Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A negatív gyermekkori élmények élethosszig tartanak

Érdekességek2021. január 25.

Fotó: gettyimages.com

A kisgyermekkor a legérzékenyebb és legsérülékenyebb életszakasz. A gyermekkorban átélt korai tapasztalatok fontos hatással bírnak a személyiség fejlődésére, a testi és lelki egészség alakulására. Mára egyértelműen kimutatható, hogy a gyermekkor során tapasztalt negatív, stresszteli élmények, elsősorban a gyermekkorban tapasztalt krónikus stressz, káros hatással bírnak a felnőttkori egészség alakulására és fontos szerepet kapnak a szenvedélybetegségek kialakulásában.

Az Májbetegekért Alapítvány szervezésében konferenciát tartottak „A negatív gyermekkori élmények hatása a szenvedélybetegségek kialakulására és a megelőzés lehetőségei” elnevezéssel, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság KAB-ME-18-KMR-C számú programjából származó támogatás segítségével. A konferencia legfőbb célja a társadalom figyelmének felhívása a szenvedélybetegség megelőzésére, és az annak hátterében húzódó negatív gyermekkori élmények feltérképezésére és leküzdésére.

A témában 1998-ban született az első átfogó kutatás, amit a szerzők – Felitti és Anda professzorok – Adverse Childhood Experiences (ACE) Study (Káros Gyermekkori Élmények (ACE) Kutatás) néven publikáltak. A gyermekkor során átélt negatív tapasztalatok egészségre gyakorolt káros hatásait elemző amerikai vizsgálat több mint 17 ezer fő válaszain alapult és a negatív gyermekkori élmények, vagyis az ACE-k hét kategóriáját vizsgálták: pszichológiai, fizikai- és szexuális abúzus, az anya elleni erőszak, olyan személlyel élni egy háztartásban, aki szenvedélybetegségben vagy pszichiátriai betegségben szenved, öngyilkosságot követett el, vagy börtönben volt. A kutatás ezzel mind az abúzus, mind az elhanyagolás, mind pedig a szülők súlyos betegségének vagy kriminális életvitelének potenciális stresszkeltő hatásait is vizsgálta.


A vizsgálat megdöbbentő eredményekkel zárult: mindössze a válaszadók egyharmada nem számolt be egyetlen gyermekkorban átélt negatív élményről sem, viszont a megkérdezettek több mint fele legalább egy negatív gyermekkori élményről-, egynegyedük több mint kettőről, 6,2 %-uk pedig négy vagy több ACE gyermekkori tapasztalatáról számolt be.

Ráadásul a tapasztalatok szerint a negatív gyermekkori élmények halmozódnak, ugyanis ha egy vizsgálati személy gyermekkorában egy, bármelyik kategóriába tartozó negatív élményt átélt, 87% volt annak a valószínűsége, hogy legalább egy másik kategóriába tartozó ACE-t is elszenvedett gyermekkora során.

A gyermekkorban megtapasztalt ACE-ek és a felnőttkori egészségkárosodás között szoros összefüggések voltak kimutathatók: azok a válaszadók, akik gyermekkoruk során halmozottan tapasztaltak meg ACE-eket, életük későbbi szakaszaiban több egészségügyi kockázattal rendelkeztek. A négy vagy annál több ACE-t elszenvedők körében – az egy ACE-t sem átélő válaszadókkal összehasonlítva –12,2-szerese volt az öngyilkosság elkövetésének-, 7,4-szerese az alkoholbetegség kialakulásnak, valamint 10,3-szorosa a problémás droghasználat kialakulásának kockázata.

Az amerikai közegészségügyi szervezet a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szemléltető ábrája szerint az ACE-ek az alábbi egészséget veszélyeztető állapotokkal állnak tudományosan igazolható összefüggésben:

Ez az összefüggés a negatív élmények „halmozódásra” is igaznak bizonyult, ugyanis minél több negatív élmény mutatható ki valakinél gyermekkorában, annál nagyobb eséllyel alakul ki nála felnőttkorára problémás alkohol- és illegális drogfogyasztás, vagy függőség. Fontos eredménye a kutatásoknak, hogy az ACE-k nem csak halmozódnak, de át is adódnak, szülőről gyermekre, majd az ő gyermekeikre. 

