Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A pajzsmirigygöbök

Érdekességek2024. július 11.

A pajzsmirigy betegségei hazánkban is népbetegségnek számítanak. A diagnózist sok esetben nehezíti, hogy a csökkent, vagy emelkedett hormontermelés szerteágazó, sok esetben egyéb szervi panaszra utaló tüneteket okozhat. Az elváltozások egyik formája a pajzsmirigy göbök megjelenése.

Kialakulásának okairól és a kezelési lehetőségekről Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa ad felvilágosítást.

Jódhiány, örökletesség és dohányzás

Kutatások alapján a pajzsmirigygöbök előfordulása nők körében valamivel gyakoribb, mint férfiaknál. A két nem közti arányok eltolódását magyarázhatja, hogy a betegség gyakran jelentkezik a terhesség alatt, illetve az azt követő időszakban.

A pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szükség, hazánk négyötöde pedig az ivóvizek elégtelen jódtartalma miatt a mérsékelten jódhiányos területek közé tartozik. A várandósság időszakában a szervezet jódszükséglete az átlagosnál magasabb, az elégtelen jódellátottság pedig könnyen elősegítheti a pajzsmirigygöbök kifejlődését, illetve a már meglévő göbök nagyobbodását. Sokszor azonban épp a nem körültekintően megkezdett kiegészítő jódpótlás okoz problémát.

Az anorganikus jód (ezt tartalmazhatják egyes magzatvédő vitaminok, a Betadine kúp és oldat is) a pajzsmirigygyulladásban szenvedők számára a betegség fellángolását, túlműködő göbös pajzsmirigy esetén pedig a betegség rosszabbodását okozhatja!

A jódhiány és a jóddal nem megfelelően ellátott terhesség mellett a dohányzásnak is meghatározó szerepe van a  hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A felsoroltak mellett örökletes tényezők is nagy szerepet játszanak a betegség kialakulásában, ezen kívül a pajzsmirigygöbök előfordulása nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribb.


Hideg, vagy meleg? Izotópvizsgálattal állapítható meg

A pajzsmirigygöbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek.

Az ún. meleg göbök pajzsmirigy-túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően  tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat kötelező.

Komplex vizsgálatok: ultrahang, vérvétel, izotópos és tapintási vizsgálat

A pajzsmirigygöb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell annak, ill. azoknak a méretét, számát, funkcióját. A pontos diagnózis felállításához a beteg részletes kikérdezését, az anamnézis felvételét követően a nyaki terület fizikális vizsgálata történik, melyet pajzsmirigy ultrahang követ. A fizikális vizsgálat során rendszerint az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával azonban már lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derülhet. Az UH vizsgálat alkalmas nemcsak a  diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomonkövetésre egyaránt.

A pontos diagnózis felállításának lényeges eleme a TSH hormon vérvétellel történő meghatározása, illetve a már korábban említett izotópos vizsgálat. Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb). A biopszia elvégzése pedig, különösen hideg göbök esetében, az esetleges rosszindulatú elváltozások vizsgálatához szükséges.

Nem csak a műtét jelenthet megoldást

A pajzsmirigygöbök terápiája mindig egyénre szabott, a beteg állapotának megfelelő módon valósul meg. A következőkben általánosságban ismertetjük a kezelési lehetőségeket.A göbök kezelésének egyik sarkalatos kérdése a TSH képződésének visszaszorítása. A tartósan magas TSH-szint ugyanis hozzájárul a hideg és a meleg göbök számának emelkedéséhez. Jellemző azonban, hogy mind a meleg, mind a hideg göbök lényegében autonóm módon viselkednek egy idő után, azaz TSH jelenléte nélkül is növekednek.A göb növekedése esetén, továbbá ha a citológiai  vizsgálat daganatos elváltozás gyanúját veti fel, a műtét elvégzése szükséges.

A nem rosszindulatú és a jódot felvevő pajzsmirigygöbök kezelésre az utóbbi évtizedekben radiojód kezelést alkalmaztak váltakozó sikerrel. Ez az  eljárás egyre inkább terjed, fontos azonban megemlítenünk, hogy a viszonylag kis dózisú radiojód kezelések után Basedow-kór alakulhat ki, illetve a szemtünetek romolhatnak.

