Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nők védik a férfiak szívének egészségét?

Érdekességek2018. augusztus 03.

Kardiológusok megfigyelése szerint sokszor a nők jelentik be, kísérik el párjukat az egészségi szűrésekre, hiszen az urak hajlamosak legyinteni az enyhébb tünetekre. Írásunkban Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa hívja fel a figyelmet a korai felismerés jelentőségére – mindkét nem esetében.

A férfiak hajlamosak a halogatásra

Külföldi és hazai felmérések is igazolják, hogy a nők nyitottabbak az életmóddal kapcsolatos információkra és gyakrabban vesznek részt szűrővizsgálatokon, mint a férfiak. Az erősebb nem tagjai ugyanis hajlamosak félresöpörni az általánosabb panaszokat, többségük csak a párja unszolására jelenik meg orvosi vizsgálaton. Ugyanakkor az Amerikai Egészségügyi és Szociális Minisztérium adatai valamint a magyar lakossági felmérések alapján a férfiak többet dohányoznak és több alkoholt is fogyasztanak életük során, mint a nők. Vagyis nekik különösképpen szükségük van támogatásra a korai felismerés érdekében.

Az Egyesült Államok és hazánk férfilakossága körében is a szív-és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot. Ezt követik a daganatos betegségek, míg a harmadik helyen az USA-ban a balesetek, míg Magyarországon az emésztőszervi megbetegedések állnak. A szív-és érrendszeri betegségek megjelenése férfiak körében már 50 éves kor előtt megkezdődik. Ezért rendkívül fontos a megelőzés és a korai megjelenés a szűrővizsgálatokon. A megelőzésben alapvető szerepe van az egészséges életmódnak és a szív-érrendszeri rizikófaktorok kiküszöbölésének.


Mi növeli a rizikót?

A szív- és érrendszer betegségei évszázadokkal ezelőtt nem is voltak jelen. Mára azonban eltunyultunk, rendszeresen többletkalóriát fogyasztunk, ráadásul szénhidrátban, sóban és cukorban gazdag gyorsételek formájában, dohányzunk, és jóval több a feszültség a napjainkban, mint száz évvel ezelőtt. Az emberi szervezet nem erre van konstruálva, hanem vadászatra, menekülésre, fizikai aktivitásra. Ám hiába feledkeztünk meg erről az elménkben, a testünk nem felejt, és rosszul reagál arra, ha egész nap a képernyő előtt ülünk.

Látható, hogy a probléma gyökere sokszor a mozgásszegénység, így rendkívül fontos a rendszeres, tudatos testmozgás – emelte ki Vaskó doktor.  A magas vérnyomás, valamint az emelkedett koleszterin- és vérzsírszint életmódváltással és később, szükség esetén gyógyszeresen is kezelhető, rendszeres kontrollja elengedhetetlen.

Ezen kívül fontos rizikófaktor a dohányzás, mely sok esetben már fiatalon is jelentős elváltozásokat okoz. Éppen ezért is adta ki korábban a Magyar Kardiológusok Társasága a kockázatokat csökkentő ajánlást az alábbi javaslatokkal:
- rendszeres testmozgás, a testsúly normalizálása,
- a dohányzás mellőzése,
- a vérnyomás-, koleszterinszint és vérzsírszint normál tartományban tartása,
- friss zöldségek és gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabona és alacsony zsírtartalmú tejtermék, szárnyasok, halak és olajos magvak rendszeres fogyasztása,
- a telített- és transzzsírokat, hozzáadott cukrot és sót tartalmazó ételek fogyasztásának visszaszorítása.
 

 

Miért szükséges a szűrés?

Megelőzni mindig könnyebb a bajt, mint a kialakult helyzetet visszafordítani. Éppen ezért fontos, hogy különösen, akiknél a családban már előfordult szív- és érrendszeri betegség, infarktus vagy stroke, esetleg nagyobb fizikai és/vagy pszichés stressz terhelésnek vannak kitéve, legalább kétévente panaszmentesség esetén is vegyenek részt szív- érrendszeri komplex vizsgálaton. Ennek a viziten túl része a nyugalmi- és terheléses EKG, a nagylabor, a szívultrahang, az arteriográfos érállapot felmérés és természetesen a vérnyomásmérés, testösszetétel meghatározás. Ugyanígy fontos felfigyelni a kisebbnek tűnő panaszokra is, mint pl. a fáradékonyság, a korábbinál nehezebb teljesítőképesség. Természetesen az ismert, típusos panaszokkal is feltétlenül szükséges a kivizsgálás, mint például a terhelés során jelentkező mellkasi, gyomortáji vagy toroktáji akárcsak enyhe, pár perces nyomó, szorító fájdalom, légszomj, szívdobogásérzés, bevezető tünetek nélküli eszméletvesztés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.