Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A Parkinson-kór 13 korai jele

Érdekességek2020. január 09.

Fotó: 123rf.com

A Parkinson-kór tipikus tünetei a remegés, az izmok merevsége és a lassú mozgás. Ugyanakkor más, kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre. Ezekre hívta fel a figyelmet dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.

Íme, a Parkinson-kór jelei

A Parkinson-kór jelenleg a világon a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeribetegség, mely genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. A betegség megértéséhez tudni kell, hogy mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják, amelyek ingerületátvivő anyagok segítségével kommunikálnak egymással, majd továbbítják az üzenetet a test felé. Egészséges embereknél jól működik ez a folyamat, de a Parkinson-kórosoknál csökken a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése. Érdekesség, hogy a tünetek megjelenésekor a dopamintermelő sejtek 70-80%-a már elpusztult. Azt is érdemes tudni, hogy nem csak a közismert motoros (mozgással összefüggő) tünetek jelentkeznek, hanem a nem-motoros tünetek is jellemzőek a Parkinson kórra.

Mire érdemes tehát felfigyelni? 

Remegés
Az egyik jellegzetes tünetnek számító remegés eleinte leggyakrabban az egyik oldalon jelenik meg, és főként a kezet, lábat, esetleg az állat érinti. A remegés akkor a legerősebb, amikor a végtag pihen, nyugalomban van (nyugalmi tremor), célzott mozgásra csökken, vagy eltűnik, ám a betegség előrehaladtával a tremor fokozódhat, mindkét oldalon megjelenhet.

Járási nehézség
A Parkinson-kórt a járásban bekövetkező változások is jelezhetik. A járás meglassul, apróléptűvé, csoszogó jellegűvé válik, a karok együtt mozgása eltűnik. 


A mozdulatok lelassulása
Amikor a mozdulatok lelassulnak, nehezebb elindítani és kivitelezni őket, bradykinesiáról beszélünk. Nem csak a járás, de a felállás, a fordulás is nehézkessé válhat.

Hajlott testtartás
Az izmok merevebbé válása miatt a testtartás is megváltozhat, mintha kissé előrehajolna a beteg.

Gyengülő egyensúlyérzék
A betegség előre haladtával romlik az egyensúlyérzék, gyakoribbá válhatnak az elesések.

Megváltozó arckifejezés
Az érzelmek kifejezéséhez az arcizmok komplex mozgása szükséges, ami a Parkinson-kórosoknál akadályozott. Az arcizmok mozgása is lassabbá, merevebbé válik, ezért a betegek érzelemmentesnek tűnhetnek, pedig csak az érzelmek megjelenítése okoz nekik gondot. Megfigyelhető lehet a lassabb pislogás is.

Változás a kézírásban
A görcsössé váló írásról és az egyre kisebb betűkről kevesen gondolnak a betegségre, pedig az ún. mikrográfia is a betegség tünetei közé tartozik.

Gyengülő szaglás
A szaglás képességének elvesztését hyposmiának nevezik, és kialakulása akár évekkel megelőzheti a mozgásos tünetek megjelenését. A Parkinson-kórosok 70-90 %-át érinti a jelenség, amely jelentheti a szagok, illatok megkülönböztetésének és egyáltalán, az érzékelésüknek a nehézségét.

Alvás problémák
A Parkinson-kór okozhat elalvási nehézséget, töredezett alvást, álmatlanságot, nappali aluszékonyságot, éjszakai légzéskimaradást (alvási apnoe), alvás közbeni akaratlan mozgásokat.

A hang változásai
Az érintetteknél a hangerő és a hangminőség is változhat, mintha lágyabban, „fedettebben” beszélnének, vagy éppen monotonabbá válna a beszédük.

Székrekedés
Elhúzódóbb lesz a gyomorürülés és csökken a bélmozgás. Gyakori tünet a székrekedés.

Vérnyomás ingadozás
Ép körülmények között álló helyzetben a felkaron mért vérnyomás kissé emelkedik, ezzel szemben helyzetfüggő alacsony vérnyomás (orthostaticus hypotonia) esetén felállásra a vérnyomás csökken. A beteg gyengeséget, szédülést, izzadást panaszol.

Pszichés tünetek
A lecsökkent dopaminszint a viselkedésre és a hangulatra is hat, ezért a Parkinson-kóros betegeknél gyakran tapasztalható szorongás, depresszió, a gondolkodás és szellemi teljesítmény csökkenése. 

