Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napi nyolcórás ücsörgés növeli a stroke kockázatát

Érdekességek2021. szeptember 29.

Fotó: gettyimages.com

Egy új tanulmány szerint azoknál a 60 év alatti felnőtteknél, akik napjuk nagy részét ülve töltik, nagyobb a stroke kockázata, mint azoknál, akik több időt töltenek fizikai aktivitással.

Azoknál, akik napi nyolc vagy több órát ültek, és egyébként nem voltak fizikailag nagyon aktívak, hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebb mint négy órát töltöttek ülőmunkával és legalább 10 percet mozogtak naponta – derül ki az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból.

A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek nem volt korábban stroke-juk. “Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát” – magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója.

A vizsgálatban részt vevők közül 2965 embernél alakult ki stroke. Kilencven százalékban ischaemiás stroke-ot kaptak a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, mondta Joundi, ami akkor következik be, amikor az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalhatnak – tette hozzá.

Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott: a gyakori tünetek közé tartozik a gyengeségérzés a karokban, lábakban vagy az arcban, különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot – mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.

Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján a felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. “A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például a gyors séta vagy a kerékpározás” – mondta.


Korábbi kutatások rámutattak, hogy 10 potenciálisan kizárható kockázati tényező, köztük az alkoholfogyasztás, a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha egy adott népességben ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnák.

A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének, kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése – fejtette ki a kutató.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Február 4-e, a Rákellenes Világnap

2026. február 04.

Öt perc önmagunkért, évek az életünkért

Napi néhány perc is elegendő lehet, hogy tegyünk mentális és fizikai jóllétünkért, legyen szó egy kis lelassulásról, mozgásról, vagy arról, hogy odafigyelünk testünk jelzéseire. Az öngondoskodás nem mindig időigényes vagy látványos, de a hatása hosszú távon is meghatározó. Az Avon Magyarország összegyűjtött öt dolgot, amit öt perc alatt is megtehetünk saját egészségünk érdekében. Február 4-én, a Rákellenes Világnapon különösen fontos emlékeztetni magunkat arra, hogy egy kis figyelmesség is életmentő is lehet.

Az öt perc meglepően relatív fogalom. Van, amikor szinte észre sem vesszük, és elrepül egy kávé vagy egy gyors üzenetváltás közben. Máskor viszont végtelennek tűnhet, elég csak egy plank gyakorlatra gondolni, ahol minden másodperc számít. Egy biztos: ha tudatosan magunkra szánjuk, az az öt perc sokkal többet jelenthet, mint hinnénk.

Védje meg szervezetét a téli hidegben is!

2026. február 04.

Szeretné elkerülni, hogy a tél rossz emlékeket hagyjon maga után? Bizonyára igen, ezért elõzze meg a bajt: juttasson a szervezetébe megfelelõ mennyiségû, létfontosságú nyomelemet! Ezekbõl az anyagokból (szelén, réz, bór, jód, mangán, vas...) csak kis mennyiségre van szükség, szerepük mégis nagyon jelentõs az élõ szervezet mûködésében. Hiszen optimalizálják a védekezõ mechanizmusok hatékonyságát, megkönnyítik a betegségek utáni felgyógyulást, és megelõzik a fogyókúra következtében esetlegesen fellépõ testi-lelki legyengülést. Biztos szövetségesként számíthat rájuk a csöpögõ orr és más téli kellemetlenségek elleni küzdelem során is.

Ha a hideg évszak már sokszor próbára tette a család egészségét, és a tél "örömét" általában csak az jelenti az önök számára, hogy elõbb-utóbb véget ér, tanácsos figyelni a védekezésre. Fontos tájékozódni annak eszközeirõl, melyek közül most kiemelünk néhányat.

A jó erõnlét titkai a téli hónapokban is - 2. rész

2026. február 03.

A téli regenerálódáshoz nem ajánlunk kalóriaszegény diétát - mely a hidegben frusztrálhat és elfáraszthat minket - , sem azt, hogy literszámra igyunk vizet egész nap (folyadékigényünk remélhetõleg tudatosul bennünk egész éven át), vagy hogy kora reggel, éhgyomorra kocogjunk... Nem, az alábbiakban a hideg évszakban hasznos, olyan erõt adó ételek - például levesek - fogyasztása áll a középpontban, melyektõl visszanyerjük energikusságunkat, tetterõnket, megõrizhetjük egészségünket, és jó formában vészelhetjük át a telet.

Fontos a tápanyagokban dús táplálkozás

Amikor mínusz fokokat ír ki a hõmérõ az ablakban, már sötétedik uzsonnaidõben, és egyre jobban fázunk kint a szabadban, hangulatunk távol áll a derûstõl, és energiánk pedig, úgy érezzük, egyre fogy, jobban kívánjuk a zsírosabb ételeket, a "vastag" leveseket, a húsos, sajtos, gazdagon zöldségezett fõtt tésztákat vagy a szószos húsokat. Nem is beszélve a tartalmasabb édességekrõl, a csokoládéról - minden formában -, a különbözõ cukrászsüteményekrõl...