Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A Parkinson-kór 13 korai jele

Érdekességek2020. január 09.

Fotó: 123rf.com

A Parkinson-kór tipikus tünetei a remegés, az izmok merevsége és a lassú mozgás. Ugyanakkor más, kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre. Ezekre hívta fel a figyelmet dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.

Íme, a Parkinson-kór jelei

A Parkinson-kór jelenleg a világon a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeribetegség, mely genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. A betegség megértéséhez tudni kell, hogy mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják, amelyek ingerületátvivő anyagok segítségével kommunikálnak egymással, majd továbbítják az üzenetet a test felé. Egészséges embereknél jól működik ez a folyamat, de a Parkinson-kórosoknál csökken a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése. Érdekesség, hogy a tünetek megjelenésekor a dopamintermelő sejtek 70-80%-a már elpusztult. Azt is érdemes tudni, hogy nem csak a közismert motoros (mozgással összefüggő) tünetek jelentkeznek, hanem a nem-motoros tünetek is jellemzőek a Parkinson kórra.

Mire érdemes tehát felfigyelni? 

Remegés
Az egyik jellegzetes tünetnek számító remegés eleinte leggyakrabban az egyik oldalon jelenik meg, és főként a kezet, lábat, esetleg az állat érinti. A remegés akkor a legerősebb, amikor a végtag pihen, nyugalomban van (nyugalmi tremor), célzott mozgásra csökken, vagy eltűnik, ám a betegség előrehaladtával a tremor fokozódhat, mindkét oldalon megjelenhet.

Járási nehézség
A Parkinson-kórt a járásban bekövetkező változások is jelezhetik. A járás meglassul, apróléptűvé, csoszogó jellegűvé válik, a karok együtt mozgása eltűnik. 


A mozdulatok lelassulása
Amikor a mozdulatok lelassulnak, nehezebb elindítani és kivitelezni őket, bradykinesiáról beszélünk. Nem csak a járás, de a felállás, a fordulás is nehézkessé válhat.

Hajlott testtartás
Az izmok merevebbé válása miatt a testtartás is megváltozhat, mintha kissé előrehajolna a beteg.

Gyengülő egyensúlyérzék
A betegség előre haladtával romlik az egyensúlyérzék, gyakoribbá válhatnak az elesések.

Megváltozó arckifejezés
Az érzelmek kifejezéséhez az arcizmok komplex mozgása szükséges, ami a Parkinson-kórosoknál akadályozott. Az arcizmok mozgása is lassabbá, merevebbé válik, ezért a betegek érzelemmentesnek tűnhetnek, pedig csak az érzelmek megjelenítése okoz nekik gondot. Megfigyelhető lehet a lassabb pislogás is.

Változás a kézírásban
A görcsössé váló írásról és az egyre kisebb betűkről kevesen gondolnak a betegségre, pedig az ún. mikrográfia is a betegség tünetei közé tartozik.

Gyengülő szaglás
A szaglás képességének elvesztését hyposmiának nevezik, és kialakulása akár évekkel megelőzheti a mozgásos tünetek megjelenését. A Parkinson-kórosok 70-90 %-át érinti a jelenség, amely jelentheti a szagok, illatok megkülönböztetésének és egyáltalán, az érzékelésüknek a nehézségét.

Alvás problémák
A Parkinson-kór okozhat elalvási nehézséget, töredezett alvást, álmatlanságot, nappali aluszékonyságot, éjszakai légzéskimaradást (alvási apnoe), alvás közbeni akaratlan mozgásokat.

A hang változásai
Az érintetteknél a hangerő és a hangminőség is változhat, mintha lágyabban, „fedettebben” beszélnének, vagy éppen monotonabbá válna a beszédük.

Székrekedés
Elhúzódóbb lesz a gyomorürülés és csökken a bélmozgás. Gyakori tünet a székrekedés.

Vérnyomás ingadozás
Ép körülmények között álló helyzetben a felkaron mért vérnyomás kissé emelkedik, ezzel szemben helyzetfüggő alacsony vérnyomás (orthostaticus hypotonia) esetén felállásra a vérnyomás csökken. A beteg gyengeséget, szédülést, izzadást panaszol.

Pszichés tünetek
A lecsökkent dopaminszint a viselkedésre és a hangulatra is hat, ezért a Parkinson-kóros betegeknél gyakran tapasztalható szorongás, depresszió, a gondolkodás és szellemi teljesítmény csökkenése. 

Természetesen nem minden tünet jelentkezik minden betegnél, így –különösen a kezdeti stádiumban – nem feltétlenül egyszerű a diagnózis felállítása sem. Amennyiben a felsorolt tüneteket észleli, mindenképpen érdemes utánajárni az okoknak – hangsúlyozza dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – Minél előbb sikerül felismerni a betegséget, annál többet tehetünk a Parkinson kóros betegek életkilátásainak és életminőségének javítására.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Korlátlan sörkóstolással tér vissza Magyarország egyetlen téli sörfesztiválja

2026. január 25.

