Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A női és férfiagy különbségei

Érdekességek2019. május 06.

Az eddigi legnagyobb agyi képalkotó vizsgálattal végzett kutatás során felfedezték a női és a férfiagy aktivitásbeli különbségeit.

A fotó illuszráció: pixabay.comAz agyi képalkotó vizsgálatot – melynek célja a női és a férfiagy működésbeli különbségeinek feltérképezése volt – 46 034 résztvevő bevonásával végezte 9 amerikai klinika.

A tanulmány eredményei szerint a nők agyának számos területe – elsősorban a prefrontális kéreg – jelentősen aktívabb a férfiakéhoz képest. A prefrontális kéreg a megfontolt cselekvés, az agressziószabályozás, a figyelem-összpontosítás és a problémamegoldó gondolkodás központja. A többi agyterület összehangolt (integrált) működését irányító prefrontális kéreg érettségétől függ az indulatkezelés, a tudásszomj, a rugalmas alkalmazkodás, a kiegyensúlyozott ítéletalkotás, a morális döntéshozatal, az önreflexió, az empátiás és az intuitív készség is.

A férfiaknál is találtak olyan területeket az agyban, melyek aktívabbak a nőkéhez képest: náluk a vizuális és a koordinációs központok működése volt kiemelkedő.

Megmutatkoznak a készségbeli különbségek

A kutatás során a résztvevők agyának különböző területeinek véráramlását is megmérték SPECT-vizsgálattal. Mind a 128 agyi régiót megfigyelték passzív-pihenő állapotban, illetve aktív működés közben is, amikor a résztvevők különféle kognitív feladatokat oldottak meg.

A SPECT-vizsgálat eredményei szerint a nőknél erősebb a prefrontális kéregben a véráramlás, ami  magyarázatot adhat arra, hogy miért fejlettebb az empatikus készségük, az intuíciójuk, illetve az együttműködésre való hajlamuk. A nők agyának limbikus területén is megnövekedett véráramlást mutattak ki, aminek köszönhetően a nők jobban ki vannak téve a szorongás, a depresszió, az álmatlanság és az érkezési zavarok, kockázatainak.


A két nem agyműködésbeli különbségeinek megértése azért is fontos, mert az agyat érintő betegségek eltérő módon hatnak a nőkre és a férfiakra. A nők körében nagyobb arányú az Alzheimer-kór, a depresszió és a szorongásos tünetek előfordulása. A férfiaknál pedig nagyobb számban fordul elő a figyelemzavaros hiperaktivitás-zavar (ADHD), illetve jellemzőbbek a magatartásbeli problémák, mint például a bűnözésre való hajlam.

„A nők és a férfiak agyi funkcióinak élettani és strukturális különbségeinek bepontosítása segítheti az Alzheimer-kór és egyéb betegségek megértését is, illetve a precíziós gyógyszerek kifejlesztését” – mondta dr. George Perry, a kutatás egyik vezetője.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az egyik leggyakoribb ízületi probléma: a porckopás

2025. november 18.

A porckopás (artrózis) ma Magyarországon és Európában is az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma: becslések szerint a felnőttek 15-25%-át érinti valamilyen mértékben, és a 65 év felettieknél szinte mindenkinek van kimutatható elváltozása.

Mi az az artrózis?

Az artrózis (ízületi kopás) a végtagok vagy a gerinc kisízületeinek megbetegedése, melynek során az ízületi felszíneket borító porc fokozatosan elvékonyodik, minősége romlik. Számos egyéb negatív következménye is lehet, például csontkinövések jelenhetnek meg, valamint a fokozott mechanikus igénybevételtől, súrlódástól a környező szövetek begyulladhatnak. Ennek következtében az ízület fájdalmassá, merevebbé válik, a mozgástartomány beszűkülhet. A betegség leggyakrabban a térd- és csípőízületben jelentkezik. A folyamat nem visszafordítható, de jól kezelhető, a panaszok jelentősen csökkenthetők.

A korszerű ellátás egyénre szabottan kombinálja a fájdalom- és gyulladáscsökkentést, a gyógytornát, a testsúlyrendezést és – amennyiben szükséges, – az ízületbe adott kezeléseket. „A kulcs, hogy ne várjuk meg a tartós mozgáskorlátozottságot: a korai, célzott gyógytorna és az életmódbeli lépések már enyhe panasz esetén is sokat számíthatnak és késleltethetik a rosszabbodást” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.

Hogyan előzzük meg a derékfájást?

2025. november 18.

A derékfájás sokunk életét megkeseríti, pedig tudatos gerincvédelemmel sokat tehetünk a megelőzésért.

Helyes testtartás

Munkavégzés és pihenés közben figyeljünk arra, hogy tartásunk helyes legyen.

A megfelelő tartás ismérvei:


Állás közben a medence középhelyzetben van, nem billen sem előre sem hátra.
Oldalnézetből a fejtető, a fül, a váll, a csípő, a térd és a boka egy függőleges vonalban helyezkedik el, a gerinc vonala pedig „S” alakú görbületet mutat.
Hátulnézetből testünk jobb és bal fele szimmetrikus, a vállak, a lapockák alsó csúcsai, a medence, a csípő, a farpofák és a térdhajlatok egy vonalba és magasságba esnek.


Aktív életmód

Ha túl sok időt töltünk a számítógép előtt görnyedve vagy a televíziót nézve, az rendkívül káros hatással van a gerincünkre, izmainkra, ízületeinkre és az egész szervezetünkre. A gerincünk tartásáért felelős izmaink ereje és rugalmassága speciális mozgással fejleszthető és fenntartható.


Mozogjunk rendszeresen, heti 2-3 alkalommal végezzünk fizikai állapotunknak megfelelő, gerinckímélő mozgásformákat. Ez lehet úszás, jóga, gerinctorna, kerékpározás.
A nyújtó, lazító és gerincmobilizáló gyakorlatok jó hatással vannak túlfeszült izmainkra, keringésünkre és a közérzetünkre egyaránt.


Stresszmentes mindennapok

A stressz és a mozgás szoros kapcsolatban áll egymással. Ha a pszichés túlfeszítettség huzamosabb ideig fennáll, az kitűnő táptalaja különböző mozgásszervi problémáknak, a vállfeszülésnek, az alig mozgó nyaknak vagy a görcsös hátnak.


A stressz okozta fájdalmas izomfeszülést, izomgörcsöt különböző relaxációs technikákkal, illetve masszázzsal oldhatjuk.
Szánjunk időt a kikapcsolódásra, ellazulásra. Aludjunk eleget, a gerincünknek is szüksége van pihenésre. Figyeljünk a megfelelő matrac kiválasztására is.

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.