Az eddigi hazai vizsgálati eredményekből is jól látszik, hogy a gyermekkori negatív élmények (ACE) a szenvedélybetegekben halmozottan fordulnak elő, és a gyermekkori negatív élmények halmozódása számos negatív következménnyel jár a felnőttkori életben. A negatív gyermekkori élmények számának emelkedésével egyenes arányban nőtt az egyedül élők aránya, az öngyilkossági gondolatok és az öngyilkossági kísérletet elkövetettek aránya is. A magyar adatok alapján kiderült, hogy a súlyos negatív gyermekkori élményben nem részesült csoporthoz képest, akik 6 vagy annál több kategóriában részesültek súlyos negatív gyermekkori élményekben, azoknak közel harmincszoros esélye van szenvedélybetegségek kialakulására!

A negatív hatások komplexitását jól mutatja az a magyar adat is, miszerint a többszörös (6 vagy annál több negatív gyermekkori élmény) negatív gyermekkori élmény tizedére csökkentik a felsőfokú végzettség megszerzésének esélyét.

Az elszenvedett traumák miatti tanulási és magatartászavarok már az iskoláskorban megjelennek, de jellegzetesen a kamaszkorban csúcsosodnak ki a rizikó-magatartás formák, illetve alakulnak ki a káros szenvedélyek, melyek a betegségekhez és végül a korai halálozáshoz vezetnek. Ilyenformán az ACE-ek a felnőttkori szenvedélyproblémák jelentős rizikótényezőjének tekinthetők azáltal, hogy biológiai, pszichológiai és szociális értelemben egyaránt sérülékennyé teszi az azokat elszenvedő személyeket a későbbi szenvedélyprobléma kialakulására. 

Az előadók beszámolnak arról, hogy vizsgálataik kimutatták, hogy a folyamatos korai traumatizációnak kitett gyermekek olyan súlyos sérüléseket szenvednek, melyek agyszöveti károsodásokat okoznak. (Itt nem egy nagy traumát elszenvedett csecsemőről, vagy kisgyermekről van szó, hanem olyanokról, akik folyamatos traumatizációnak vannak kitéve elsősorban gondozóik, szüleik által.) Mindezt igazolható volt a súlyos magatartászavarokkal küzdő, antiszociális, drogos és egyéb deviáns gyermekeknél/serdülőknél.

Az hogy az ACE-k nyomán kialakuló kóros magatartásformák betegségekhez vezessenek megelőzhető, így nem csak a gyermekkori traumák hatalmas összegeket felemésztő költségvonzatai csökkenthetőek (pl. munkaképtelenség, rövid ideig tartó munkaképesség, szociális segélyek, megnövekedett egészségügyi ráfordítás, bűnözés, büntetés végrehajtás, korai halálozás, stb.), de növelhető a gyermekkori negatív élményeket elszenvedő személyek jelenkori jóléte, élettel való elégedettsége és munkaképessége is.

A fejlődés követése már a magzati és újszülött kortól feladata az egészségügyi és szociális – gyermekvédelmi alapellátásoknak, a házigyermekorvosi, védőnői és gyermekjóléti tevékenységnek. A „rizikószűrés” – a körülmények mérlegelése, gondozási terv készítése, partneri – bizalmi viszony kialakítás és működtetése, intervenció mérlegelése és megszervezése, támogató szolgáltatások bevonása mind hatékony eszközei lehetnek a megelőzésnek és beavatkozásnak is. E munkának módszertani szempontból egységesen, de személyre szabottan kell történnie, amit jogszabályok, irányelvek, módszertani útmutatók segítenek. 

Mindehhez a szakemberek továbbképzésére, esetmegbeszélésekre, szupervíziós lehetőségek megszervezésére van szükség, de a korszerű digitális technika eszközei is segíthetik a hatékonyabb munkavégzést, a szakmai megerősítést. Az előadók arra is rámutattak, hogy sajnos a tartós szakemberhiány nemegyszer túlterheli az ellátórendszereket, akadályozza a minőségi és hatékony munkát – sokszor épp a leghátrányosabb térségekben.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A vasalás egészségügyi szerepe

2026. november 07.



A vasalási szokások az évek során sokat változtak: míg korábban szinte minden ruhadarabot vasaltak, ma sokan csak azokat a textileket kezelik így, amelyeknél a megjelenés vagy a higiénia különösen fontos.

A vasalás története több ezer évre nyúlik vissza. Az ókori Kínában forró fémedényekkel simították a selymeket, Európában pedig később megjelentek a parázson melegített öntöttvas vasalók. A XIX. században különleges formájú vasalókat is készítettek, például gallérokhoz, csipkékhez vagy akár kalapok formázásához. A faszenes vasalókat idővel felváltották az elektromos készülékek, majd megjelentek a gőzölős, préselős és a modern intelligens vasalók.