A hazai téli programkínálat egyik legkülönlegesebb eseménye tér vissza februárban. Kilencedik alkalommal rendezik meg az Indoor Sörfesztivált, amely idén a New York Palace Hotel dísztermeibe költözik. A rendezvény február 6 és 7-én várja a látogatókat. A fesztiválon közel 100 féle csapolt sör kóstolható korlátlanul 1- 2 dl-es adagokban. A szervezők szerint a fesztivál lényege továbbra is az ízlelés élménye, a belépőjegy korlátlan kóstolást biztosít a két nap folyamán. A rendezvény az elmúlt években több ikonikus budapesti helyszínen is megfordult, korábban Várkert Bazár, a Marriott, az Intercontinental és a Gellért szállodák adtak otthont a találkozóknak, idén pedig a New York Palace-al bővült az illusztris lista.

„A sör jóval több annál, mint egy gabonaalapú, erjesztett ital, amelynek előállítása malátázott árpa (vagy más gabonafélék), víz, komló és sörélesztő felhasználásával történik. A sör karakterét az alapanyagok, a főzési technológia, a komlózás módja és az erjesztés típusa határozza meg,ami mára  társadalmi és kulturális jelenség lett. A sörfogyasztás mindig is közösséget teremtett, a középkori kolostoroktól a városi kocsmákig. A mostani fesztivál ezt a közösségi élményt helyezi be a budapesti hideg napjaiba, még akkor is, ha repkednek a mínuszok. A kézműves sörök rajongóira is gondoltunk, magyar, cseh, német, angol és belga főzdék válogatott ízei sorakoznak fel a hétvége során. A különleges italok mellett hozzájuk passzoló finom fogásokkal várjuk az érdeklődőket” – mondta Kóczián László, a fesztivál főszervezője.

Kinek, hogyan, és miért fontos a vércukor mérése?

2026. január 24.

A vércukor monitorozása során a kezelőorvosunk, illetve mi magunk is sokkal könnyebben be tudjuk állítani a helyes inzulinmennyiséget vagy gyógyszeradagot, és a diétás pontatlanságokra is könnyen fény derül.

A rendszeres vércukormérés lehetővé teszi a pontos okok feltárását. A nem megfelelő vércukorcsökkentő terápia, a nem kielégítő étrend, illetve a napi testmozgás elhanyagolása egyaránt okozhat eltérő vércukorszinteket és állhat a célérték feletti hemoglobin A1c hátterében.

A hemoglobin A1c Ez egy olyan érték, mely 8-10 hétre visszamenőleg megmutatja az átlagos vércukorszintet.

Vércukormérő

Az otthoni vércukorméréshez szánt vércukormérő készülék bármelyik patikában megvásárolható orvosi vény nélkül. Ha ön cukorbeteg és inzulinhasználatra szorul, az inzulinterápia kezdetekor, illetve bizonyos időszakonként a kezelőorvosa vényre írhat fel készüléket kedvezményes áron, támogatással.

Vércukormérés módja

Mérés előtt fontos kezet mosni, hogy a kézen lévő szennyeződések vagy ételmaradékok ne torzítsák az eredményt. A vércukormérő készülékbe behelyezzük a tesztcsíkot (a tesztcsík dobozát rögtön vissza kell zárni), ami automatikusan bekapcsolja a készüléket, mely ezt követően felirattal és/vagy képpel kommunikál: pl. kéri a vércseppet. Az ujjbegyszúrót felhúzva élesítjük, majd az ujjbegy vérerekben gazdag oldalsó részéhez nyomva, a gombot lenyomva megszúrja az ujjunkat. Ne az ujjbegy közepén szúrjunk, mert azon a részen sok tapintásérzékelő idegvégződés található. Az első vércsepp letörlése után, a második vércsepphez odaérintjük a tesztcsíkot, ami magától felszívja a szükséges vérmennyiséget. Pár másodperc múlva megkapjuk a mérési eredményt. Fontos megjegyezni, hogy szobahőmérsékleten történjen a vércukormérés, mert például egy nagyon lehűlt készülékkel alámérhetünk.

Téli magány és szezonális depresszió

2026. január 24.

A digitális jelenlét nem pótolja a valódi kapcsolódást

Hideg, sötétség, bezártság. Kutatások szerint január harmadik hétfője az év legnyomasztóbb napja. Elmúltak az ünnepek, messze még a tavasz. A téli hónapok sokak számára megterhelőek, de a felmérések azt igazolják, hogy a fiatal felnőttek, különösen a Gen Z – azaz az 1995 és 2009 között születettek –  körében a magány és a lehangoltság érzése az átlagnál is erősebben jelentkezhet. A Mindwell Központ pszichológus szakértője, Budavári Eszter szerint ennek hátterében nemcsak biológiai, hanem társadalmi és pszichológiai tényezők is állnak.

„Ez a generáció úgy nő fel, hogy látszólag állandó kapcsolatban van másokkal, mégis gyakran hiányoznak a mély, biztonságos kötődések” – fogalmaz Budavári Eszter. – „A közösségi média folyamatos összehasonlításra késztet, teljesítménykényszert alakít ki, és sok fiatalban erősíti azt az érzést, hogy bár „látható”, mégsem igazán megértett. A bizonytalan jövőkép, a klímaszorongás és a gazdasági nyomás tovább fokozhatja ezt az elszigeteltséget.”