Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A neved mondja meg, hogy ki vagy?

Érdekességek2025. február 01.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az ember személyiségének nagyon fontos része a neve. Igaz, hogy egy név nem képes valakinek a jellemét megváltoztatni, mégis, abból, hogy milyen üzenetet hordoz a gyermek számára, pozitívan, vagy negatívan hozzá járul az ember sorskönyvének alakulásához.  

Egy név azt az érzelmi töltetet hordozza, ami a névadás pillanatában a névadóra jellemző volt, és ez az érzelmi energia fogja meghatározni a gyermek alapfrekvenciáját is.
A gyermeknek adott név legelső megmérettetése az első közösségbe való bekerüléskor megtörténik, majd folyamatosan ismétlődik az élet folyamán. Egy név olyan negatív események létrehozója lehet, amivel egy felnőttnek is nehézségei adódhatnak, olyannyira hogy egyetlen megoldást csak a nevének megváltoztatása jelentheti.

Azok a gyerekek, akiket az ifjabb, vagy legifjabb címkével illetnek, sokszor úgy érzik, hogy szüleik nyomdokaikban kell járniuk. Ez főként a fiúk és apák viszonylatában érvényes tendencia. Ez esetben meg van a veszélye, hogy a fiú úgy érzi, sosem lesz méltó az apjához, és e miatt vétkesnek, értéktelennek érzi magát. Az is előfordulhat, hogy másolatnak érzi magát, és saját identitását összekeveri az apjáéval.

Sok esetben, amikor a gyermek egy korábbi, már elhunyt családtag nevét kapja azzal a szándékkal, hogy tisztelegjenek az elhunyt ős emléke előtt, a neve mellett az elhunyt családtag sorskönyvét is átadják a gyermeknek, legyen, az életet támogató, vagy akár életellenes hit és hiedelem rendszerben bővelkedő életút. A család ettől kezdve tudattalanul úgy viszonyul a gyermekhez, mint ahhoz a családtaghoz, akiről a nevét kapta, és ezzel a gyermek saját identitásának kialakulása elé gördítenek akadályt.

Sok gyereknek adnak az irodalomból, az előbb említett családtörténetből vagy történelemből vett szimbolikus neveket. Manapság pedig a divat által diktált mintakövetés, mint színészek és zenészek, filmbéli alakok és mesehősök neveit is előszeretettel adják a szülők a gyermekeiknek.  Ezen névválasztások következményeként a szülők mintegy elvárással élnek a gyerekük felé, hogy megfeleljenek a névnek, amit kaptak, ám a névvel együtt előre determinált sorsot is adnak ezzel az utódaik számára. Manapság egyre gyakoribb az a tendencia is, hogy idegen hangzású nevet választanak a családok, aminek következményeként, mint egy a hagyományra épült identitás megtagadásaként, sokszor a gyökértelenség érzését okozza a tudatára ébredt gyermek, majd felnőtt számára.

Az emberek vezetékneve a családi örökségüket tükrözi, és vannak, akiket annyira mélyen meghatároz a családi nevük, hogy szinte csak azt használják. Házasságkötés esetén, a feleség, illetve mostanában a férjeknél is jellemző, hogy felveszik a másik vezeték nevét, vagy a feleség a férje teljes nevét. Ezzel tudattalanul elvesztik a születési nevükhöz kötődő korai identitásukat, és ennek következményeként akár teljes személyiségváltozáson is áteshetnek. Megváltozik a világnézetük, az élettel szemben támasztott elvárásaik és viszonyulásuk. Előfordulhat, hogy egy élethelyzetre teljesen más érzelmi és viselkedéses válasszal reagálnak, mint ahogyan azt tették korábban, mikor még a születési nevüket használták. Teljesen más energiákkal fordulnak az élet, és saját maguk felé, mint korábban.


Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Eric Fromm „lelki szimbiotikus egyesülésnek” nevezi a jelenséget, amikor két felnőtt ember úgy él egymásból, mint a még meg nem született gyermek él az anyjából. A szimbiózis hasonló  összekapcsolódás, amelyet sokszor a vezetéknév, vagy a teljes név felvétele is szimbolizál.
Mint láttuk, mind a keresztnév, mind pedig a vezetéknév hatással van az ember személyiségére és sorsára, ezeknél mégis sokkal nagyobb hatással vannak az emberre a becenevek és a gúnynevek, amelyeket mások akasztanak rájuk.  Ezek lehetnek kedvesek vagy bántók, és így negatív vagy pozitív hatásuk lehet az illetőre.

Vannak gyerekek, akiket derogáló jelzőkkel illetnek. Az ilyen gúnynévadás a leértékelés egyik kegyetlen formája. Előfordul, hogy egy gyereket annyira semmibe vesznek, hogy csak „hé, te” szólítják őt. Ha egy gyereknek szükségtelen fájdalmat okoz egy név, amit ráaggattak, akkor nem biztos, hogy meg fogja állni a helyét az életben. Felnőttként a társas kapcsolataink minőségét, a másikhoz fűződő viszonyunk milyenségét, érzelmi mélységét is mutatja, hogy milyen néven nevezzük az ismerőseinket, barátainkat és családtagjainkat, akár szemtől szemben, akár ha mesélünk róluk másoknak.
 

Zárszóként a cikk első bekezdést idézve, igaz, hogy egy név abból, hogy milyen üzenetet hordoz a viselője számára, pozitívan, vagy negatívan hozzá járul az ember sorskönyvének alakulásához.
 

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.