Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az influenza és a nátha tüneteinek kezelése

2026. január 11.

Alábbiakban összefoglaltuk, hogy influenza és nátha esetén milyen szerek jöhetnek szóba, melyek segítségével mérsékelhetőek a kellemetlen panaszok.


Orrdugulás ellen: az érösszehúzó orrcseppek és orrspray-k, melyek gyorsan megkönnyebbülést hoznak azáltal, hogy csökkentik az orrnyálkahártya duzzanatát. Fontos azonban, hogy csak néhány napig használja őket, mivel hosszas alkalmazásuk a nyálkahártya károsodását okozhatja.
Fájdalom és láz ellen: a lázat, a fejfájást és az esetleges végtagfájdalmakat jól kezelik a vény nélkül kapható készítmények.
Köhögés ellen: köhögéscsillapító (száraz köhögésnél) vagy nyákoldó (hurutos köhögésnél) szerek.
Torokfájás ellen: szopogató tabletták.
Vírusellenes szerek: kizárólag vényre kaphatók. A tünetek megjelenése után 48 órán belül ajánlott elkezdeni a szedésüket.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni puffadás esetén?

2026. január 10.

Önmagában a puffadás többnyire csak kellemetlen, de ha hosszabb távon is fennáll, akkor már gyanakodhatunk. Ekkor sem feltétlenül válik fájdalmassá vagy ijesztővé, ám a hosszan tartó jelenlét sok esetben arra utal, hogy a háttérben olyan gond húzódik meg, amivel foglalkozni kell.

Dr. Ibrahim Sharouf, az L33 Medical szülész-nőgyógyász szakorvosa elmondta, hogy több nőgyógyászati probléma is kiválthat puffadást. Fontos megjegyezni, hogy minden ember más, vagyis sokaknál jelentkezhetnek más kísérő tünetek is, de bizony az is előfordul, hogy egy nagyobb gondra elsőre csak egyetlen tünet, adott esetben éppen a puffadás utal. Azonban ez a kellemetlen érzés különbözik a „hétköznapi” puffadástól. A következőkre érdemes figyelni a puffadás során:


Nem feltétlenül étkezéshez köthető.
Hosszan, akár napokig-hetekig fennáll.
Teltségérzés, hasfeszülés kis mennyiségű étel után is.
Alhasi vagy kismedencei fájdalom, menstruációs zavar társulhat hozzá.
Rendszertelen vérzés, erősebb menstruáció vagy kismedencei nyomásérzés kísérheti.
Tartós haskörfogat-növekedés („mintha meghíztam volna a hasamnál”).

Mire jó a frekvenciaterápia?

2026. január 10.

Napjainkban a mozgáshiány és a krónikus stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást. A tartós stressz jelentősen megnöveli a szervezet oxigénigényét, ami a romló keringéssel együtt, hosszú távon oxigénhiányhoz, gyulladásokhoz, a sejtek savasodásához és a sejtközötti tér károsodásához vezethet. Egyre nagyobb figyelem irányul az olyan alternatív terápiás megoldásokra, amelyek a sejtek közötti kommunikációt és az öngyógyító folyamatokat támogatják.

Az inaktivitás és a krónikus stressz korunk népbetegségeinek fő katalizátoraivá váltak. A stressz önmagában 70-80 százalékkal növeli a szervezet oxigén igényét, de a hosszabb ideig fennálló folyamatos feszültség hatására, az állandó oxigén hiány már olyan komoly tüneteket eredményezhet, mint az állandó vérnyomás-emelkedés, szöveti károsodás vagy akár a sejtelhalás.

„Ezek a folyamatok együttesen eredményezhetik a salakanyagok kiválasztódásának fokozódását, A sejtközti savasodás kikezdi a sejtmembrán épségét, gátolja a sejtek közötti ioncserét, ami aktiválhatja a gyulladásos folyamatokat” – magyarázta Bartalis Bertalan természetgyógyász, bioenergetikus- NLS szakértő.