Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A növények melyik részét használjuk gyógyításra?

Érdekességek2024. március 15.

Tüdőfű (Fotó: pixabay.com)Régészeti leletek bizonyítják, hogy már az ősember is használt növényeket gyógyító célra. Azt, hogy bizonyos növénynek mely részét milyen betegség megelőzésére vagy kezelésére lehet használni, a népi gyógyászati tapasztalatokon túl sok esetben tudományos kutatásokkal is azonosították.

Tévhit: A tüdőfű a kinézete és nem pedig a hatása után kapta a nevét. Sem akut, sem krónikus légúti betegségek esetén nem enyhíti a tüneteket.

Gyógyászati célból a növényeknek azt a részét érdemes használni, amelyben a hatásért felelős anyagok koncentrálódnak.

Azokat a növényi vagy állati részeket (levél, gyökér, bőr) és termékeket (tejnedv, gyanta, kígyóméreg, méz), amelyeket gyógyításra vagy betegségmegelőzésre alkalmaznak, szakszóval „drog”-nak nevezik. A drogokat legtöbb esetben szárítással tartósítják. A gyógyszertárban kapható orvosi székfű zacskóján tehát a „drog” felirat nem valamilyen kábítószerre, hanem a kamillavirágzatra vonatkozik.

A gyógynövény-terápiában leggyakrabban a növények gyökerét, föld feletti hajtását (herba), kérgét, levelét, virágát, virágzatát, termését vagy magját, illetve az ezekből készült kivonatokat alkalmazzák.

Az alábbiakban összegyűjtöttünk pár példát ezekre a növényi részekre:

Felhasznált növényi rész Példa
gyökér, gyökértörzs macskagyökér, édesgyökér, fekete nadálytő, kasvirág, ázsiai ginzeng, kurkuma
föld feletti hajtás orbáncfű, vérehulló fecskefű, kis ezerjófű
kéreg fahéj, tölgyfa, kínafa, kutyabenge
levél borsosmenta, páfrányfenyő, borostyán
virág, virágzat kamilla, levendula, hársfa
termés ánizs, máriatövis, szabalpálma
mag házi len, ricinus, vadgesztenye

A közhiedelemmel ellentétben a köménymag a kömény termése, a szegfűszeg pedig ki nem nyílt virág, tehát a növény bimbója.

Növényi és állati terméknek is lehet gyógyhatása. Például számos növényből nyerhető illóolaj. A levendula olaját nyugtató hatása miatt lehet alkalmazni, a rozmaringolaj fájdalomcsillapító hatású, és például a teafaolaj baktériumellenes hatása miatt bőrfertőzések kezelésére használható.


Levendulaolaj (Fotó: pixabay.com)

Állati eredetű termék pl. a méz. A házi méhek által termelt mézet felső légúti hurutok esetén a köhögési inger csökkentésére lehet alkalmazni.

Ahhoz, hogy egy növény alkalmazása során a várható legjobb hatást érhessük el, a megfelelő időben gyűjtött és a szükséges szakértelem birtokában feldolgozott növényi részek alkalmazása javasolt.

dr. Tóth Barbara
gyógyszerész

További információk: www.gyogynovenylap.hu
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság ajánlásával
Elnök: dr. Csupor Dezső, egyetemi docens


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Vízi balesetek

2025. szeptember 03.

A magyaroknak, a strandolás és a vízpart említésével elsősorban a Balaton jut eszükbe. Aki megteheti, azonban már jó ideje a tengerpartot részesíti előnyben. A tenger partján és a hullámok között úszva viszont másra kell figyelni, mint a megszokott tóparti nyaraláskor.

A nyílt vízen már az 50 km/óra sebességű szél is 6–7 m magas hullámokat képes kelteni. A mélyebb vízből a sekélyebb part felé a hullámok magassága nő, a két hullám közötti idő csökken, azaz a felcsapó hullám gyakoribban gördül partra. Ezért a parton megtörő hullámok magasabbak és a tengerben úszót könnyen elsodorják.

A tengerben való úszásnál ezért észben kell tartani a hullámzást: ez visszaveti a partra úszni igyekvőt, és a küzdelem kimerültséghez, majd fulladáshoz vezethet. A tapasztalatlan, bajban levő nyaralót a tengerparti vízimentők ugyan kimentik, de csak akkor, ha a baleset a körülbójázott (tehát a vízimentők által belátható) kijelölt partszakaszon történik. Fontos azt is tudni a tengerparton nyaralóknak, hogy a tengeren nem szabad használni gumimatracot! A hullámverés és a szél könnyen elsodorja a parttól a matracot, és „kievezni” lehetetlen.

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.