Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nyugtalan láb szindróma cukorbetegséget is jelezhet

Érdekességek2023. november 22.

A nyugtalan láb szindróma (Restless Leg Syndrome) olyan állapot, melynek során a benne szenvedő erős késztetést érez lábai mozgatására. Mivel a panasz rendszerint este, illetve éjszaka jelentkezik, ezért komoly alvászavarokat okozhat, hiszen gátolja a normál pihenést. Pontos kiváltó oka és létrejöttének mechanizmusa még nem ismert.

Fotó: gettyimages.comMegfigyelések és tapasztalatok alapján lehet néhány tényezőt megnevezni mely növeli a gyakoriságot. Az elsődleges nyugtalan láb szindróma esetén gyakori a családi halmozódás. A másodlagos formája hátterében hajlamosító tényező lehet a vashiány, a vesebetegség, az alsó végtagok elégtelen keringése, terhesség, Parkinson kór és dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa szerint cukorbetegségre is felhívhatja a figyelmet.

Kényszeres lábmozgatás pihenés során

A nyugtalan láb szindróma az érző és mozgató idegek zavara, mely az alvászavarok körébe tartozik, és nagyban hátráltatja a pihentető alvást. Ugyanis a benne szenvedő erőteljes késztetést érez alsó végtagjai mozgatására, melyet egyfajta viszkető, bizsergő, égő érzés vált ki. Mozgatás hatására a tünet megszűnik, de később újra jelentkezhet. Az érzés lehet enyhe, de akár igazán kellemetlen, sőt, fájdalmas is. A panasz rendszerint ülés vagy fekvés során jelentkezik, aktív időszakokban tünetmentes.  

Statisztikák szerint minden 10. ember érint a betegség, ám valószínű, hogy ennél többen szenvednek benne, ugyanis egyrészt nehezen diagnosztizálható, másrészt a betegek nem mindig fordulnak szakemberhez a problémáikkal. Megfigyelték, hogy életkorral a gyakoriság nő és nőknél valamivel gyakrabban fordul elő.

Cukorbetegség is kiválthatja

A nyugtalan láb szindróma hátterében gyakran állhat cukorbetegség. Éppen ezért, ha ilyen panasza van, érdemes OGTT útján (terheléses vércukor vizsgálat) ellenőriztetnie a vércukor értékeit, mert meglehet, hogy diabetes okozza a tüneteket. Ismert diabetes-esek esetén fontos a vércukor értékek ismerete, mert esetleg az addigi terápiában van szükség módosításra. Továbbá célszerű perifériás neuropátia irányában is vizsgálatokat végeztetni!

Korábbi kutatások szerint ugyanis a diabetesben szenvedők közel 30 százaléka tapasztalja a problémát, míg a normál vércukorszinttel élők csupán 7 százaléka.


A cukorbetegség egyik veszélyes szövődménye az idegi károsodás/perifériás neuropátia, mely főként a végtagokon jelentkezhet. Ennek vezető tünetei a zsibbadás, érzékkiesés, bizsergés, paradox érzések, de megjelenhet ún. nyugtalan láb szindrómában is- mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa.

Fotó: 123rf.com

Megfelelő kezeléssel a nyugodt alvásért

Mivel a szindróma gátolja a nyugodt, pihentető alvást, ezért a problémát célszerű mihamarabb orvosolni, mert a krónikus alvászavar fáradékonyságot, aluszékonyságot, koncentráló képesség csökkenését okozza. Amennyiben cukorbetegség okozza a panaszokat, úgy fontos a vércukorszint megfelelő beállítása, a rendszeres testmozgás, valamint az egészséges, kiegyensúlyozott, dietetikus által meghatározott étrend. Mindezek mellett érdemes lehet még ellenőriztetni a vas szintjét is, hiszen annak hiánya is generálhatja vagy súlyosbíthatja a tüneteket. Ha bebizonyosodik, hogy túl kevés van a szervezetében, úgy vaspótló készítmény szedése is javasolt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.