Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A náthától is jobban féltjük gyerekünket, mint az elhízástól

Érdekességek2018. május 29.

A 0-10 éves korú gyerekeket nevelő édesanyák legnagyobb félelme, hogy a gyereknek eltörik a karja vagy a lába, a legkevésbé pedig attól tartanak, hogy a gyerek túlsúlyos lesz – ez derült ki az Európai Elhízás elleni nap alkalmából, az NRC által készített reprezentatív felmérésből .

Míg az édesanyák kétharmada tud arról, hogy az elhízás kockázata gyerekkorban a megfelelő táplálással és életmóddal jelentősen csökkenthető, nagyon kevesen tesznek valós lépéseket ennek érdekében, ráadásul akkor sem a megelőzésben fontos első 1000 napban, hanem jellemzően csak a nagyobb gyerekeknél kerül elő ez a kérdés.

Az NRC reprezentatív kutatásának adatai szerint tízből nyolc szülő a csonttöréstől félti leginkább 0-10 éves kor közötti gyermekét, valamint azoktól a súlyos betegségektől, amelyek műtéti beavatkozást igényelnek. Ilyen például a mandulaműtét, vakbélgyulladás. A harmadik helyen olyan betegségek állnak, mint az influenza, a rotavírus vagy a bárányhimlő, amelyek miatt a gyerekek könnyen kórházi ápolásra szorulhatnak. Az anyák által rettegett betegségek sorában az allergia után következnek a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség.

Nagyon meglepő, hogy a felmérés szerint az elhízástól féltjük legkevésbé gyermekeinket, ezt még a nátha és a megfázás is megelőzi, pedig köztudott, hogy az elhízás olyan betegségekért tehető közvetlenül felelőssé, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy a cukorbetegség.


Magyarországon sok az elhízott

Az OECD statisztikái (Obesity Update 2017) szerint ráadásul az elhízottak aránya nagyon magas hazánkban: az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen áll Magyarország a világranglistán.

Ezért fontos az első 1000 nap!

A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada hallott már a korai csecsemőtáplálásról, és az első 1000 nap jótékony hatásairól, de többségében csak az anyatejes táplálást kötik ehhez, miközben ez egy jóval hosszabb időintervallumot – a gyermek fogantatásától kétéves koráig terjedő időszakot – öleli fel. A megkérdezett édesanyák 96 százaléka azt is gondolja, hogy az elhízás ellen tud tenni.

Így előzhető meg a kicsik elhízása

Dr. Molnár Dénes professzor, egyetemi tanár, a gyermekkori elhízás elleni küzdelem és prevenció hazai szakértője – az Európai Elhízás elleni nap alkalmából – 10 pontban fogalmazta meg a gyermekkori elhízás megelőzése szempontjából fontos teendőket mind a szakma, mind az édesanyák, leendő szülők számára:

1.) A fogamzás időszakában a leendő édesanya törekedjen az optimális testsúlyra és tudatosan készüljön az anyaságra.

2.) Rendkívül fontos a terhesség alatti súlygyarapodás elfogadható határok között tartása.

3.) A várandóság ideje alatt a magzat optimális fejlődésének biztosítása érdekében az édesanya táplálkozásának, életmódjának (fizikai aktivitás, kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, stressz, stb.) folyamatos figyelemmel kísérése, és ha szükséges szakember általi kiigazítása.

4.) Csecsemő- és kisdedkori táplálás ellenőrzése (különös tekintettel az energia- és fehérjebevitelre, valamint a hozzátáplálás elkezdésének időpontjára és minőségére).

5.) Postnatalis (csecsemő születés utáni) súlygyarapodás folyamatos ellenőrzése: megelőzendő a túlságosan gyors korai súlygyarapodás.

6.) Anyatejes táplálás fenntartása, folyamatos támogatása legalább hat hónapos korig (amennyiben lehetőség van rá).

7.) A gyermek étvágyának szülői elfogadása, ne erőszakolják saját elvárásaikat a gyermekre.

8.) Az ételpreferenciák kialakítására nagy hangsúlyt kell helyezni (gyümölcs és zöldség-fogyasztás szorgalmazása, sós, mesterségesen édesített ételek kerülése, stb.) már a hozzátáplálás első lépéseitől kezdődően.

9.) A szülők, testvérek modellszerepének hangsúlyozása – a gyerekek már életük második évétől mintát vesznek a családi étkezési környezetből, átveszik testvéreik, szüleik étkezési szokásait. A családi minta rendkívül fontos a csecsemő étkezési szokásainak kialakulásában.

10.) A rendszeres fizikai aktivitás és megfelelő időtartamú, pihentető alvás biztosítása.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan reagáljunk az egyes éhségtípusokra?

2024. szeptember 13.

A tudatos étkezés egyik amerikai szakértője 9 fajta éhséget különböztet meg, melyek közül csak 2 foglalja magában az evést (a gyomor és a sejtek éhsége)! A szerző szerint hallgassunk testünk jelzéseire, és miután felismertünk egy adott éhség-típust, reagáljunk rá javaslatainak megfelelően. 

1. A sejtek éhsége

Amikor testünk sejtjei egyes tápanyagok hiányát érzik, jelzést adnak le. A gyerekek és terhes anyák természetesen érzékenyebbek erre az éhségre.

