Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nevetés gyógyít?

Érdekességek2023. március 28.

A szociális kapcsolatteremtés előmozdításán kívül a nevetés egyszerű gyógymód is lehet, fizikális és mentális egészségünk segítője. Összpontosítsunk főbb előnyeire.

Fotó: pixabay.comA nevetés jótéteményeit érdemes megismerni, mert mindenki profitálhat belőle.

Beindítja az endorfinok termelődését

A nevetés serkenti az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) termelődését az agyban. Ilyenek: a szerotonin (nyugtató) és a dopamin (boldogság) hormon, valamint az endorfinok. Ez utóbbiak természetes morfinok, fájdalom- és szorongáscsillapítók, melyek
elűzik a stresszt, valamint jó közérzetet és ellazulást biztosítanak.

Távol tartja a szív- és érrendszeri betegségeket

A nevetés kissé olyan hatású, mint a sportolás. Amikor kacagunk, a pulzusszám fokozódik, a szív „edződik”, ezért megerősödik, a vérkeringés felgyorsul, a vérrögképződés veszélye csökken,és mérséklődik a vérnyomás. Ezek a következmények hasznos eszközei a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének.

Ellazítja az izmokat

A nevetés megmozgatja, ellazítja az izmokat, és nemcsak az arcét, beleértve a járomcsonti izmokat, hanem mintegy 400 továbbit is, pl. a hát, a mellkas, a has és a comb izmait is. Amikor nevetünk, az egész test bekapcsolódik: egyes neurológusok ezt nevezik „belső kocogásnak”, mivel igazi gyengéd torna, amely végül a test kellemes ellazulását váltja ki.

Oxigénnel tölti fel a szervezetet

A nevetés kiüríti és friss levegővel tölti meg a tüdőt. Nevetéskor a mellkasüreget a hastól elválasztó rekeszizom emelkedik és süllyed, mely összehúzódások fokozzák a tüdőbe áramló levegő menynyiségét. Gyorsul a légzés, és a szervezet szöveteinek oxigénellátása fokozódik. A szaggatott légzésforma hasonló a jógában gyakorolt légzéshez.

Enyhíti a depressziót

Még a legnagyobb bajok, a legfájdalmasabb megpróbáltatások esetén vagy kritikus pillanatokban is meglephet minket a nevetés (néha nem megfelelő módon). Ekkor néhány másodpercre elfelejtjük a nehézségeket, csak a jelen pillanatot éljük meg, és teli torokból nevetünk. Ajándék a nevetés, amely megmutatja, hogyan lehet hasznos túlélési mód, mert segít problémáink viszonylagossá tételében, a depresszió enyhítésében, a stressz oldásában.


Segíti az emésztést

A nevetés során a hasi légzés hatására a rekeszizom „masszírozza” a belső szerveket, ami megkönnyíti a bélmozgást. Ennek hatására javul a vérellátás és az emésztés.

Ismerjük meg a hahotajógát!

Létezik hahota/nevető jóga (Laughter Yoga), amelyet Madan Kataria, egy mumbai (indiai) orvos alkotott meg 1995-ben. Ennek során a nevetést nem humoros dolgok vagy vicces helyzetek váltják ki, hanem az spontán módon fakad a jóga résztvevőiből, miközben ötvözi az egyes arckifejezéseket, a nevetést és a jógalégzést (pranayama). Ma már ezrével vannak ilyen klubok, több mint 100 országban. A nevetés ilyenkor csoportos gyakorlat, amelynek során a minden ok nélküli, spontán kacagás „igazi” nevetéssé válik, majd a résztvevők általános vidámsága felé fordul a hangulat. Bizonyos helyeken, cégeknél, iskolákban vagy gondozási intézményekben is működnek kacagóklubok.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!