Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A narancsbőr valódi okai

Érdekességek2023. február 04.

Felmerült már benned, hogy miért mindig csak a nők panaszkodnak a narancsbőrük miatt? Persze, vegyük figyelembe azt is, hogy a férfiak általában nem beszélnek a kozmetikai problémáikról. Itt azonban más áll a háttérben.

Fotó: 123rf.comKiket érint a narancsbőr?

A nőknél valóban sokkal hamarabb és súlyosabban alakul ki narancsbőr. És az is igaz, hogy a probléma sokkal több nőt érint, mint férfit. A narancsbőr már-már másodlagos női nemi jellegnek is tekinthető, hiszen a felnőtt nők legalább 90%-át érinti, férfiaknál viszont szinte soha nem fordul elő. Ennek okai egyrészt az eltérő hormonális folyamatok, másrészt a nők bőrének különleges szerkezete.

Narancsbőr és a kialakulásához vezető út

De ne szaladjunk annyira előre. Ahhoz, hogy a narancsbőr ellen hatékonyan tudd felvenni a harcot, fontos megértened, hogy mi is pontosan a narancsbőr, valamint azt, hogy a kialakulásához milyen alapvető tényezők járulnak hozzá. A narancsbőrt nagyméretű zsírsejtek alkotják, amelyek rengeteg zsírt és salakanyagot raktároznak. A hatalmas zsírgolyók a bőr megnyúlt kollagénrostjai közt áttüremkednek, így kívülről is jól láthatóvá válnak, egyenetlenné téve a bőrfelszínt. Ezt felnagyítva úgy képzelhetjük el, mint a kötözött sonka felszínét, ahol a merev fonalak között kitüremkedik a sonka anyaga.

Ha ezt olvasod elkönyvelheted magadban, hogy a zsírsejtek megkisebbítése megoldhatja a problémát, pedig az csak másodlagos, ha ugyanis a sonkát sokkal sűrűbb hálóval fognánk össze, nem türemkedhetne ki semmi. A kötőszövet szerepe tehát sokkal fontosabb, mint gondolnád. De térjünk is vissza a nők és férfiak eltérő bőrszerkezetéhez.

A férfiakétól eltérően a női kötőszövet (bőr) lazább szerkezetű, tehát a nőknél a kötőszöveti rostok távolabb helyezkednek el egymástól, ráadásul a rostok lefutása is eltérő. Így a megnövekedett zsírsejtek könnyebben ki tudnak türemkedni, ami által a bőr felszíne könnyen hepehupássá válik.

Nők esetén biológiai szempontból azért lényeges, hogy eltérő kötőszövettel rendelkezzenek, mert ez teszi lehetővé, hogy terhesség alatt a bőr könnyen tudjon nyúlni a pocak növekedése során. Sajnos ennek folyománya, hogy a narancsbőrre való hajlamosság egyértelműen a női nem életét keseríti meg.

Gondolj csak bele! A férfiak is épp úgy táplálkoznak vagy éppen sportolnak, de még sincs narancsbőrük. Ennek oka, hogy a kötőszövetük erősebb, ami nem engedi, hogy a zsírsejtek kitüremkedjenek.

Nőknél a lazább kötőszövet hasznos a baba kihordása idején, mert a bőr szépen tud tágulni, azonban a további életszakaszokban már hátrányként jelenik meg. Emiatt a laza kötőszövet miatt figyelhetjük meg azt a jelenséget is, hogy a vékony testalkatú modelleken és az élsportoló nőkön is épp úgy lehet látni narancsbőrt, de az elhízott férfiakon nem igazán. A női nemi hormonok hatására ráadásul a medencetájékon, a combokon és a hason könnyebben halmozódik fel a felesleges zsír, épp ezért a narancsbőr is ezeken a területeken jelenik meg legelsőként.


Fotó: 123rf.com

A női bőr különlegessége

Na, de jöjjön akkor egy laza kis biológia, hogy megértsük miben is különbözik annyira a női kötőszövet. Ahogyan említettük a narancsbőr oka a női bőr eltérő szerkezetében, illetve a hormonális hatásokban rejlik. Alapvetően a bőrt a benne lévő kötőszöveti hálózat tartja a helyén és egyben. Ez a kötőszöveti rostszerkezet a nők esetén inkább párhuzamos, míg a férfiaknál keresztirányú elemekből épül fel.

A könnyebb megértés érdekében képzelj egy búzamezőt, ahol a búzaszálak a földet összekötik a kalászokkal. A kalászok alkotják a bőr külsejét. A kalászok szép rendezetten állnak, de ha kicsit is meglazulnak, megnyúlnak, ráadásul közéjük nagy gumilabdákat tuszakolsz, akkor a kalászok rétege elveszti egyenletes, sima felületét és rajta behúzódások jelennek meg. Nos, pontosan így alakul ki a narancsbőr is! Csak ez esetben a gumilabdák a zsírsejtek.

