Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nevetés bizonyított előnyei

Érdekességek2022. március 26.

Gondoltunk-e már arra a mindennapok stresszhatásai közepette, hogy nyugodt lelkiállapotunk, higgadtságunk megőrzése érdekében többet nevessünk? Ha ez eddig eszünkbe sem jutott, gondoljunk arra, hogy számos tanulmány kimutatta már egy jó kacagás testünkre-lelkünkre gyakorolt pozitív hatásait. A szakértői vizsgálódások magyarázattal is szolgálnak rá.

Fotó: gettyimages.comA nevetés egyszerre stresszoldó, pihentető hatású, védi a szívet és az ereket, jót tesz az immunrendszernek, a tüdőfunkciónak, a közérzetnek, az örömérzet kialakulásának.

A nevetés szinte minden izmot mozgósít

A nevetés rendkívül komplett izomgyakorlat, amely az izmaink nagy részét igénybe veszi, az arcunktól a rekesz izmon (amely részt vesz a légzésben) és a hasizmokon át a lábunkig. A nevetés során ezek az izmok gyorsan és erősen összehúzódnak, ami nagy energiafelhasználással jár, és segít formában maradni.

Az egyik amerikai egyetem kutatói által korábban közzétett tanulmányból kiderül, hogy napi 10-15 perc nevetés 10-40 kcal-t éget el, ami évente 2 kilónyi fogyással lehet egyenértékű. Ezenkívül a többféle izom erős összehúzódása, majd ellazulása a relaxáció érzését váltja ki – a nevetés ezért is segít a stressz elleni küzdelemben. Egyes szakemberek szerint a kacagás utáni relaxáció kb. 45 percig tart. Ez a hatás előmozdítja a gyorsabb elalvást és a hosszabb ideig tartó éjszakai pihenést.

Ezt támasztja alá egy koreai tanulmány is, amely 109, 65 év feletti ember körében végzett kutatás eredményét összegezte. A kutatók megállapították, hogy a nevetés érezhető mértékben csökkentette náluk az álmatlanság gyakoriságát, és javította az alvás minőségét.

Befolyásolja az idegrendszerünk működését

A nevetés idegrendszerünk két fő összetevőjére is hat, amelyek egymást követően aktiválódnak, nem teljesen ismert mechanizmusok révén. Az egyik a szimpatikus idegrendszer (ingerlésekor szaporábban ver a szív, a vérnyomás emelkedik), a másik az ellentétes hatású paraszimpatikus idegrendszer (működésekor a szívverés lassul, a vérnyomás csökken). A nevetés az artériák összehúzódását, majd ellazulását idézi elő, ami többek közt növeli a rugalmasságukat, és jobb oxigénellátást biztosít a szöveteknek.

Márpedig ezek az élettani változások hozzájárulnak a jó fizikai egészség megőrzéséhez, amint azt egy nemrégiben megjelent angol–holland összefoglaló munka is megerősítette: 115 tanulmány elemzése után a kutatók meg – állapították, hogy a nevetés csökkenti a vércukorszintet, mérsékli a vérnyomást és a pulzusszámot, javítja az immunrendszer és a tüdő működését.

Egy másik, új-zélandi tanulmány, amelyet 2018-ban publikáltak egy szaklapban, arra a következtetésre jutott, hogy egy humoros videó 6 percig tartó nézése hasonló előnyökkel jár a szívre, mint a fizikai aktivitás (gyaloglás, futás stb.).


Serkenti a dopamin felszabadulását

Amikor egy jó vicc vagy egy meglepetésszerű komikus helyzet váltja ki, a nevetés serkenti a dopamin felszabadulását, amely az öröm- és elégedettségérzés hormonja. Segíti továbbá az endorfinok termelődését, amelyek többek közt nyugtató, pihentető és szorongásoldó hormonok – innen ered a depresszióellenes hatás. Számos publikáció tanúsítja a nevetés jótéteményeit a negatív érzelmek csökkentésében.

Fotó: gettyimages.com

Ilyen pl. egy olasz tanulmány, amelyet 2019-ben tettek közzé az egyik neves szakfolyóiratban, és mintegy 60, az elmúlt három évtizedben a témában megjelent munka eredményeit elemezte. Az endorfinok felszabadulása segít a fájdalom csökkentésében is.

Egy brit tanulmány néhány éve kimutatta, hogy egy 15 perces nevetés elegendő a fájdalomtűrési képesség kb. 10%-os növekedéséhez. Ez az egyik ok, amely miatt a kórházak hivatásos bohócokat hívnak a betegekhez. Számos kutató bizonyította azt is, hogy a bohócok jelenléte fájdalmas beavatkozások (punkció, szúrás stb.) során csökkenti a fájdalomcsillapítók szükséges mennyiségét.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyógyszerformák - Kenõcsök, krémek, balzsamok

2026. október 22.