Érdekes különbség van a gőzölés és a hagyományos vasalás között is. A kézi ruhagőzölők az utóbbi években nagyon népszerűvé váltak, mert az enyhébb gyűrődéseket kisimíthatják. Ugyanakkor a mélyebb töréseket, az erősebben gyűrt pamut- vagy lenanyagokat, illetve az ingek, nadrágok éles formázását továbbra is a klasszikus vasalás adja meg.

Mitől lesz a ruha gyűrött?

A textíliák mosás közben mozgásnak, vízterhelésnek és centrifugálásnak vannak kitéve. Ilyenkor az anyag szálai elmozdulnak, megtörnek és új formában száradnak meg. Minél természetesebb egy anyag – például pamut, len vagy viszkóz –, annál hajlamosabb a gyűrődésre. A centrifuga, a túlzsúfolt mosógép vagy az, ha a ruha sokáig a dobban marad mosás után, tovább fokozhatja a gyűrődéseket.

Tényleg kerülni kell a feldolgozott élelmiszereket?

2026. november 07.



A fagyasztott zöldség gyanús? A konzervparadicsom tiltólistás? A teljes kiőrlésű kenyér is kerülendő? Ha minden feldolgozott élelmiszert száműznénk az étrendünkből, jó néhány egészséges választásról is lemondanánk. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) szerint ideje leszámolni egy gyakori tévhittel, hiszen nem minden feldolgozott élelmiszer rossz, és nem minden „természetesnek” tűnő termék automatikusan egészséges. Tiltólisták helyett válasszunk okosan! Az információk megtalálhatók a csomagolás hátoldalán, az élelmiszercímkén. Hogy mire érdemes figyelni? Ebben segít a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének új, Címkétől az asztalig aloldala az OKOSTÁNYÉR® honlapján.

Az élelmiszerfeldolgozás önmagában nem rossz, hiszen az is feldolgozásnak számít, ha megfőzzük a krumplit, lefagyasztjuk a bogyós gyümölcsöket vagy pasztőrözzük a tejet. Sőt, ezek az eljárások sokszor kifejezetten előnyösek: biztonságosabbá, tartósabbá vagy könnyebben emészthetővé teszik az élelmiszereket. A gond tehát nem feltétlenül a feldolgozással van, hanem azzal, ami közben az ételbe kerül – például a túl sok hozzáadott cukorral, sóval vagy a telített zsírokkal..

Nem figyel a gyerek? Lehet, hogy erről a szülő is tehet!

2026. november 06.

A kiegyensúlyozott táplálkozás, a mikrotápanyagok megfelelő bevitele és a korai fejlődést támogató környezet biztosítása alapvető fontosságú a gyermekek optimális szellemi és fizikai fejlődése szempontjából.



Kognitív folyamatok – többek között – az észlelés, az emlékezés és az információfeldolgozás mentális folyamatai. Ezek során az ember információkat gyűjt, terveket készít, megoldásokban gondolkodik és problémákat old meg.

Az első 1000 nap

A fogantatástól számított első három év kritikus fontosságú az agy fejlődése szempontjából. Ebben az időszakban a megfelelő tápanyagok (pl. a fehérjék, ómega-3 zsírsavak, vas, cink és kolin) alapvetőek a normális agyi fejlődéshez. A tápanyaghiányok hosszú távon kognitív és viselkedési zavarokhoz vezethetnek.

A szoptatás hossza és a gyermekek kognitív fejlődése között összefüggés mutatható ki. Szoptatás során a csecsemők olyan tápanyagokhoz jutnak, amelyek támogatják az agyi fejlődést.

Az iskoláskor

Az iskola megkezdésével az agyi fejlődés felgyorsul, ami kifinomultabb és összetettebb cselekvést, magasabb szintű gondolkodást tesz lehetővé.

A kutatások szerint a vas, a cink, a folsav, a B-vitaminok és a réz kulcsszerepet játszanak, mivel ezeknek a tápanyagoknak a hiánya különböző neurofejlődési zavarokat okozhat. A kognitív folyamatokban bekövetkező zavar esetén pedig tanulási nehézségek is megjelenhetnek.

A tápanyagok időzítése kulcsfontosságú a kognitív fejlődés szempontjából. A kutatások eredményei szerint az egyes életkorokban a tápanyaghiány jelentékeny hatással lehet az agy fejlődésére, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos, hogy a tápanyagok megfelelő időben és mennyiségben álljanak rendelkezésre a fejlődő agy számára.