A férfi bőr ellenállósága

A férfiak bőrének rostszerkezete ezzel ellentétben nem párhuzamos rostszerkezetű, így itt nem jellemző a búzaszálas hasonlat. Ezt a rostszerkezetet inkább egy cserjéshez kellene hasonlítani, ahol a rostok egymást keresztezve tartják a bőrt. Még mielőtt férfitársainkat megsértenénk, kiemelnénk, hogy ez a szerkezet is szabályos és rendezett, csak éppen nem merőleges a bőrre. A zsír itt is betüremkedhet, de behúzódások ennek hatására sokkal kevésbé alakulnak ki.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Azért megjegyeznénk, ahogyan az életben megszokott, hogy itt sem minden fekete vagy fehér, tehát a női és férfi bőr sem csak kétféle lehet. Jelen esetben a két szélsőséget mutattuk be, ebből kifolyólag természetesen vannak olyan nők, akiknél sosem alakul ki narancsbőr és vannak férfiak, akik pont úgy küzdenek a narancsbőr ellen, mint a nők. Mégis elmondható, hogy a fent vázolt helyzet az általános.

Ezek tehát azok a valódik okok, amelyek a narancsbőr kialakulásában alapvető szerepet játszanak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A halállal kapcsolatos tabutémák ledöntése is feladata az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoportjának

2025. május 28.

Mindenkit érint, de senki sem szeret beszélni róla. Az elmúlás és annak körülményei vannak az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoport tevékenységének fókuszában, amely júniusban konferenciát szervez a témában.

A WHO definíciója alapján a palliatív ellátás: „a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat.”

Magyarországon az életvégi támogatás egyik szervezett formája a hospice-palliatív ellátás, amely elsősorban daganatos betegek számára biztosítja életük utolsó szakaszában a méltóságteljes, fájdalommentes életet, figyelembe véve testi, lelki, szociális és vallási szükségleteiket és a hozzátartozók támogatását. Az Életvégi Méltóság Munkacsoport a Szegedi Tudományegyetem több intézetében, illetve klinikáján dolgozó, az életvégi ellátás fejlesztésében elkötelezett önkéntesekből jött létre, feladata az életvégi ellátás különböző aspektusának fejlesztése, egyebek mellett  képzések elősegítése, kutatás, jogi segítségnyújtás megszervezése, etikai kérdések felvetése, társadalmi párbeszéd elősegítése a témáról, a betegellátás fejlesztésére irányuló lobbitevékenység, társadalmi érzékenyítés.

– Fontos célunk még, hogy az oktatásban is egyre inkább megjelenjen az életvégi méltóság kérdése, hogy az egyetemi hallgatók már a képzésük során halljanak az életvégi tervezéssel, haldokolással, halállal kapcsolatos témákról. Ha képzésről beszélünk, akkor a kutatás sem hagyható figyelmen kívül. Egyre több szakdolgozó és TDK hallgató keres meg minket, hogy szívesen vizsgálná ezt a témát. Alapvetően kevés a hazai vizsgálat ebben a témában, így bőven van mit feltárni – tudtuk meg Dr. Kassai Szilviától, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet adjunktusától.

Közös célként fogalmazódott meg egy intézményesített fekvőbeteg hospice ellátás létrehozása. Ennek megvalósításához az erőforrások előteremtése komoly kihívást jelent, de a szakmai összefogás, az elköteleződés és a hosszú távú tervezés lehetővé teheti, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljenek ennek a fontos ellátási formának a megvalósításához Csongrád-Csanád vármegyében.

Melanóma – Az ABCDE szabályon kívül fontos a rút kiskacsa jel

2025. május 28.

Fontos beszélni a melanóma korai felismerésének jelentőségéről, ami jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. Ennek kapcsán dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza nem csak az ismert ABCDE kritériumrendszerre hívja fel a figyelmet, de az úgynevezett rút kiskacsa szabályra is. Ennek értelmében minden olyan jelre, tünetre fel kell figyelni, ami megkülönbözteti az adott bőrképletet az anyajegyek többségétől.

A korai felismerés kulcsa az ABCDE szabály

A melanóma és minden egyéb bőrdaganat gyógyításának egyik kulcskérdése a korai felismerés, hiszen az idejében történő sebészi eltávolítás általában teljes gyógyulást eredményez. Minden változást, gyanús jelet bőrgyógyásszal ajánlatos ellenőriztetni, és sok anyajegy esetén érdemes teljes testtérképes anyajegyszűrésen is részt venni. Emellett segítségünkre lehet az ún. ABCDE kritérium rendszer is, amely abban segít, hogy az önvizsgálatok során milyen változásokra kell felfigyelni és megmutatni azokat az orvosnak.


