Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nyári gyerekbalesetek elkerülhetők

Érdekességek2022. augusztus 12.

10354964 - teenagers on beach

Tombol a kánikula, de mit csinál a gyerek? Dr. Kőnig Róbert, az Észak-közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő gyermeksebésze a kicsikre leselkedő veszélyekről, balesetekről, a megelőzésről és a segítségkérésről beszélt.

– Mik azok a lehetséges veszélyforrások általában, amikre a nyári időszakban a gyermekekkel kapcsolatban érdemes odafigyelni?

– A gyerekek nem kicsi felnőttek, szoktam mondani. Más a mentális, kognitív a gondolkodásmódjuk, más összefüggéseket látnak és emiatt más reakciókat is adnak. Van egy alapvető kíváncsiság az életükben, ami a körülöttük lévő ismeretlen és néha veszélyes világ felfedezésének vágyát jelenti. Az iskola végeztével jön a nyári a szabadság és a gyerekek elfelejtik, hogyan vigyázzanak magukra. Azok a rutinok, amelyek tavaly ősszel és az év folyamán még bennük voltak, mostanra kikophattak. Ezért is nagyon fontos, hogy a szabályokat újból le kell fektetni. Akár többször elmondani mit szabad és mit nem.

– Otthon milyen sérülések érhetik a kicsiket?

– Statisztikákból egyértelmű, hogy a fiúk bátrabbak, serdülőkorban már háromszor annyi baleset éri őket, mint a lányokat. Ez a tendencia a későbbiekben is megmarad. A balesetek 40 százaléka otthon, a négy fal között történik. Ismert, de azért tudatosítani kell, hogy jelentős testi különbség van a felnőttek és a gyerekek között. Nemcsak az, hogy kisebb a gyermekek súlya, hanem egészen más a vázrendszerük, szöveteik pedig rugalmasabbak, még fejlődésben vannak. Ez a sérülés mechanizmusában, kezelésében másfajta megközelítést igényel. Ugyanaz az erőbehatás egy felnőttnél végtagtörést okozhat, míg egy gyereknél csupán hajlás lesz belőle. A kicsik csontjainak végén úgynevezett növekedési zónák vannak. A műtétek során, ha a gyermeksebész, gyermek-traumatológus nem bánik velük nagyon óvatosan, akkor növekedési zavar, így túlnövés vagy alulnövés, jelentkezhet.

– Nyáron a gyerekek iskolai, egyházi vagy más közösségekkel táborokba is utazhatnak. Ahol sok a kicsi, melyek azok a veszélyforrások, amiktől óvjuk őket?

– Mielőtt táborba mennek, fiúkkal és lányokkal is vegyük át a tisztálkodás alapjait újra. Sok fertőzés megelőzhető megfelelő higiéniai szabályok betartásával. Hangsúlyozzuk többször, hogy a tábort vezető nevelők szava a táborban egyenlő a miénkkel, azaz a szülőkével. Minden kornak megvannak a maga veszélyei, hiszen folyamatosan képességeket tesztelnek a gyerekek, ezzel a tábor vezetőinek is tisztában kell lenniük, mint ahogy tudom, fel is vannak rá készülve. Sokszor például a kisebbek úgy érzik, ha a nagyobb játszópajtás simán lemegy a lejtőn a biciklivel, akkor ő is képes rá, amit persze akkor akar kipróbálni, amikor nem látja senki. Ilyenkor történnek a balesetek. A gyermekekre jellemző szabályszegés emberi tulajdonság, akkor jelent bajt, ha nincsenek szemellenőrzés alatt.


– Magyarország bővelkedik édesvizekben, tavakban és folyókban. Egyre több élményfürdőnk is van, amiket a gyermekek is nagyon szeretnek. Ott milyen problémák lehetnek?

– Az első és legfontosabb dolog, hogy a gyerekek bőre érzékenyebb, mint a miénk, tehát nagyon nem mindegy, milyen minőségű a víz, amelybe beleengedjük őt. Ez fokozottan igaz az élő vizekre, legyen az tó, mesterséges víztározó, folyó vagy tenger. Magyarországon a strandok és fürdőhelyek vizeit nagyon komolyan ellenőrzik, ennek érdemes utána is olvasni az Országos Közegészségügyi Intézet oldalán. A naptej is legyen a legerősebb és vízálló. A legtöbb gyermek az otthoni, saját medencébe esik bele. A fulladás egy nagyon gyors és csendes folyamat. Nem úgy néz ki, mint a filmekben. A gyerekek vízi balesetei mindig megelőzhetők. Egy titok van: a gyerekeket folyamatosan szemmel tartani víz közelében. Egyszerűen hangzik, de nehéz feladat tud lenni, ugyanakkor nagyon megéri.

Fotó: 123rf.com

– Tengerparti nyaralások alkalmával általában milyen balesetek történek? Külföldi utazásokon kihez érdemes fordulni?

– Jó megtudni, hol vannak az vízimentők és elsősegély pontok. Ezért is érdemes a tengerparton a közelükben lenni. Beszélgessünk kicsit a vízimentőkkel a nyaralás, strandolás elején. Ők ismerik a vizeket, amiket vigyáznak. Nézzük meg megérkezés napján, hogy hol a legközelebbi orvosi-ügyelet. Nem vesz több időt igénybe, mint egy kép posztolása, de pánik esetén nagyon hasznos, ha már tudjuk, merre induljunk. Külföldi utazások előtt a Konzuli Szolgálat honlapján tudunk tájékozódni a világ összes országról.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.