A kenõcsök, a krémek és a balzsamok a testfelületen, a bõrön vagy a nyálkahártyán alkalmazott szerek. A nyálkahártyákra való kenõcsöknek, krémeknek a neve az alkalmazás helyét is jelöli egyben, pl. orrkenõcs, szemkenõcs stb.

Mind a három gyógyszerformára jellemzõ, hogy nemcsak felületi, a bõr vagy a nyálkahártya kezelésére alkalmasak, hanem más testrészek gyógyítására is használhatók. A gyulladáscsökkentõ kenõcs az ízületek betegségének enyhítése miatt hasznos, más kenõcs a bekent bõrfelület alatt a vérkeringést serkenti. A kenõcsöket a felhasználás során tapasztalható tulajdonságaikkal szokták jellemezni, pl. jól kenhetõ, vízzel lemosható, filmbevonatot képez stb. A krémek abban különböznek a kenõcsöktõl, hogy sokkal puhábbak, lágyabbak, könnyebben kenhetõk. A kenõcsök különleges formája a paszta, ami keményebb, nehezen kenhetõ, sok szilárd anyagot tartalmaz. Az elõbbiektõl különbözik, de felhasználásában hasonló a gél, aminek jellemzõje, hogy átlátszó, könnyen kenhetõ, vízzel lemosható. Vannak készítmények, amik vérömlenyek, véraláfutások felszívódását segítik elõ, kenõcs és gél formában is kaphatók.

Magvas gondolatok

2026. október 21.

A különféle civilizációk kialakulásához gabonafajtákat is tudunk társítani. Ilyen módon, ahogy Amerikában a kukorica képezte a mindennapos táplálék alapját, úgy Európában a búza, tönkölybúza és rozs, Közel-Keleten és Egyiptomban az árpa, Afrikában a köles, Ázsiában a rizs. Az egyetlen jelentõs különbség, hogy egészen a múlt századig fölhasználták a teljes magot.
Mindenhol azt halljuk, hogy teljes õrlésû kenyereket kellene ennünk. Azt próbáltuk felfedezni, hogy MIT, MIÉRT és HOGYAN.

A különféle civilizációk kialakulásához gabonafajtákat is tudunk társítani. Ilyen módon, ahogy Amerikában a kukorica képezte a mindennapos táplálék alapját, úgy Európában a búza, tönkölybúza és rozs, Közel-Keleten és Egyiptomban az árpa, Afrikában a köles, Ázsiában a rizs. Az egyetlen jelentõs különbség, hogy egészen a múlt századig fölhasználták a teljes magot. Az amerikai õstelepesek, az indiánok tartottak még Zöld gabona-ceremóniát is. Ez egyfajta hálaadás ünnep volt, az Élet Urának a bõséges termésért. Az ünnepség csúcspontja a nõk tánca volt, "pántlika-" vagy "szalagtánc", és egészen eddig az idõpontig böjtöltek az indiánok.

Figyelem, gyógyszerkölcsönhatás!

2026. október 21.

Súlyos következményei lehetnek, ha a beteg egyidejûleg egymás hatását befolyásoló gyógyszereket szed.
Emberek százai halnak meg évente a gyógyszerezés nem kívánt következményei miatt. Igaz ugyan, hogy nincs pontos adat a gyógyszer-gyógyszer interakciókról (kölcsönhatásokról), ám egyvalamiben a szakemberek egyetértenek: egyetlen gyógyszerkölcsönhatás okozta haláleset is túl sok.

Az effajta tragédiák hátterében elsõsorban a testnek bizonyos hatóanyagra adott nem várt reakciója áll, vagy ha a beteg egyidejûleg két vagy több olyan gyógyszert szed, melyek felerõsítik egymás hatását, avagy ellenkezõleg: semlegesítik egymást.

Ez utóbbi általában idõsebb páciensek esetében fordul elõ gyakorta, õk szednek ugyanis rendszerint többfajta készítményt egyszerre.

Ebben legtöbbször a gyulladásgátló fájdalomcsillapítók, a nem szteroid (reuma elleni) készítmények, a vérnyomáscsökkentõk és a kortizonszármazékok az érintettek.

Egyes - a laikusok számára - ártalmatlannak tûnõ, bevett szokás szerint szedett fájdalomcsillapítók, mint az acetilszalicilsav (aszpirin) vagy a diclofenac is válhatnak akár életveszélyessé is. A vérlemezkék összekapcsolódásának gátlása révén fokozzák a vérzéshajlamot, mert hátrányosan befolyásolhatják egyes véralvadásgátló szerek hatását. Az is elõfordulhat, hogy a vérnyomáscsökkentõ terápiát is veszélyeztetik.