Az izotóp terápia során a hatóanyagot szájon át juttatják a szervezetbe, mely azután ”megkeresi” az érintett szervet, a kóros elváltozást. A kezelés lényege, hogy a jódizotóp elpusztítja az azt felvevő pajzsmirigysejtet, s ezáltal szünteti meg a pajzsmirigy-túlműködést. Az izotópkezelés hatékonyan alkalmazható meleg göbös pajzsmirigy-túlműködés esetén.

A jóindulatú göbök egy része ún. pajzsmirigytömlő, szakszóval ciszta, melyek eltávolítására általában műtétet javasolnak. Vannak azonban olyan esetek, amikor a műtét elkerülhető. A szklerotizáció lényege, hogy különböző anyagot (régebben  tetránt, ma alkohol alapanyagú készítményt) fecskendeznek a cisztába vagy a göbbe és az így kialakult  steril gyulladás után a ciszta falai összetapadnak, a göb pedig felszívódik.Fontos, hogy ez az eljárás csakis jóindulatú göbök esetén alkalmazható. Segítségével a betegek elkerülhetik a műtétet, sőt gyakran az esetleges további műtéti beavatkozásokat is.www.endokrinkozpont.hu


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Krónikus fáradtság szindróma

2025. március 07.



Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló „igazi” betegségnek. Meglepő egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnőttet, elsősorban a 29–35 év közötti hölgyeket érinti. Sőt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2–0,5%-os gyakoriságról beszél.

A krónikus fáradtság tünetei…

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szűnő fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is.

…és lehetséges okai

A kiváltó okok sem egyértelműek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertőzés előzi meg. „Hírbe hoztak” már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz kórokozóját. Felmerült a CFS összefüggése a Lyme-kórral és a Q-lázzal. Okolták az ómega-3- és ómega-6-zsírsavak (veleszületett vagy diétahiba miatti) hiányát is.

Születtek bizarr elméletek és megoldási kísérletek is. Raymond Perrin manchesteri ideggyógyász szerint a tünetekért közvetlenül a nyirokpangásnak az agyra kifejtett hatása a felelős. Ő ezért a nyaki nyirokcsomók óvatos masszázsával kísérletezett, mellyel így az agyban torlódó nyirokfolyadék elvezetését segítette elő. Állítása szerint ezzel jótékonyan enyhítette betegei fáradtságérzését, fájdalmát, fejfájását.

A stressz káros hatása III. rész

2025. március 07.

A kalcium szerepe a pánikrohamban

A pánikroham egyik legijesztőbb tulajdonsága, hogy hirtelen, minden előzmény nélkül – mint derült égből a villámcsapás – jelentkezik.

A beteg a rohamot megelőzően általában hétköznapi életet él, nincs túlfűtött idegállapotban, és többé-kevésbé jól érzi magát. Akkor mi lehet a roham közvetlen kiváltó oka?

A kiváltó ok rendszerint valami egészen jelentéktelen, szokványos testérzés, ami mindenkinél nap mint nap jelentkezik. A pánikbeteg azonban hajlamos arra, hogy ezeket a banális panaszokat, fájdalmat, teltségérzést, feszülést közvetlen veszélyjelzésként, valamilyen fenyegető katasztrófa előhírnökeként értelmezze. A kiváltó ok tehát nem maga a testérzés, hanem annak értelmezése. A panasz fenyegető jelentést kap, és ez beindítja a szorongást. A szorongás – minthogy fokozott adrenalintermeléssel jár – újabb testi tüneteket okoz: a szív szaporábban és erősebben dobog, gyorsul a légzés, stb. Ezek a tünetek újabb félreértelmezéshez, túlértékeléshez vezetnek, és végül beindul egy önmagát erősítő kóros kör, mely a pánikrohamhoz vezet. A légzés gyorsulása kiemelt jelentőséggel bír a pánikroham kialakulásának folyamatában. A szapora, felületes légzés csakúgy, mint a gyakori sóhajtozás kimossa a szén-dioxidot a szervezetből. A széndioxid a szervezet anyagcserefolyamataiban keletkezik – a szerves anyagok végső soron szén-dioxiddá és vízzé „égnek” el. A szén-dioxid a légzés folyamán távozik el, de a normális szén-dioxid-szintre szükség van, ugyanis jelentős szerepet játszik a vér vegyhatásának szabályozásában. Ha túllégzéssel kimossák a szén-dioxidot, a vegyhatás alkalikus irányba tolódik, és a vérben szabadon keringő kalcium egy része a vérfehérjéhez kötődik; az alacsonyabb szabad kalciumszint pedig fokozza az idegek és izmok ingerlékenységét. Ez a folyamat – a fokozott adrenalintermeléssel együtt – magyarázza a pánikroham legtöbb tünetét, a szívdobogást, légszomjat, remegést, izzadást, zsibbadást, szédülést, ájulásérzést stb.

