Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A náthától is jobban féltjük gyerekünket, mint az elhízástól

Érdekességek2018. május 29.

A 0-10 éves korú gyerekeket nevelő édesanyák legnagyobb félelme, hogy a gyereknek eltörik a karja vagy a lába, a legkevésbé pedig attól tartanak, hogy a gyerek túlsúlyos lesz – ez derült ki az Európai Elhízás elleni nap alkalmából, az NRC által készített reprezentatív felmérésből .

Míg az édesanyák kétharmada tud arról, hogy az elhízás kockázata gyerekkorban a megfelelő táplálással és életmóddal jelentősen csökkenthető, nagyon kevesen tesznek valós lépéseket ennek érdekében, ráadásul akkor sem a megelőzésben fontos első 1000 napban, hanem jellemzően csak a nagyobb gyerekeknél kerül elő ez a kérdés.

Az NRC reprezentatív kutatásának adatai szerint tízből nyolc szülő a csonttöréstől félti leginkább 0-10 éves kor közötti gyermekét, valamint azoktól a súlyos betegségektől, amelyek műtéti beavatkozást igényelnek. Ilyen például a mandulaműtét, vakbélgyulladás. A harmadik helyen olyan betegségek állnak, mint az influenza, a rotavírus vagy a bárányhimlő, amelyek miatt a gyerekek könnyen kórházi ápolásra szorulhatnak. Az anyák által rettegett betegségek sorában az allergia után következnek a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség.

Nagyon meglepő, hogy a felmérés szerint az elhízástól féltjük legkevésbé gyermekeinket, ezt még a nátha és a megfázás is megelőzi, pedig köztudott, hogy az elhízás olyan betegségekért tehető közvetlenül felelőssé, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy a cukorbetegség.


Magyarországon sok az elhízott

Az OECD statisztikái (Obesity Update 2017) szerint ráadásul az elhízottak aránya nagyon magas hazánkban: az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen áll Magyarország a világranglistán.

Ezért fontos az első 1000 nap!

A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada hallott már a korai csecsemőtáplálásról, és az első 1000 nap jótékony hatásairól, de többségében csak az anyatejes táplálást kötik ehhez, miközben ez egy jóval hosszabb időintervallumot – a gyermek fogantatásától kétéves koráig terjedő időszakot – öleli fel. A megkérdezett édesanyák 96 százaléka azt is gondolja, hogy az elhízás ellen tud tenni.

Így előzhető meg a kicsik elhízása

Dr. Molnár Dénes professzor, egyetemi tanár, a gyermekkori elhízás elleni küzdelem és prevenció hazai szakértője – az Európai Elhízás elleni nap alkalmából – 10 pontban fogalmazta meg a gyermekkori elhízás megelőzése szempontjából fontos teendőket mind a szakma, mind az édesanyák, leendő szülők számára:

1.) A fogamzás időszakában a leendő édesanya törekedjen az optimális testsúlyra és tudatosan készüljön az anyaságra.

2.) Rendkívül fontos a terhesség alatti súlygyarapodás elfogadható határok között tartása.

3.) A várandóság ideje alatt a magzat optimális fejlődésének biztosítása érdekében az édesanya táplálkozásának, életmódjának (fizikai aktivitás, kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, stressz, stb.) folyamatos figyelemmel kísérése, és ha szükséges szakember általi kiigazítása.

4.) Csecsemő- és kisdedkori táplálás ellenőrzése (különös tekintettel az energia- és fehérjebevitelre, valamint a hozzátáplálás elkezdésének időpontjára és minőségére).

5.) Postnatalis (csecsemő születés utáni) súlygyarapodás folyamatos ellenőrzése: megelőzendő a túlságosan gyors korai súlygyarapodás.

6.) Anyatejes táplálás fenntartása, folyamatos támogatása legalább hat hónapos korig (amennyiben lehetőség van rá).

7.) A gyermek étvágyának szülői elfogadása, ne erőszakolják saját elvárásaikat a gyermekre.

