Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napozás aranyszabályai

Érdekességek2018. augusztus 01.

A jó dolgokkal kapcsolatban hajlamosak vagyunk túlzásba esni – sokszor így vagyunk a napozással is. A napsugarak sokféle pozitív hatást gyakorolnak szervezetünkre, ugyanakkor, ha sokat napozunk, ráadásul nem a megfelelő időpontban, akár komoly következményekkel is szembe kell néznünk.

A napfénynek sokféle jótékony hatását ismerjük: javítja kedélyállapotunkat, vérnyomáscsökkentő, erősíti a csontokat és segíti a minőségi alvást. A napozásnak van azonban veszélyes oldala is: bőrünkre különösen nyáron kell vigyáznunk, hiszen komoly rövid- és hosszútávú következményei lehetnek, ha  túlzásba visszük a napfürdőzést. Mire figyeljünk különösen a nyaralás alatt? Cikkünkből most kiderül.

1. Időzítés – ne kövessük a tömeg szokásait!

Természetes, hogy a nyaralás alatt szeretünk kényelmesen ébredni, majd reggelizni, és ezt követően indulunk a vízpartra. A napozás időzítése szempontjából sajnos ez a ‘nyaralós’ életritmus azonban nem túl előnyös:  10 és 15 óra között ugyanis tanácsos elkerülni a közvetlen napsütést, még akkor is, ha a vízpart tömve van barnulni vágyó napimádókkal. Ha tehetjük, ebben az időszakban vonuljunk inkább árnyékba. Ilyenkor különösen jól jöhet az olyan  környezet, amely árnyas és és kényelmes, és  ellazulásra alkalmas helyet biztosít a legmelegebb órákban – hangsúlyozza a sárvári Spirit Hotel szakembere. Ha nincs más mód megóvni bőrünket az erős sugárzástól, a napernyők is jó szolgálatot tehetnek.

Vigyázzunk! A hűvös víz víz  közelsége és a szeles idő egyaránt megtévesztők lehetnek, mivel csökkentik hőérzetünket,  így könnyen abba a hibába eshetünk, hogy akár azt sem vesszük észre, hogy leégünk.
A gyerekekre különösen figyeljünk! Akármekkora is az ellenállás, a naptejezést nem szabad kihagynunk. A legmelegebb órákban a  naptej használatán túl a vízparton órákig homokozó, kaviccsal játszó kisgyerekekre mindig adjunk könnyű trikót is, mert a kis vállak, hátak nagyon könnyen leégnek az erős napsugárzás hatására. 


2. A kulcsszó: fényvédelem!

Védekezzünk tudatosan: használjunk magas faktorszámú napvédő krémet. A nyári tűző napon napjainkban már nem csak a világos bőrűeknek ajánlottak az 50 faktoros készítmények, hanem a sötétebb,barnább bőrűeknek is. Egész testünket óvjuk a napsugaraktól, tetőtől talpig. A naptej mellett ilyenkor elengedhetetlen a megfelelő öltözködés is. Ne felejtsünk el a kalapot, sapkát sem magunkkal vinni, és ne feledkezzünk meg a strandkendőről sem, illetve jó szolgálatot tehetnek a könnyű, fehér – például lenvászon –  ingek is abban az esetben, ha huzamosabb ideig, egy-egy ebéd vagy fagylaltozás erejéig közvetlen napsugárzásnak tesszük ki magunkat. Akinek érzékeny a szeme, UV-szűrős napszemüveggel is védheti magát.

– Menjen biztosra, és használjon erős védelmet biztosító, akár 50 faktoros naptejet!

– Kenje be egész testét még indulás előtt, nem kihagyva sem az arcot, sem a lábfejet. Ma már számos helyen, nem  utolsó sorban a patikákban jó minőségű naptejeket kaphatunk, amik garantált védelmet nyújtanak.

– Kétóránként érdemes újrakenni a testet, főképp, ha közben vízben is tartózkodtunk. Ez a tanács akkor is érvényes, ha vízálló napvédőt használunk.

– A naptej nem véd a napszúrástól! Aki nem hűsíti magát rendszeresen, haját is bevizezve, mindig viseljen kalapot, sapkát, és lehetőleg sokat tartózkodjon árnyékban.

– Ne felejtse: a bőr hosszú távú egészsége fontosabb, mint a barnulás!

3. Kompenzáljuk az izzadást bőséges folyadékfogyasztással !

Nagy melegben különösen fontos, hogy pótoljuk a folyadékveszteséget. Próbáljunk meg naponta legalább 3-4 liter folyadékot fogyasztani. Bár általánosságban elmondható, hogy a tiszta víz a legmegfelelőbb a szomjoltásra, nagy melegben nyugodtan igyunk gyümölcslevet, vagy bármilyen olyan, lehetőleg alkoholmentes italt, ami jólesik. Fogyasszunk lédús gyümölcsöket, a gyerekeket pedig sűrűn kínáljuk meg valamilyen kedvükre való innivalóval, hogy az izzadással elveszített folyadékot biztosan pótolhassuk. 


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Daganatos betegségek – Mindenkinek a legjobb esély jár

2025. október 22.

A daganatos betegség mélyebb, kutatásokon alapuló megértése az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nem csak hatékonyabb, de a páciensek számára is kíméletesebb kezelési protokollok segíthessék a gyógyulást. A képalkotó és szövettani módszerekkel megerősített diagnózist követően ma már rendszerint egy több szakterületből álló onkoterápiás csapat dönt a további lépésekről, figyelembe véve a daganat méretét és típusát, a nyirokcsomó-érintettséget, valamint a beteg preferenciáit és általános állapotát. A kezelési út általában sebészeti beavatkozással indul -az emlődaganat esetében a műtétet gyakran megelőzheti a gyógyszeres kezelés- amelyet szükség esetén sugárkezelés, hormonkezelés vagy gyógyszeres terápia egészíthet ki – emellett pedig egyre nagyobb szerep jut a fent említett életmódbeli változtatásoknak és a beteg mentális jóllétének is. A cél a gyógyítás mellett a túlkezelés elkerülése és a mellékhatások minimalizálása, illetve a lehető legjobb életminőség elérése a páciens mindennapjaiban.