A stressz káros hatása II. rész

2025. március 06.



A stressz folyamata

Ahhoz, hogy érthető legyen, hogyan vezethet a stressz csontritkuláshoz, először át kell tekinteni azt is, hogyan befolyásolja a stressz a szervezet működését. Az állatvilágban, de még a primitív emberi társadalmakban is az életben maradás feltétele az, hogy az egyén azonnal felismerje a veszélyt és eldöntse: küzd vagy menekül. Veszélyhelyzetekben az ideg- és hormonrendszer azonnal adrenalint és mellékvesekéreg-hormonokat (kortizolt) mozgósít, s minden szerv működését a küzdés vagy a menekülés szolgálatába állítja.

Mi is játszódik le a szervezetben? A belső szervek működését a vegetatív idegrendszer irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalból tevődik össze. A szimpatikus idegrendszer szakosodott a vészhelyzetek elhárítására, míg a paraszimpatikus elsősorban a táplálkozás, a regenerálódás szolgálatában áll. A „vészhelyzet” hatására a szimpatikus oldal aktiválódik, ennek hatására gyorsul a légzés, a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, fokozódik az izomfeszülés. A szimpatikus idegrendszer „kihelyezett tagozata,” a mellékvesevelő nagy mennyiségű adrenalint termel, ami fokozza az izmok vérellátását, és biztosítja a megfelelő „üzemanyag-ellátásukat” is: a májban található raktárakból cukrot szabadít fel, növelve ezzel a vércukorszintet. Mindehhez a hormonrendszer megfelelő hátteret biztosít. Az agyalapi mirigy közbenjárására a mellékvesekéreg kortizolt termel, ami segíti és stabilizálja a szimpatikus hatásokat: részt vesz a vérnyomás emelésében, tovább növeli a vércukor szintjét, elősegíti a kalcium kiáramlását a csontokból – és ezzel segíti az izmok és idegek közötti kommunikációt és az izmok összehúzódását.

Mindezen hatások összességeként a szervezet készen áll a veszély elhárítására. Az érzékszervek kiélesednek, a gondolkodásunk tisztul, a reakciók gyorsulnak, az izmok erőtől duzzadnak, s elegendő cukor és oxigén áll rendelkezésre a hatékony, gyors, erőteljes működéshez. Minden az izomműködés – a menekülés vagy a küzdelem – szolgálatában áll.

Mindez roppant hasznos, sőt elengedhetetlen a nyúl számára, ha farkas elől menekül, a macskának, ha kutyával kerül szembe, két vetélkedő szarvasbika küzdelme esetén, sőt az ősembernek sem volt más választása, ha mamuttal találkozott, mint elfutni vagy harcba szállni vele. A mai stressz természete azonban nagymértékben változott. Ritkán kerül szembe az ember olyan szituációval, ahol a fizikai harc vagy a menekülés megoldást jelentene.

Ha a stresszhelyzetet testi reakció – küzdés vagy menekülés – követi, akkor a szervezet egyáltalán nem, vagy alig károsodik. Akkor sincs veszély, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti, könnyen lereagálható. Ha azonban az élettani válasznak – a társadalmi következmények miatt – nincs szabad tere, túl erős, túl tartós, vagy túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozódó negatív hatás éri.