A = aszimmetria


Ha a bőrképlet, az anyajegy formája nem szimmetrikus kör vagy ovális alakú, az már gyanús jel lehet.


B = border (határ, szegély)


Érdemes orvoshoz fordulni, ha megváltozik az anyajegy formája, szegélye elmosódik vagy éppen ellenkezőleg, kifejezetten éles határral különül el a bőrtől, esetleg a szélek mentén nyúlványok keletkeznek.


C = color (szín)


Fel kell figyelni az anyajegyek színének megváltozására, ha sötétedik vagy világosodik egy anyajegy. Feltűnhet a részben vagy egészében több színt (fekete, barna, kék, rózsaszín, fehér) tartalmazó anyajegy, vagy ha világos udvar alakul ki az anyajegy körül.


D = diameter (átmérő)


Alapvetően a fél centiméternél nagyobb anyajegyek magukban hordozzák a veszélyt, de orvoshoz kell fordulni, ha az anyajegy növekedésnek indul.


E = evolving (fejlődés, alakulás)


Gyakorlatilag bármilyen jellegű átalakulása az anyajegynek felkeltheti a gyanút, a fentieken kívül például, ha egy korábban lapos anyajegy előemelkedővé válik vagy, ha viszketni vagy vérezni, váladékozni kezd. Ilyenkor mindenképpen bőrgyógyásszal kell ellenőriztetni.

Rút kiskacsa: minden gyanús, ami különböző

Az ABCD szabályt 1985-ben alkották meg, majd 2004-ben bővült ki az ellenőrző lista ABCDE leírássá. Ehhez társult később a „rút kiskacsa” jel, amely a különbözőségre épít. A megfigyelések szerint ugyanis egy-egy személy egészséges anyajegyei mind színükben, mind méretükben, formájukban hasonlítanak egymásra, akkor is, ha kissé szabálytalanok. Ami nem igazodik a többihez, az gyanús lehet még az önvizsgálatok során is. Ezzel válhat teljessé a lista. Az angol éppen ezért az „ugly duckling” jelenséget gyakran „funny looking”-nak (furcsa kinézetű) is nevezik, így az F kezdőbetű illeszkedhet az ABC-s megnevezés végére.

A beszéd is számít: új bizonyíték a maszkok hatékonyságára

2025. május 27.



Újabb tudományos bizonyíték erősíti meg, hogy a maszkviselés a hétköznapi, normál beszélgetések során is hatékony eszköz a légúti fertőzések terjedésének visszaszorításában. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közös kutatásának eredményei egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg. 

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem együttműködésében megvalósult kutatás arra kereste a választ, hogy pontosan milyen méretű és mennyiségű részecskék jutnak a levegőbe beszéd közben, és hogyan szűrik ki ezeket a különböző típusú arcmaszkok. A kutatók ezzel a környezeti fizika, az aeroszol- és az orvostudomány legfrissebb eredményeit ötvözték. Külön érdekesség, hogy a munkában középiskolás diákok is aktívan részt vettek, és jelentős szerepet vállaltak a kísérletek lebonyolításában és az adatok elemzésében. 

A kutatók 28 egészséges önkéntest vizsgáltak egy speciálisan kialakított, zárt mérőkabinban, nagyfelbontású részecskespektrométer segítségével. A résztvevők maszkkal és maszk nélkül is beszéltek, miközben a kilélegzett részecskéket mérték. 
Az eredmények szerint a kilélegzett szubmikronos (10-6 m alatti) részecskék méreteloszlása mindenkinél hasonló mintázatot követ, de a kibocsátott mennyiség egyénenként hatalmas különbségeket mutatott – akár százszoros eltérések is előfordultak. A beszéd hangereje nagymértékben befolyásolja a kibocsátott részecskék számát – minél hangosabb valaki, annál több részecske kerül a levegőbe.

A kutatás három népszerű maszkot vizsgált: FFP2, sebészeti, illetve kétszövetes pamutmaszkokat.  

Az eredmények alapján: 
•    Az FFP2 és sebészeti maszkok valós használat során is kiválóan szűrték még a legkisebb (egy mikrométernél is kisebb) részecskéket is, átlagosan 80%-os hatékonysággal. 
•    A textilmaszkok ezzel szemben csak 50–60%-os hatékonyságot értek el, és ez nagyban függött attól is, mennyire jól illeszkedett a maszk az arcra.