Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyakorlati segítség a hulladék csökkentéséhez

2025. november 11.

A hulladékprobléma napjaink egyik legégetőbb környezeti kihívása. Évente több milliárd tonna szemét keletkezik világszerte, amelynek jelentős része kezelés nélkül mérgezi a környezetet – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. A Kukadiéta 2.0 – avagy hogyan fogyjunk le szemétből, mielőtt teljesen belefulladnánk című cikkük rávilágít arra, hogy a szelektív gyűjtés önmagában nem elegendő. A háztartásokban keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére gyakorlati megoldásokat is kínál a környezetvédő szövetség Kukadiéta kiadványában, melyet a Baptista Szeretetszolgálat No Planet B programja támogatott.

A hulladékprobléma nem egy távoli, absztrakt dolog, hanem mindannyiunk mindennapjait átszövi – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. Az ENSZ mérései szerint évente több mint 2 milliárd tonna szilárd hulladék keletkezik, és ennek legalább fele semmiféle normális kezelést nem kap. A mikroműanyagok lassan olyan természetességgel jelennek meg az életünkben, mint a reggeli kávé. Benne vannak a tengerekben, a sörünkben, sőt, már a véráramunkban és a férfiak heréjében is. Egy átlagos ember hetente akár kb. 5 grammnyi mikroműanyagot is elfogyaszthat, ami egy bankkártya súlyát jelenti.

Képmutatás és szemétexport

A hulladék nem csak környezeti, hanem globális politikai tényező is. A gazdag országok évtizedek óta exportálják hulladékukat a szegényebb régiókba, ahol gyakran nincs kapacitás annak feldolgozására, így a „megoldás” valójában újabb problémákat szül. A szerző szerint a saját döntéseinkben rejlik a legnagyobb változás lehetősége, és mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk a hulladékcsökkentés érdekében – hívják fel a figyelmet a környezetvédők.

Mi a mikrobiom?

2025. november 11.

Ma már szinte köztudott az a nézet, hogy az emberi szervezet bélrendszerében lévő mikroorganizmusok jelentősége óriási.

A bélflóra egészséges egyensúlyának megtartása, erősítése, illetve betegségek esetén annak helyreállítása nagyon fontos. Számtalan megbetegedésnél kimutatható a bélflóra összetételének, a mikrobiomnak nem megfelelő mivolta. Az erős immunrendszer alapja az egészséges mikrobiom.

A mikrobiális folyamat már az intrauterin életben elkezdődik. A születés körülményei is meghatározzák az újszülött bélrendszerének mikrobiális berendezkedését.

A bélmikrobiom részt vesz a szervezet alapvető anyagcserefolyamataiban, a makrotápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) lebontásában. De szerepet játszanak a vitaminok képzésében, az aminosavak előállításában, a méreganyagok hatástalanításában. Hiányuk, nem megfelelő összetételük gyulladásos reakciókat eredményezhet a szervezetben. Elváltozásaik fokozzák a betegségekkel szembeni érzékenységet. A bélmikrobiom az immunrendszer működésével is szoros összefüggésben van.

A különböző probiotikumok, prebiotikumok, vagy ezek összessége, a szimbiotikumok alkalmazása segít helyreállítani a bélflóra egészséges egyensúlyát. Antibiotikum szedésekor mindenféleképpen ajánlott, de kúraszerű alkalmazásukra bármikor lehetőség van (kivéve az immunszupresszált betegeket). Kérdéseivel forduljon gyógyszerészéhez!

Este puffad és feszül a hasa?

2025. november 10.

Reggelente még teljesen tünetmentes, de délutántól már fáj és erősen feszül a hasa, gázok gyötrik, esetleg hasmenéssel vagy éppen székrekedéssel küzd? Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus szerint ezek a panaszok utalhatnak akár SIBO-ra, vagyis kontaminált vékonybél szindrómára is, amelyet viszonylag könnyű kivizsgálni, de a kezelés gyakran összetett.

A SIBO okozta tünetek egyre erősödnek a nap során

A SIBO, vagyis a kontaminált vékonybél szindróma megnevezés arra utal, hogy a vastagbélben élő baktériumok visszajutnak a vékonybélbe. Ezek olyan baktériumok, amelyek a vastagbélben hasznosak ugyan, de a vékonybélben már károsak. Ennek a kontaminálódásnak, vagyis szennyeződésnek a következményei az emésztőrendszeri tünetek. Ezek az alábbiak:
– puffadás,
– alhasi fájdalom, feszülés,
– fokozott gázképződés,
– hasmenés vagy székrekedés,
– ritkább tünet lehet a sürgető székletürítési késztetés, hányinger, hányás.
– Már a kikérdezéskor nagyon informatív, ha kiderül, hogy a panaszok étkezés után egy-másfél órával, vagy még később jelentkeznek, főként délután, este, éjszaka. Ennek az az oka, hogy a vékonybél az étkezésmentes időszakban „megtisztul” ezektől a baktériumoktól. Többek közt ezek a tünetmentes napszakok azok, amelyek miatt sokan úgy érezhetik, nincs szükségük kivizsgálásra, kezelésre, hiszen „ha baj lenne, nyilván mindig kellemetlenül éreznék magukat”. Van, akinél olyan régóta jelen van az esti hasfájás, feszülés, puffadás, hogy szinte természetesnek érzi. Pedig ma már nagyon könnyen ki lehet mutatni a SIBO-t egy kilégzéses teszt segítségével – hangsúlyozza Pászthory doktornő.