Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napozás aranyszabályai

Érdekességek2018. augusztus 01.

A jó dolgokkal kapcsolatban hajlamosak vagyunk túlzásba esni – sokszor így vagyunk a napozással is. A napsugarak sokféle pozitív hatást gyakorolnak szervezetünkre, ugyanakkor, ha sokat napozunk, ráadásul nem a megfelelő időpontban, akár komoly következményekkel is szembe kell néznünk.

A napfénynek sokféle jótékony hatását ismerjük: javítja kedélyállapotunkat, vérnyomáscsökkentő, erősíti a csontokat és segíti a minőségi alvást. A napozásnak van azonban veszélyes oldala is: bőrünkre különösen nyáron kell vigyáznunk, hiszen komoly rövid- és hosszútávú következményei lehetnek, ha  túlzásba visszük a napfürdőzést. Mire figyeljünk különösen a nyaralás alatt? Cikkünkből most kiderül.

1. Időzítés – ne kövessük a tömeg szokásait!

Természetes, hogy a nyaralás alatt szeretünk kényelmesen ébredni, majd reggelizni, és ezt követően indulunk a vízpartra. A napozás időzítése szempontjából sajnos ez a ‘nyaralós’ életritmus azonban nem túl előnyös:  10 és 15 óra között ugyanis tanácsos elkerülni a közvetlen napsütést, még akkor is, ha a vízpart tömve van barnulni vágyó napimádókkal. Ha tehetjük, ebben az időszakban vonuljunk inkább árnyékba. Ilyenkor különösen jól jöhet az olyan  környezet, amely árnyas és és kényelmes, és  ellazulásra alkalmas helyet biztosít a legmelegebb órákban – hangsúlyozza a sárvári Spirit Hotel szakembere. Ha nincs más mód megóvni bőrünket az erős sugárzástól, a napernyők is jó szolgálatot tehetnek.

Vigyázzunk! A hűvös víz víz  közelsége és a szeles idő egyaránt megtévesztők lehetnek, mivel csökkentik hőérzetünket,  így könnyen abba a hibába eshetünk, hogy akár azt sem vesszük észre, hogy leégünk.
A gyerekekre különösen figyeljünk! Akármekkora is az ellenállás, a naptejezést nem szabad kihagynunk. A legmelegebb órákban a  naptej használatán túl a vízparton órákig homokozó, kaviccsal játszó kisgyerekekre mindig adjunk könnyű trikót is, mert a kis vállak, hátak nagyon könnyen leégnek az erős napsugárzás hatására. 


2. A kulcsszó: fényvédelem!

Védekezzünk tudatosan: használjunk magas faktorszámú napvédő krémet. A nyári tűző napon napjainkban már nem csak a világos bőrűeknek ajánlottak az 50 faktoros készítmények, hanem a sötétebb,barnább bőrűeknek is. Egész testünket óvjuk a napsugaraktól, tetőtől talpig. A naptej mellett ilyenkor elengedhetetlen a megfelelő öltözködés is. Ne felejtsünk el a kalapot, sapkát sem magunkkal vinni, és ne feledkezzünk meg a strandkendőről sem, illetve jó szolgálatot tehetnek a könnyű, fehér – például lenvászon –  ingek is abban az esetben, ha huzamosabb ideig, egy-egy ebéd vagy fagylaltozás erejéig közvetlen napsugárzásnak tesszük ki magunkat. Akinek érzékeny a szeme, UV-szűrős napszemüveggel is védheti magát.

– Menjen biztosra, és használjon erős védelmet biztosító, akár 50 faktoros naptejet!

– Kenje be egész testét még indulás előtt, nem kihagyva sem az arcot, sem a lábfejet. Ma már számos helyen, nem  utolsó sorban a patikákban jó minőségű naptejeket kaphatunk, amik garantált védelmet nyújtanak.

– Kétóránként érdemes újrakenni a testet, főképp, ha közben vízben is tartózkodtunk. Ez a tanács akkor is érvényes, ha vízálló napvédőt használunk.

– A naptej nem véd a napszúrástól! Aki nem hűsíti magát rendszeresen, haját is bevizezve, mindig viseljen kalapot, sapkát, és lehetőleg sokat tartózkodjon árnyékban.

– Ne felejtse: a bőr hosszú távú egészsége fontosabb, mint a barnulás!

3. Kompenzáljuk az izzadást bőséges folyadékfogyasztással !

Nagy melegben különösen fontos, hogy pótoljuk a folyadékveszteséget. Próbáljunk meg naponta legalább 3-4 liter folyadékot fogyasztani. Bár általánosságban elmondható, hogy a tiszta víz a legmegfelelőbb a szomjoltásra, nagy melegben nyugodtan igyunk gyümölcslevet, vagy bármilyen olyan, lehetőleg alkoholmentes italt, ami jólesik. Fogyasszunk lédús gyümölcsöket, a gyerekeket pedig sűrűn kínáljuk meg valamilyen kedvükre való innivalóval, hogy az izzadással elveszített folyadékot biztosan pótolhassuk. 


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.