Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A paradicsom sokrétű felhasználása

Érdekességek2019. október 18.

Fotó: pixabay.comA paradicsomban a béta-karotin mellett a másik leghatékonyabb antioxidáns a likopin, amely ezt a zöldséget az egyik legegészségesebb élelmiszerré teszi.

A termesztett paradicsom (Lycopersicon esculentum L.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik. Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a XVI. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, illetve angol kereskedők vitték el a XVII–XVIII. században. A paradicsomot ma már az egész világon termesztik, ráadásul az utóbbi fél évszázadban a világ paradicsomtermesztése 450%-kal növekedett. A legnagyobb termelők az Egyesült Államok, Kína, Törökország és Olaszország.

100 g paradicsom energiatartalma mindössze 23 kalória.

Jótékony összetevők
• 1 gramm fehérje és 4 gramm szénhidrát mellett közel 2 gramm élelmi rostot tartalmaz
• Kiemelkedő a C-vitamin-tartalma (20-30 mg)
• Jelentős mennyiségben (1 mg) tartalmaz karotint, melyből A-vitamin képződhet
• K- és E-vitamin-tartalma is említésre méltó
• Az ásványi anyagok közül elsősorban káliumban, magnéziumban és rézben gazdag


A paradicsom 93-94%-a víz, emiatt a legtöbb kímélő étrendben is megállja a helyét.

Azok számára, akik héja vagy savtartalma miatt nem fogyaszthatják, hámozva javasolt, mert így könnyebben emészthetővé válik.

A likopin nevű antioxidánsnak a betegségek leküzdésében komoly szerepe van. A vér alacsony likopinszintje befolyásolhatja egyes daganattípusok (pl. bélrák) kialakulását. 

Hogyan fogyasszuk?

Fotó: pixabay.comA paradicsom önmagában, nyersen is finom, frissítő gyümölcs/zöldség. Gyorsan romlik, ezért frissen a legjobb fogyasztani, de számtalan módon használható fel ételkészítésre, ízesítésre. Házi tartósítása is gyakori: saját levében (egészben vagy darabolva), ivóléként, sűrített paradicsomként, ketchupként egyaránt eltehető. 

Ne csak a klasszikus ételekre gondoljunk, ha paradicsomról van szó! Az ecetes-hagymás paradicsomsaláta, a betűtésztás paradicsomleves, a lecsó, a töltött paprika, a paradicsomos káposzta és a burgonyafőzelék is rendkívül ízletes, de követhetjük az olasz, a görög és a mexikói konyhát is a paradicsom felhasználásában.

A nyers paradicsomot tölthetjük is apróra vágott zöldségekkel, tojással, túróval vagy húskrémmel, vagy készíthetünk bruschettát aprított paradicsommal. Jól illik hozzá az avokádó is. A sült paradicsom köretként és rakott ételek alkotóelemeként is kiváló. Ilyen például a görög muszaka, amelyben a padlizsán alkot csodás párost a paradicsommal. Zöldséges egytálételek, raguk szintén készülnek paradicsommal, a padlizsán, a paprika és a cukkini mellett a szárazhüvelyesek is illenek hozzá.

A paradicsom tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek. A szép bőr megőrzésében is fontos szerepe van. Hidratáló hatású, fokozza a bőr feszességét és rugalmasságát, sőt színtelenít is. Gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaz, víztartalma gyorsan enyhíti az égő érzést, ezért napégés esetén is jó hatású a paradicsompakolás.

Kovács Ildikó
élelmiszermérnök

A cikk a Patika Magazin szeptemberi számában jelent meg.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

MRI-vizsgálat

2026. augusztus 07.



A várandósság hónapjai alatti hormonszintváltozások drasztikus hatást gyakorolnak az anyai agy szerkezetére és funkciójára is.

A várandós nők, a gyermeket nem váró nők és a férfiak agyának mágneses rezonanciás módszerrel (MRI) való vizsgálatával a kutatók olyan jelentős változásokat mutattak ki a terhes nőknél bizonyos agyterületeken, amelyek alapján agyi MRI-vizsgálattal 100 százalékos bizonyossággal megállapítható a terhesség ténye. Az érintett agyterületek egyébként az ún. szociális kognitív folyamatokért felelős régiók, azaz például akkor aktiválódnak, ha az anyának megmutatják a gyermeke fényképét. A tapasztalt változások a gyermek megszületését követően körülbelül két évig állnak fenn az anyáknál, éppen abban az időszakban, amikor a gyermek leginkább rá van utalva az anyai gondoskodásra.

Tabu, ami megdönthető — a szülés utáni vizelettartási problémákról

2026. augusztus 07.

Hazánkban évente akár tízezer újszülött életét és fejlődését befolyásolja az édesanyák hallgatása. A kismamák többsége ugyanis tabuként kezeli a terhesség alatti és a szülés után jelentkező vizelettartási nehézségeket, annak ellenére, hogy ez a várandósággal együtt járó, szakemberek segítségével könnyen kezelhető, átmeneti tünet. Magyarországon minden harmadik kismama szembesül e problémával. Mindemellett a kezeletlen esetek több mint felénél mutatkoznak a terhességi depresszió tünetei, ráadásul az időben nem kezelt gyermekágyi inkontinencia később tartós vizeletinkontinenciához is vezethet. 

A gyermekáldás az egyik legcsodálatosabb esemény a hölgyek életében, mégis sokszor felesleges aggodalmak és tabuk nehezítik a gyermekvárást. Ennek háttérében sokszor a félelmek és az ismerethiány áll.

Minden harmadik kismama vizelettartási problémával küzd

Jól ismert társadalmi jelenség a gyermekvállalás későbbre tolódása, aminek a társadalmi mellett élettani hatásai is vannak. Ilyen a vizelettartási nehézség (inkontinencia) is ami – bár tudunk, de szemérmesen nem beszélünk róla –, mégis meghatározó tényező, hiszen minden harmadik terhességnél rövidebb-hosszabb ideig fennáll. Azaz a vizelettartási probléma a babavárás természetes velejárói közé tartozik, és be kell látnunk, igazán nincs rajta semmi szégyellni való. A veszélyt az jelenti, ha felismerés és kezelés nélkül marad a kismama. A szülést követően gyakrabban súlyosbodhat a önkéntelen vizeletvesztés – az esetek több mint felében, komoly életvezetési zavarokat, elszigetelődést, depressziót, szorongást okoz. Mindeközben a szakemberek tapasztalatai szerint a kismamák a megemelkedett vérnyomásról, vércukorszintről stb. sokkal nyíltabban beszélnek orvosukkal, mint a vizelettartási nehézségéről.

Vizelettartási problémák

2026. augusztus 06.

Csökkentse az inkontinencia kockázatát!

A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.

Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.