök nyomásra rendkívül érzékenyek lehetnek és járás közben fájdalmat képesek okozni.