Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nevetés gyógyít?

Érdekességek2023. március 28.

A szociális kapcsolatteremtés előmozdításán kívül a nevetés egyszerű gyógymód is lehet, fizikális és mentális egészségünk segítője. Összpontosítsunk főbb előnyeire.

Fotó: pixabay.comA nevetés jótéteményeit érdemes megismerni, mert mindenki profitálhat belőle.

Beindítja az endorfinok termelődését

A nevetés serkenti az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) termelődését az agyban. Ilyenek: a szerotonin (nyugtató) és a dopamin (boldogság) hormon, valamint az endorfinok. Ez utóbbiak természetes morfinok, fájdalom- és szorongáscsillapítók, melyek
elűzik a stresszt, valamint jó közérzetet és ellazulást biztosítanak.

Távol tartja a szív- és érrendszeri betegségeket

A nevetés kissé olyan hatású, mint a sportolás. Amikor kacagunk, a pulzusszám fokozódik, a szív „edződik”, ezért megerősödik, a vérkeringés felgyorsul, a vérrögképződés veszélye csökken,és mérséklődik a vérnyomás. Ezek a következmények hasznos eszközei a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének.

Ellazítja az izmokat

A nevetés megmozgatja, ellazítja az izmokat, és nemcsak az arcét, beleértve a járomcsonti izmokat, hanem mintegy 400 továbbit is, pl. a hát, a mellkas, a has és a comb izmait is. Amikor nevetünk, az egész test bekapcsolódik: egyes neurológusok ezt nevezik „belső kocogásnak”, mivel igazi gyengéd torna, amely végül a test kellemes ellazulását váltja ki.

Oxigénnel tölti fel a szervezetet

A nevetés kiüríti és friss levegővel tölti meg a tüdőt. Nevetéskor a mellkasüreget a hastól elválasztó rekeszizom emelkedik és süllyed, mely összehúzódások fokozzák a tüdőbe áramló levegő menynyiségét. Gyorsul a légzés, és a szervezet szöveteinek oxigénellátása fokozódik. A szaggatott légzésforma hasonló a jógában gyakorolt légzéshez.

Enyhíti a depressziót

Még a legnagyobb bajok, a legfájdalmasabb megpróbáltatások esetén vagy kritikus pillanatokban is meglephet minket a nevetés (néha nem megfelelő módon). Ekkor néhány másodpercre elfelejtjük a nehézségeket, csak a jelen pillanatot éljük meg, és teli torokból nevetünk. Ajándék a nevetés, amely megmutatja, hogyan lehet hasznos túlélési mód, mert segít problémáink viszonylagossá tételében, a depresszió enyhítésében, a stressz oldásában.


Segíti az emésztést

A nevetés során a hasi légzés hatására a rekeszizom „masszírozza” a belső szerveket, ami megkönnyíti a bélmozgást. Ennek hatására javul a vérellátás és az emésztés.

Ismerjük meg a hahotajógát!

Létezik hahota/nevető jóga (Laughter Yoga), amelyet Madan Kataria, egy mumbai (indiai) orvos alkotott meg 1995-ben. Ennek során a nevetést nem humoros dolgok vagy vicces helyzetek váltják ki, hanem az spontán módon fakad a jóga résztvevőiből, miközben ötvözi az egyes arckifejezéseket, a nevetést és a jógalégzést (pranayama). Ma már ezrével vannak ilyen klubok, több mint 100 országban. A nevetés ilyenkor csoportos gyakorlat, amelynek során a minden ok nélküli, spontán kacagás „igazi” nevetéssé válik, majd a résztvevők általános vidámsága felé fordul a hangulat. Bizonyos helyeken, cégeknél, iskolákban vagy gondozási intézményekben is működnek kacagóklubok.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.