– A sejtek éhsége kielégítésére figyelnünk kell ezen jelzésekre, és aszerint reagálnunk. Pl. a hús iránti vágy jelentkezik vérszegénység esetén, vagy déligyümölcsöt ennénk szívesen, ha C-vitamin hiányunk van…

2. A szem éhsége 
Egy hívogató, csábító étel látványa mindenképp étvágygerjesztő hatású lehet. Sőt, még egy bőséges étkezés után is kiválthatja az éhséget egy kívánatos külsejű desszert. A tv- és filmreklámok pl. ezt a fajta éhséget használják ki a fogyasztók megnyerésére.

– A szem éhsége kielégítésére a szemet szépséggel kell „táplálni”. Ilyenkor fokozottan figyeljünk pl. a minket körülvevő természeti szépségekre, a környezetünkben lévő dísztárgyakra, művészeti alkotásokra…

3. A fül éhsége

Reggel, ébredés után pl. a működő pirítóssütő, kávéfőző hangja, vagy a tojássütés sistergése éhséget gerjeszthet. Hasonló lehet a hatás, pl. ha a szomszédunk pattogatott kukoricát ropogtat a moziban…

– A fül éhsége kielégítésére üljünk nyugodtan, becsukott szemmel, és figyeljünk jól a minket körülvevő hangokra – először az erősebbekre, aztán a halkabbakra… Vagy ha akkor éppen módunkban áll, hallgassunk zenét.

Emelkedett PSA-szint?

2024. szeptember 13.



Sok férfiban aggodalmat kelt, ha azt látja a laborleletében, hogy a PSA, vagyis a prosztata specifikus antigén szintje emelkedett, mert attól tart, ez csakis prosztatarákra utalhat. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak daganatos betegség emelheti meg a PSA szintet, valamint részletezte, hogy tünetek esetén szükséges az urológiai vizsgálat.

A free és a total PSA eredményt is fontos jelző

A PSA egy prosztata által termelt fehérje, amelynek szintjét a férfiak életkora és más faktorok is befolyásolják. Két típusát elemezhetik laborvizsgálattal, az ún. free (szabad) PSA-t és a teljes (total) PSA-t. A PSA fehérjék ugyanis kötődhetnek egy másik fehérjéhez, de szabadon is lebeghetnek. A total PSA minden PSA fehérje értékét meghatározza, akár kötött, akár szabad. A free PSA ezzel szemben csak a szabad fehérjék értékét mutatja.

Az American Cancer Society a total PSA eredményei az alábbi rizikót jelölhetik:
– 4 ng/ml alatti total PSA-szint azt jelenti, hogy nem valószínű a prosztatarák jelenléte.
– 4 – 10 ng/ml közti total PSA-szintnél 25%-os a daganat jelenléte.
– 10 ng/ml és afölötti total PSA-szintnél 50%-os vagy afölötti a prosztatarák valószínűsége.
Ugyanakkor a szakorvosok számára nagyon fontos a total és a free PSA értékek összehasonlítása is. A free PSA szintje nagy ingadozást mutathat, de általában a total PSA-hoz mérten magasabb free PSA alacsonyabb prosztatarák rizikót jelent, és fordítva is igaz az összefüggés. Mindazonáltal az adott eredmények még nem jelentik feltétlenül a daganat jelenlétét, hiszen más tényezők is befolyásolják a PSA-szintet.  

A szorongás fizikai tünetei: hogyan ismerhetjük fel és kezelhetjük őket?

2024. szeptember 12.

A szorongás sokkal több, mint egyszerű mentális állapot; gyakran fizikai tünetekben is megnyilvánul, amelyek jelentős hatással lehetnek a mindennapi életünkre. Sokan nem ismerik fel, hogy az állandó feszültség, fejfájás vagy gyomorpanaszok mögött a szorongás állhat. Ebben a cikkben bemutatjuk a szorongás leggyakoribb fizikai tüneteit, és megmutatjuk, hogyan lehet ezeket felismerni és kezelni.  

Miért jelennek meg a szorongás fizikai tünetei?

A szorongás a testünk stresszre adott természetes reakciója, amelyet az evolúció során fejlesztettünk ki a veszélyhelyzetek kezelésére. Amikor szorongunk, a testünk készenléti állapotba kerül, és ennek számos fizikai következménye lehet. A szervezet ilyenkor adrenalin és kortizol hormonokat termel, amelyek felkészítenek minket a „harcolj vagy menekülj” reakcióra. Ha azonban a szorongás állandósul, ezek a fizikai reakciók krónikussá válhatnak, és negatívan befolyásolhatják egészségünket.

A szorongás leggyakoribb fizikai tünetei

1. Gyors szívverés és mellkasi fájdalom

A szorongás gyakran okoz gyors szívverést vagy szívdobogásérzést. Ezt a testünkben áramló adrenalin okozza, amely felkészít minket a cselekvésre. Néhányan akár mellkasi fájdalmat is tapasztalhatnak, amit gyakran összetévesztenek szívproblémákkal. Ha ezeket a tüneteket rendszeresen tapasztalod, fontos, hogy beszélj egy orvossal, hogy kizárja a szívbetegségek lehetőségét.

2. Légszomj és légzési nehézségek

A szorongás egyik legijesztőbb fizikai tünete a légszomj vagy a nehézlégzés. Ez gyakran pánikrohamokkal is társulhat, amikor úgy érzed, hogy nem kapsz elég levegőt. A légzési nehézségek mögött a szorongás által kiváltott hiperventilláció állhat, ami azt eredményezi, hogy túl gyorsan és mélyen lélegzel. 3. Feszültség és izomfájdalom

A szorongás gyakran vezethet krónikus izomfeszüléshez, különösen a nyak, a vállak és a hát területén. Ez a feszültség idővel izomfájdalommá alakulhat, ami tovább fokozza a diszkomfort érzést és a szorongást.