Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A pázsitfűfélékre allergiások már most gondoljanak a kezelésre!

Érdekességek2017. április 30.

A pázsitfűfélék családjába több növényfaj tartozik, ezek váltakozó időpontokban virágoznak, ezért az általuk okozott allergiás tünetek áprilistól egészen szeptemberig tarthatnak. Hagyományos tüneti kezeléssel és házi praktikákkal természetesen csökkenteni lehet a tünetek erősségét, ám ha tartósan megszabadulna a pázsitfű-allergiától, akkor érdemes az allergén immunterápiát választania! Február végén, március elején még elkezdheti a kezelést.

allergiaA pázsitfű-allergia tünetei

Pontos adataink nincsenek a betegek számáról, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb allergia hazánkban – meséli dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Tünetei a légúti allergiák tüneteivel megegyeznek: amint a pollenszám emelkedni kezd a levegőben az érintetteknél tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, köhögés, jelentkezik, de gyakori panasz az allergiás kötőhártya-gyulladás is, sőt a pollenek a bőrre kerülve is okozhatnak tüneteket, viszketés, kiütések is jelentkezhetnek.

Tüneti kezelés és házi praktikák

Amikor az allergén növény virágzása közeledik, a gyakorlott allergiások felkeresik allergológus kezelőorvosukat, aki állapotunk és szükség esetén friss vizsgálati eredményeik függvényében felírja az idei évre szóló kezelést. Ez egyáltalán nem biztos, hogy megegyezik a tavalyi évben használt készítményekkel, sőt akár szezon közben is módosítható, tüneteink és panaszaink függvényében. A szakember emellett el fogja mondani, hogy milyen házi praktikákat érdemes bevetni az allergiás tünetek csökkentésének érdekében. Ne teregessünk például a szabadba a frissen mosott ruhát, mivel a pázsitfűfélék pollenjei könnyen megtapadhatnak rajtuk; pollenszezonban mossunk esténként hajat, hogy éjszaka ne szenvedjünk a napközben hajunkba tapadt pollenek miatt; nyírjuk rendszeresen rövidre a kertben a pázsitot (lehetőleg ne mi, de ha muszáj, akkor viseljünk közben pollenszűrős maszkot) és meleg, szeles időben lehetőleg ne szervezzünk szabadtéri programot.


Mit tud az allergén immunterápia?

Mivel a pázsitfűfélék virágzása hónapokon át tart, a tünetek és a házi praktikák betartása például a tavasztól-őszig szabadban töltött időt is jelentősen korlátozzák, ezért sokan keresnek tartós megoldást a tüneti kezeléssel szemben. Dr. Balogh Katalin elmondta, hogy az allergén immunterápia és a hagyományos gyógyszeres kezelés közt alapvető különbség, hogy utóbbi csak a tünetekre hat, míg előbbi az allergia okára: az allergén immunterápia az immunrendszer működését hangolja át. A kezelés során a beteget fokozatos szoktatják hozzá ahhoz az anyaghoz, amely a tüneteit okozza, így a kezelés végére megtanulja panaszok nélkül elviselni azt. A másik lényeges különbség, hogy a tüneti kezelés hatása csak addig tart, amíg szedjük a gyógyszereket, az allergén immunterápia azonban évekkel a kezelés befejezése után is hatásos. A teljes terápia időtartama 3 év, de Balogh főorvosnő felmérései szerint, a Budai Allergiaközpontban közel tíz éve végzett allergén immunterápiás kezelései során, a betegek már az első évben is jelentős javulásról számoltak be elsősorban az orrdugulás és szemviszketés terén. Életminőségük is jelentősen javult: a nyugodt éjszakai pihenés mellett, nappali tevékenységeik közben is egyre kevésbé zavarta őket betegségük.

Az allergén immunterápiát 2 hónappal korábban kell kezdeni!

Eső előtt köpönyeg, vagyis az allergén immunterápia abban is különbözik a tüneti kezeléstől, hogy nem az allergén növény virágzásának idején, hanem hónapokkal korábban meg kell kezdeni. Pázsitfű-allergiások esetében ezért a kezelés kezdésének legutolsó időpontja február vége-március eleje.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyógytorna és várandósság

2026. július 30.

Tudatos felkészülés a szülésre



Egyre több kismama fordul a tudatos mozgás felé: nemcsak a saját közérzetük javítása, hanem a szülésre való felkészülés és a gyorsabb regeneráció érdekében is.

A várandósság hónapjai alatt a női test folyamatosan változik – nemcsak látványosan, hanem mélyebb, mozgásszervi szinten is. Vajon mikor, mit és hogyan érdemes mozogni ebben az időszakban? Milyen panaszok esetén segíthet a gyógytorna, és mikor szükséges inkább óvatosnak lenni?

