Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A paradicsom sokrétű felhasználása

Érdekességek2019. október 18.

Fotó: pixabay.comA paradicsomban a béta-karotin mellett a másik leghatékonyabb antioxidáns a likopin, amely ezt a zöldséget az egyik legegészségesebb élelmiszerré teszi.

A termesztett paradicsom (Lycopersicon esculentum L.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik. Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a XVI. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, illetve angol kereskedők vitték el a XVII–XVIII. században. A paradicsomot ma már az egész világon termesztik, ráadásul az utóbbi fél évszázadban a világ paradicsomtermesztése 450%-kal növekedett. A legnagyobb termelők az Egyesült Államok, Kína, Törökország és Olaszország.

100 g paradicsom energiatartalma mindössze 23 kalória.

Jótékony összetevők
• 1 gramm fehérje és 4 gramm szénhidrát mellett közel 2 gramm élelmi rostot tartalmaz
• Kiemelkedő a C-vitamin-tartalma (20-30 mg)
• Jelentős mennyiségben (1 mg) tartalmaz karotint, melyből A-vitamin képződhet
• K- és E-vitamin-tartalma is említésre méltó
• Az ásványi anyagok közül elsősorban káliumban, magnéziumban és rézben gazdag


A paradicsom 93-94%-a víz, emiatt a legtöbb kímélő étrendben is megállja a helyét.

Azok számára, akik héja vagy savtartalma miatt nem fogyaszthatják, hámozva javasolt, mert így könnyebben emészthetővé válik.

A likopin nevű antioxidánsnak a betegségek leküzdésében komoly szerepe van. A vér alacsony likopinszintje befolyásolhatja egyes daganattípusok (pl. bélrák) kialakulását. 

Hogyan fogyasszuk?

Fotó: pixabay.comA paradicsom önmagában, nyersen is finom, frissítő gyümölcs/zöldség. Gyorsan romlik, ezért frissen a legjobb fogyasztani, de számtalan módon használható fel ételkészítésre, ízesítésre. Házi tartósítása is gyakori: saját levében (egészben vagy darabolva), ivóléként, sűrített paradicsomként, ketchupként egyaránt eltehető. 

Ne csak a klasszikus ételekre gondoljunk, ha paradicsomról van szó! Az ecetes-hagymás paradicsomsaláta, a betűtésztás paradicsomleves, a lecsó, a töltött paprika, a paradicsomos káposzta és a burgonyafőzelék is rendkívül ízletes, de követhetjük az olasz, a görög és a mexikói konyhát is a paradicsom felhasználásában.

A nyers paradicsomot tölthetjük is apróra vágott zöldségekkel, tojással, túróval vagy húskrémmel, vagy készíthetünk bruschettát aprított paradicsommal. Jól illik hozzá az avokádó is. A sült paradicsom köretként és rakott ételek alkotóelemeként is kiváló. Ilyen például a görög muszaka, amelyben a padlizsán alkot csodás párost a paradicsommal. Zöldséges egytálételek, raguk szintén készülnek paradicsommal, a padlizsán, a paprika és a cukkini mellett a szárazhüvelyesek is illenek hozzá.

A paradicsom tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek. A szép bőr megőrzésében is fontos szerepe van. Hidratáló hatású, fokozza a bőr feszességét és rugalmasságát, sőt színtelenít is. Gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaz, víztartalma gyorsan enyhíti az égő érzést, ezért napégés esetén is jó hatású a paradicsompakolás.

Kovács Ildikó
élelmiszermérnök

A cikk a Patika Magazin szeptemberi számában jelent meg.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.