Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A náthától is jobban féltjük gyerekünket, mint az elhízástól

Érdekességek2018. május 29.

A 0-10 éves korú gyerekeket nevelő édesanyák legnagyobb félelme, hogy a gyereknek eltörik a karja vagy a lába, a legkevésbé pedig attól tartanak, hogy a gyerek túlsúlyos lesz – ez derült ki az Európai Elhízás elleni nap alkalmából, az NRC által készített reprezentatív felmérésből .

Míg az édesanyák kétharmada tud arról, hogy az elhízás kockázata gyerekkorban a megfelelő táplálással és életmóddal jelentősen csökkenthető, nagyon kevesen tesznek valós lépéseket ennek érdekében, ráadásul akkor sem a megelőzésben fontos első 1000 napban, hanem jellemzően csak a nagyobb gyerekeknél kerül elő ez a kérdés.

Az NRC reprezentatív kutatásának adatai szerint tízből nyolc szülő a csonttöréstől félti leginkább 0-10 éves kor közötti gyermekét, valamint azoktól a súlyos betegségektől, amelyek műtéti beavatkozást igényelnek. Ilyen például a mandulaműtét, vakbélgyulladás. A harmadik helyen olyan betegségek állnak, mint az influenza, a rotavírus vagy a bárányhimlő, amelyek miatt a gyerekek könnyen kórházi ápolásra szorulhatnak. Az anyák által rettegett betegségek sorában az allergia után következnek a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség.

Nagyon meglepő, hogy a felmérés szerint az elhízástól féltjük legkevésbé gyermekeinket, ezt még a nátha és a megfázás is megelőzi, pedig köztudott, hogy az elhízás olyan betegségekért tehető közvetlenül felelőssé, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy a cukorbetegség.


Magyarországon sok az elhízott

Az OECD statisztikái (Obesity Update 2017) szerint ráadásul az elhízottak aránya nagyon magas hazánkban: az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen áll Magyarország a világranglistán.

Ezért fontos az első 1000 nap!

A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada hallott már a korai csecsemőtáplálásról, és az első 1000 nap jótékony hatásairól, de többségében csak az anyatejes táplálást kötik ehhez, miközben ez egy jóval hosszabb időintervallumot – a gyermek fogantatásától kétéves koráig terjedő időszakot – öleli fel. A megkérdezett édesanyák 96 százaléka azt is gondolja, hogy az elhízás ellen tud tenni.

Így előzhető meg a kicsik elhízása

Dr. Molnár Dénes professzor, egyetemi tanár, a gyermekkori elhízás elleni küzdelem és prevenció hazai szakértője – az Európai Elhízás elleni nap alkalmából – 10 pontban fogalmazta meg a gyermekkori elhízás megelőzése szempontjából fontos teendőket mind a szakma, mind az édesanyák, leendő szülők számára:

1.) A fogamzás időszakában a leendő édesanya törekedjen az optimális testsúlyra és tudatosan készüljön az anyaságra.

2.) Rendkívül fontos a terhesség alatti súlygyarapodás elfogadható határok között tartása.

3.) A várandóság ideje alatt a magzat optimális fejlődésének biztosítása érdekében az édesanya táplálkozásának, életmódjának (fizikai aktivitás, kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, stressz, stb.) folyamatos figyelemmel kísérése, és ha szükséges szakember általi kiigazítása.

4.) Csecsemő- és kisdedkori táplálás ellenőrzése (különös tekintettel az energia- és fehérjebevitelre, valamint a hozzátáplálás elkezdésének időpontjára és minőségére).

5.) Postnatalis (csecsemő születés utáni) súlygyarapodás folyamatos ellenőrzése: megelőzendő a túlságosan gyors korai súlygyarapodás.

6.) Anyatejes táplálás fenntartása, folyamatos támogatása legalább hat hónapos korig (amennyiben lehetőség van rá).

7.) A gyermek étvágyának szülői elfogadása, ne erőszakolják saját elvárásaikat a gyermekre.

8.) Az ételpreferenciák kialakítására nagy hangsúlyt kell helyezni (gyümölcs és zöldség-fogyasztás szorgalmazása, sós, mesterségesen édesített ételek kerülése, stb.) már a hozzátáplálás első lépéseitől kezdődően.

9.) A szülők, testvérek modellszerepének hangsúlyozása – a gyerekek már életük második évétől mintát vesznek a családi étkezési környezetből, átveszik testvéreik, szüleik étkezési szokásait. A családi minta rendkívül fontos a csecsemő étkezési szokásainak kialakulásában.

10.) A rendszeres fizikai aktivitás és megfelelő időtartamú, pihentető alvás biztosítása.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.