A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak. Az első 5 évben ugyanis a diagnosztizált emlődaganatos esetek mintegy 10%-ában újul ki a betegség, míg a legnagyobb esély erre az első és a második év közötti időszakra tehető a kutatások szerint. Ennek elkerülésében jelentős szerepet játszanak a kifejezetten személyre szabott, gyógyszer- és hormonterápiát kombináló kezelések. „A terápiás döntések során ma már nemcsak a daganat biológiai tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy a beteg számára milyen életminőség biztosítható hosszú távon. Ebben sok az egyéni tényező, de minden innovációs törekvés abba az irányba mutat, hogy egyre célzottabb kezelésekkel nemcsak tovább élni, hanem jobban élni is segítsünk az érintetteknek. Emellett a folyamatban kulcsszerep jut a kommunikációnak és annak, hogy beteg számára teljesen átlátható legyen a betegút teljes egésze” – mondta Prof. Dr. Bodoky György az eseményen.

A vizuális feldolgozási zavarok tünetei

2025. október 22.

A zavarok, amelyek a látás és a szenzoros feldolgozás területén jelentkeznek, különböző tünetekkel járhatnak. Ezek közé tartozik a szenzoros túlérzékenység, az alulérzékenység és a szenzoros élménykeresés. Az alábbiakban részletezzük, hogy ezek a zavarok milyen, látással kapcsolatos tüneteket okozhatnak:


Fényérzékenység: a gyermek kényelmetlenül érzi magát erős fényben, pl. napfényben vagy neonlámpák alatt. Előfordulhat, hogy hunyorog vagy elfordítja a fejét.
Keresi az intenzív vizuális ingereket: a gyermek hajlamos lehet arra, hogy olyan tevékenységeket válasszon, amelyek erős vizuális hatást gyakorolnak rá (pl. gyors mozgású játékok).


Kreatív játékok: gyakran választ olyan játékokat vagy tevékenységeket, amelyek intenzív vizuális hatásokat kínálnak (pl. színes építőkockák, vibráló fények).

Depresszió a szakítás után?

2025. október 21.

A szakítás sokkja után a szerelmi csalódás valódi szenvedéssé válhat, ami könnyen depressziót eredményezhet. De milyen jelei lehetnek ennek az elválás miatt bekövetkező pszichés állapotnak, és miként győzhetők le a gyakran szívszorító vagy elkeserítő tünetek?

A depresszió megjelenését „gyorsító” események közül a szerelmi szakítás meglehetősen az élen áll. Szomorúság, sírás, álmatlan éjszakák, gondolkodás az elválás előtti időkről, azok újbóli átélése – normális reakció, ami a legtöbbször „szívfájdalommal” jár… De olykor igazi, mélyebb fájdalmat rejthet, amely meghallgatást és megértést igényel egy szakember részéről, akár felnőttről, akár serdülőkorú fiatalról van szó.

A szakítás utáni depresszió jelei

A szerelmi csalódás utáni depresszió a legtöbbször átmeneti pszichés állapot, de a klasszikus (típusos) depresszió összes tünete megjelenhet. A jelek sokfélék lehetnek, de általában nem mutatkozik valamennyi:


Alvászavarok: elalvási nehézségek, éjszakai felébredések és képtelenség az újbóli elalvásra, rémálmok.
Szomorúság rejtett, mély, állandó lelki fájdalom kíséretében, amelyet semmi nem tud enyhíteni.
Étkezési zavarok: étvágytalanság, undor bizonyos ételektől vagy éppen ellenkezőleg, kényszeres evés (bulimia).
Tépelődés fájdalmas gondolatok miatt, amelyek a helyzethez kapcsolódó értelmezésekből fakadnak, és csak táplálják a boldogtalanságot.
Az idővel kapcsolatos változás: a múltról való gondolkodás (akár jó, akár rossz emlékekről van szó) melankóliát és tépelődést hoz. A jelen az érzelmi depressziós beteg számára nyomasztó, aktuális fájdalom, amelyet képtelenség elfogadni vagy kivetíteni másokra. Az idő nehezen kezelhető fogalommá válik az egyén számára.
Bűntudat érzése amiatt, hogy az érintett ebben a helyzetben van, illetve, hogy abba belebetegszik.
Kognitív rendellenességek: koncentrációs nehézségek, időszakos memóriavesztés, fáradtság.
A pszichomotoros (lelki eredetű és mozgásban megnyilvánuló) készségek lassulása, ami nem csak krónikus fáradtságban nyilvánul meg. Minden lelki eredetű és mozgással kapcsolatos feladat erőfeszítést igényel, megoldhatatlannak tűnik, és ez a kedélybetegség már a szakítást követő napokban elkezdődik.
Az öröm és a vágy hiánya: a korábban kedvelt dolgok iránti érdeklődés, kedv elvesztése, vagy teljes érdektelenség.
Az önértékelés, önbizalom rohamos csökkenése: az érintett személy saját életének és személyiségének kritikus szemlélése.
Elszakadás az érzelmektől: képtelenség az érzelmek felismerésére és kifejezésére.
Öngyilkossági gondolatok: a halál nyilvánvaló megoldást jelent a problémákra és az állandó rossz közérzetre.