Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nyári gyerekbalesetek elkerülhetők

Érdekességek2022. augusztus 12.

10354964 - teenagers on beach

Tombol a kánikula, de mit csinál a gyerek? Dr. Kőnig Róbert, az Észak-közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő gyermeksebésze a kicsikre leselkedő veszélyekről, balesetekről, a megelőzésről és a segítségkérésről beszélt.

– Mik azok a lehetséges veszélyforrások általában, amikre a nyári időszakban a gyermekekkel kapcsolatban érdemes odafigyelni?

– A gyerekek nem kicsi felnőttek, szoktam mondani. Más a mentális, kognitív a gondolkodásmódjuk, más összefüggéseket látnak és emiatt más reakciókat is adnak. Van egy alapvető kíváncsiság az életükben, ami a körülöttük lévő ismeretlen és néha veszélyes világ felfedezésének vágyát jelenti. Az iskola végeztével jön a nyári a szabadság és a gyerekek elfelejtik, hogyan vigyázzanak magukra. Azok a rutinok, amelyek tavaly ősszel és az év folyamán még bennük voltak, mostanra kikophattak. Ezért is nagyon fontos, hogy a szabályokat újból le kell fektetni. Akár többször elmondani mit szabad és mit nem.

– Otthon milyen sérülések érhetik a kicsiket?

– Statisztikákból egyértelmű, hogy a fiúk bátrabbak, serdülőkorban már háromszor annyi baleset éri őket, mint a lányokat. Ez a tendencia a későbbiekben is megmarad. A balesetek 40 százaléka otthon, a négy fal között történik. Ismert, de azért tudatosítani kell, hogy jelentős testi különbség van a felnőttek és a gyerekek között. Nemcsak az, hogy kisebb a gyermekek súlya, hanem egészen más a vázrendszerük, szöveteik pedig rugalmasabbak, még fejlődésben vannak. Ez a sérülés mechanizmusában, kezelésében másfajta megközelítést igényel. Ugyanaz az erőbehatás egy felnőttnél végtagtörést okozhat, míg egy gyereknél csupán hajlás lesz belőle. A kicsik csontjainak végén úgynevezett növekedési zónák vannak. A műtétek során, ha a gyermeksebész, gyermek-traumatológus nem bánik velük nagyon óvatosan, akkor növekedési zavar, így túlnövés vagy alulnövés, jelentkezhet.

– Nyáron a gyerekek iskolai, egyházi vagy más közösségekkel táborokba is utazhatnak. Ahol sok a kicsi, melyek azok a veszélyforrások, amiktől óvjuk őket?

– Mielőtt táborba mennek, fiúkkal és lányokkal is vegyük át a tisztálkodás alapjait újra. Sok fertőzés megelőzhető megfelelő higiéniai szabályok betartásával. Hangsúlyozzuk többször, hogy a tábort vezető nevelők szava a táborban egyenlő a miénkkel, azaz a szülőkével. Minden kornak megvannak a maga veszélyei, hiszen folyamatosan képességeket tesztelnek a gyerekek, ezzel a tábor vezetőinek is tisztában kell lenniük, mint ahogy tudom, fel is vannak rá készülve. Sokszor például a kisebbek úgy érzik, ha a nagyobb játszópajtás simán lemegy a lejtőn a biciklivel, akkor ő is képes rá, amit persze akkor akar kipróbálni, amikor nem látja senki. Ilyenkor történnek a balesetek. A gyermekekre jellemző szabályszegés emberi tulajdonság, akkor jelent bajt, ha nincsenek szemellenőrzés alatt.


– Magyarország bővelkedik édesvizekben, tavakban és folyókban. Egyre több élményfürdőnk is van, amiket a gyermekek is nagyon szeretnek. Ott milyen problémák lehetnek?

– Az első és legfontosabb dolog, hogy a gyerekek bőre érzékenyebb, mint a miénk, tehát nagyon nem mindegy, milyen minőségű a víz, amelybe beleengedjük őt. Ez fokozottan igaz az élő vizekre, legyen az tó, mesterséges víztározó, folyó vagy tenger. Magyarországon a strandok és fürdőhelyek vizeit nagyon komolyan ellenőrzik, ennek érdemes utána is olvasni az Országos Közegészségügyi Intézet oldalán. A naptej is legyen a legerősebb és vízálló. A legtöbb gyermek az otthoni, saját medencébe esik bele. A fulladás egy nagyon gyors és csendes folyamat. Nem úgy néz ki, mint a filmekben. A gyerekek vízi balesetei mindig megelőzhetők. Egy titok van: a gyerekeket folyamatosan szemmel tartani víz közelében. Egyszerűen hangzik, de nehéz feladat tud lenni, ugyanakkor nagyon megéri.

Fotó: 123rf.com

– Tengerparti nyaralások alkalmával általában milyen balesetek történek? Külföldi utazásokon kihez érdemes fordulni?

– Jó megtudni, hol vannak az vízimentők és elsősegély pontok. Ezért is érdemes a tengerparton a közelükben lenni. Beszélgessünk kicsit a vízimentőkkel a nyaralás, strandolás elején. Ők ismerik a vizeket, amiket vigyáznak. Nézzük meg megérkezés napján, hogy hol a legközelebbi orvosi-ügyelet. Nem vesz több időt igénybe, mint egy kép posztolása, de pánik esetén nagyon hasznos, ha már tudjuk, merre induljunk. Külföldi utazások előtt a Konzuli Szolgálat honlapján tudunk tájékozódni a világ összes országról.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.