Miért érdemes gyógytornásszal mozogni?

Kismamaként sem kell tartani a mozgástól. A gyógytorna nemcsak ,,megengedett”, hanem kifejezetten ajánlott a legtöbb egészséges várandósság esetén. Egy jól felépített mozgásprogram segít alkalmazkodni a test változásaihoz (például a súlyponteltolódáshoz), enyhíti a derék- és hátfájdalmakat, javítja a keringést, ezáltal csökkenti a lábdagadást, valamint felkészíti a testet a szülésre és hozzájárul az azt követő regenerációhoz is.

Így rombolja a hőség a koncentrációt az irodában

2026. július 29.

A WHO adatai szerint a munkahelyi hőstressznek gyakran kitett dolgozók 30%-a számol be produktivitásvesztésről, a szervezet pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a beltéri munkavállalók sincsenek automatikusan biztonságban, ha a munkahelyi környezet nem biztosít megfelelő hűtést vagy szellőzést.1 A magas hőmérséklet nemcsak kellemetlen közérzetet okozhat: ronthatja a koncentrációt, fokozhatja az álmosságot, csökkentheti a döntéshozatali képességet, és hosszabb távon hozzájárulhat a munkavállalók kimerüléséhez is.



A hűs iroda sem menedék?

Sokan a mai napig úgy gondolnak az irodára, mint a nyári hőség elől teljes mértékben védett térre: a légkondicionált, zárt, kényelmes székekkel teli munkakörnyezet sokak szemében valódi menedék a hőségben. Egy rosszul hűtött, túlmelegedő vagy éppen túl hidegre klimatizált iroda azonban ugyanúgy megterhelheti a szervezetet, mint a folyamatos digitális készenlét vagy az alváshiány. Ráadásul a rosszul légkondicionált irodákban a fejfájás, fáradtság, szem-, torok- és légúti panaszok előfordulása 30–200%-kal magasabb lehetett, mint természetes szellőzés, vagy helyesen beállított, tisztított klíma mellett.2

Egy 2024-ben megjelent Ergonomics-kutatás kontrollált irodai környezetben vizsgálta, hogy hogyan hat a beltéri hőmérséklet az irodai dolgozók teljesítményére.3 A résztvevők teszteket végeztek, miközben a kutatók többek között a testhőmérsékletüket, vérnyomásukat, pulzusukat és szubjektív hőérzetüket is mérték. Az eredmények szerint a munkateljesítmény szorosan összefüggött a hőkomforttal, miközben az álmosság intenzitása negatív kapcsolatot mutatott a teljesítménnyel. Vagyis a nem megfelelő beltéri hőmérséklet nem látványos összeomlást okoz, hanem sokszor csendesebb tüneteken keresztül hat: fáradtabbak, lassabbak, szétszórtabbak leszünk.

A légkondicionáló berendezések helyes használata és karbantartása

2026. július 29.



A nyári hőhullámok idején a megfelelően használt és karbantartott légkondicionálók segítik a komfortos és egészséges beltéri környezet fenntartását. A biztonságos működéshez a helyes beállítás mellett a rendszeres tisztítás és karbantartás is elengedhetetlen.

A túlmelegedés megelőzésében fontosak a passzív hővédelmi megoldások is, mint az árnyékolás, az éjszakai vagy hajnali szellőztetés, valamint a zöldfelületek növelése, amelyek csökkentik az épületek felmelegedését és a hűtési igényt.

Amennyiben ezek az intézkedések nem elegendők, a légkondicionálás segíthet a megfelelő hőmérséklet biztosításában. A túlzott hűtést kerülni kell: a beltéri és kültéri hőmérséklet különbsége lehetőleg ne haladja meg a 8–10 °C-ot, hőségriasztás idején pedig a 27–28 °C-os beltér is komfortos lehet. A túl alacsonyra állított hőmérséklet megterhelheti a szervezetet, különösen akkor, ha a hűtött helyiségből a meleg kültéri környezetbe lépünk.

A klimatizált helyiségek levegője néha túl száraz, mely légzőszervi panaszokat, illetve a szem, a torok és az orr nyálkahártyájának, valamint bőrünk kiszáradását okozhatja. Fontos arra is figyelni, hogy a hideg levegő ne áramoljon közvetlenül a bent tartózkodókra. Ellenkező esetben megfázásos tünetek jelentkezhetnek, megfájdulhatnak ízületeink és gyulladások is kialakulhatnak. A csecsemők, az idősek, valamint a krónikus légzőszervi vagy keringési betegségekben szenvedők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra. A száraz levegő kellemetlen hatásait megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén párásítással, valamint hidratáló készítmények alkalmazásával mérsékelhetjük.