8.) Az ételpreferenciák kialakítására nagy hangsúlyt kell helyezni (gyümölcs és zöldség-fogyasztás szorgalmazása, sós, mesterségesen édesített ételek kerülése, stb.) már a hozzátáplálás első lépéseitől kezdődően.

9.) A szülők, testvérek modellszerepének hangsúlyozása – a gyerekek már életük második évétől mintát vesznek a családi étkezési környezetből, átveszik testvéreik, szüleik étkezési szokásait. A családi minta rendkívül fontos a csecsemő étkezési szokásainak kialakulásában.

10.) A rendszeres fizikai aktivitás és megfelelő időtartamú, pihentető alvás biztosítása.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az anyatejes táplálás első hetei

2026. július 28.

Gyakorlati tanácsok édesanyáknak

A szoptatás támogatása nem jelenthet nyomásgyakorlást. Vannak élethelyzetek, amikor pótlásra, fejésre, donoranyatejre vagy tápszerre van szükség. Ilyenkor nem hibáztatásra, hanem nyugodt, szakmai segítségre és együttérző támogatásra van szükség.



Az anyatejes táplálás az újszülött életének egyik legfontosabb kezdő támogatása. Az anyatej táplál, véd, megnyugtat, és összetétele természetes módon igazodik a csecsemő szükségleteihez. A szoptatás nem mindig indul könnyen. Fontos tudni, hogy bár természetes folyamatról van szó, az édesanya és az újszülött számára is tanulást, türelmet és megfelelő segítséget igényelhet.

A felkészülés már a várandósság alatt elkezdődhet. Érdemes a védőnővel, szülésznővel vagy laktációs szakemberrel beszélgetni arról,


mire való az előtej,
hogyan segíthető az első mellre helyezés,
mit jelent az igény szerinti szoptatás,
milyen helyzetekben szükséges segítséget kérni.


A szülést követő első óra, az úgynevezett aranyóra különösen értékes időszak. Ha az anya és az újszülött állapota engedi, a bőr-bőr kontaktus segíti a megnyugvást, a kötődést és a szoptatás elindulását.

Az első napokban sok édesanya bizonytalan, mert úgy érzi, még nincs elegendő teje. Ilyenkor fontos tudni, hogy az előtej, vagyis a kolosztrum kis mennyiségben termelődik, de rendkívül értékes. Az újszülött gyomra kezdetben kicsi, ezért természetes, hogy gyakran szeretne mellre kerülni. A gyakori mellre helyezés nem elkényeztetés, hanem válasz az újszülött jelzéseire. Egyben segíti a tejtermelés beindulását is.

Gyógyszerszedés várandósan

2026. július 28.



A várandósság 9 hónapja alatt is jelentkezhetnek olyan panaszok és betegségek, amelyek szükségessé teszik a leendő anyuka gyógyszeres kezelését. Rövid összefoglalónkban bemutatjuk, hogy a kismamákat gyakran érintő panaszok esetén milyen gyógyszerek alkalmazása kínálhat hatásos és biztonságos megoldást.




Várandósság alatt jelentkező panasz, tünet
Szükség esetén a terhesség alatt is alkalmazható, elsőként javasolható, vény nélküli forgalomban is elérhető hatóanyag, készítmény


fájdalom
paracetamol


láz
paracetamol


orrdugulás (náthás vagy allergiás eredetű)
hipertóniás sóoldat


allergiás panaszok (több szervet érintő tünetekkel)
második generációs, régóta ismert H1-antihisztamin


terhességi hányás
B6-vitamin


gyomorégés
kalcium- vagy magnéziumtartalmú antacid


puffadás
szimetikon


hasmenés
orális rehidráló oldat


székrekedés
rost, probiotikum, ozmotikus hashajtó (polietilénglikol)


aranyérbetegség
prokain, efedrin, e. coli, cickafarkolaj


allergiás bőrpanaszok
dimetindén


rovarcsípés okozta viszketés
dimetindén


akné
benzoil-peroxid


tetvesség
olajalapú készítmények


ajakherpesz
karbenoxolon


bőrgomba
klotrimazol, bifonazol


lábszárgörcs
magnéziumsók



Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.