Természetesen nem minden tünet jelentkezik minden betegnél, így –különösen a kezdeti stádiumban – nem feltétlenül egyszerű a diagnózis felállítása sem. Amennyiben a felsorolt tüneteket észleli, mindenképpen érdemes utánajárni az okoknak – hangsúlyozza dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – Minél előbb sikerül felismerni a betegséget, annál többet tehetünk a Parkinson kóros betegek életkilátásainak és életminőségének javítására.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Tabu, ami megdönthető — a szülés utáni vizelettartási problémákról

2026. augusztus 07.

Hazánkban évente akár tízezer újszülött életét és fejlődését befolyásolja az édesanyák hallgatása. A kismamák többsége ugyanis tabuként kezeli a terhesség alatti és a szülés után jelentkező vizelettartási nehézségeket, annak ellenére, hogy ez a várandósággal együtt járó, szakemberek segítségével könnyen kezelhető, átmeneti tünet. Magyarországon minden harmadik kismama szembesül e problémával. Mindemellett a kezeletlen esetek több mint felénél mutatkoznak a terhességi depresszió tünetei, ráadásul az időben nem kezelt gyermekágyi inkontinencia később tartós vizeletinkontinenciához is vezethet. 

A gyermekáldás az egyik legcsodálatosabb esemény a hölgyek életében, mégis sokszor felesleges aggodalmak és tabuk nehezítik a gyermekvárást. Ennek háttérében sokszor a félelmek és az ismerethiány áll.

Minden harmadik kismama vizelettartási problémával küzd

Jól ismert társadalmi jelenség a gyermekvállalás későbbre tolódása, aminek a társadalmi mellett élettani hatásai is vannak. Ilyen a vizelettartási nehézség (inkontinencia) is ami – bár tudunk, de szemérmesen nem beszélünk róla –, mégis meghatározó tényező, hiszen minden harmadik terhességnél rövidebb-hosszabb ideig fennáll. Azaz a vizelettartási probléma a babavárás természetes velejárói közé tartozik, és be kell látnunk, igazán nincs rajta semmi szégyellni való. A veszélyt az jelenti, ha felismerés és kezelés nélkül marad a kismama. A szülést követően gyakrabban súlyosbodhat a önkéntelen vizeletvesztés – az esetek több mint felében, komoly életvezetési zavarokat, elszigetelődést, depressziót, szorongást okoz. Mindeközben a szakemberek tapasztalatai szerint a kismamák a megemelkedett vérnyomásról, vércukorszintről stb. sokkal nyíltabban beszélnek orvosukkal, mint a vizelettartási nehézségéről.

Vizelettartási problémák

2026. augusztus 06.

Csökkentse az inkontinencia kockázatát!

A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.

Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.

Segítség a dohányzás leszokásához

2026. augusztus 06.

A dohányosok 30 éves koruk körül már foglalkoznak a leszokás gondolatával, és mivel a dohányfüggőség a nikotinfüggés mellett lelki és szokásfüggés is, ez az életkor még jó eséllyel ezt lehetővé is teszi.



Sok dohányos egyedül próbálkozik a leszokással, de csak keveseknek sikerül. Néhányan nagyon megijednek egy élethelyzettől, mások a családi kapcsolataik vagy a munkakörük miatt teszik le a cigarettát. Többségük folyamatosan foglalkozik a gondolattal, de nem teszi meg, és halogatja a döntést. Megint mások próbálkoznak, de nem járnak sikerrel, alkalmatlannak vagy akaratgyengének tekintik magukat.

A leszokás nem egyszerű, de segítséggel könnyebb. Előremozdító lehet, ha a dohányos őszintén elgondolkodik azon, hogy mit talál jónak vagy mit talál rossznak a dohányzása kapcsán. Ugyan – így végiggondolja, hogy vajon mi lenne jó a leszokásban.

Talál számos érvet arra, hogy mit nyer a leszokással, mi lesz jobb, ha nem dohányzik. Tapasztalatok alapján ez a mérlegelési folyamat hiányzik sok leszokással próbálkozónál. Ha a nikotin hiányától való félelem vagy másoknál a megszokott rituálé elhagyása okoz nehézséget, akkor ezzel is számot lehet vetni. Valójában a sokszor hallott „fejben dől el” kifejezés ezt a mérlegelést és az ennek alapján meghozott személyes döntést jelenti.