Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nyugtalan láb szindróma cukorbetegséget is jelezhet

Érdekességek2023. november 22.

A nyugtalan láb szindróma (Restless Leg Syndrome) olyan állapot, melynek során a benne szenvedő erős késztetést érez lábai mozgatására. Mivel a panasz rendszerint este, illetve éjszaka jelentkezik, ezért komoly alvászavarokat okozhat, hiszen gátolja a normál pihenést. Pontos kiváltó oka és létrejöttének mechanizmusa még nem ismert.

Fotó: gettyimages.comMegfigyelések és tapasztalatok alapján lehet néhány tényezőt megnevezni mely növeli a gyakoriságot. Az elsődleges nyugtalan láb szindróma esetén gyakori a családi halmozódás. A másodlagos formája hátterében hajlamosító tényező lehet a vashiány, a vesebetegség, az alsó végtagok elégtelen keringése, terhesség, Parkinson kór és dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa szerint cukorbetegségre is felhívhatja a figyelmet.

Kényszeres lábmozgatás pihenés során

A nyugtalan láb szindróma az érző és mozgató idegek zavara, mely az alvászavarok körébe tartozik, és nagyban hátráltatja a pihentető alvást. Ugyanis a benne szenvedő erőteljes késztetést érez alsó végtagjai mozgatására, melyet egyfajta viszkető, bizsergő, égő érzés vált ki. Mozgatás hatására a tünet megszűnik, de később újra jelentkezhet. Az érzés lehet enyhe, de akár igazán kellemetlen, sőt, fájdalmas is. A panasz rendszerint ülés vagy fekvés során jelentkezik, aktív időszakokban tünetmentes.  

Statisztikák szerint minden 10. ember érint a betegség, ám valószínű, hogy ennél többen szenvednek benne, ugyanis egyrészt nehezen diagnosztizálható, másrészt a betegek nem mindig fordulnak szakemberhez a problémáikkal. Megfigyelték, hogy életkorral a gyakoriság nő és nőknél valamivel gyakrabban fordul elő.

Cukorbetegség is kiválthatja

A nyugtalan láb szindróma hátterében gyakran állhat cukorbetegség. Éppen ezért, ha ilyen panasza van, érdemes OGTT útján (terheléses vércukor vizsgálat) ellenőriztetnie a vércukor értékeit, mert meglehet, hogy diabetes okozza a tüneteket. Ismert diabetes-esek esetén fontos a vércukor értékek ismerete, mert esetleg az addigi terápiában van szükség módosításra. Továbbá célszerű perifériás neuropátia irányában is vizsgálatokat végeztetni!

Korábbi kutatások szerint ugyanis a diabetesben szenvedők közel 30 százaléka tapasztalja a problémát, míg a normál vércukorszinttel élők csupán 7 százaléka.


A cukorbetegség egyik veszélyes szövődménye az idegi károsodás/perifériás neuropátia, mely főként a végtagokon jelentkezhet. Ennek vezető tünetei a zsibbadás, érzékkiesés, bizsergés, paradox érzések, de megjelenhet ún. nyugtalan láb szindrómában is- mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa.

Fotó: 123rf.com

Megfelelő kezeléssel a nyugodt alvásért

Mivel a szindróma gátolja a nyugodt, pihentető alvást, ezért a problémát célszerű mihamarabb orvosolni, mert a krónikus alvászavar fáradékonyságot, aluszékonyságot, koncentráló képesség csökkenését okozza. Amennyiben cukorbetegség okozza a panaszokat, úgy fontos a vércukorszint megfelelő beállítása, a rendszeres testmozgás, valamint az egészséges, kiegyensúlyozott, dietetikus által meghatározott étrend. Mindezek mellett érdemes lehet még ellenőriztetni a vas szintjét is, hiszen annak hiánya is generálhatja vagy súlyosbíthatja a tüneteket. Ha bebizonyosodik, hogy túl kevés van a szervezetében, úgy vaspótló készítmény szedése is javasolt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)