Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A pázsitfűfélékre allergiások már most gondoljanak a kezelésre!

Érdekességek2017. április 30.

A pázsitfűfélék családjába több növényfaj tartozik, ezek váltakozó időpontokban virágoznak, ezért az általuk okozott allergiás tünetek áprilistól egészen szeptemberig tarthatnak. Hagyományos tüneti kezeléssel és házi praktikákkal természetesen csökkenteni lehet a tünetek erősségét, ám ha tartósan megszabadulna a pázsitfű-allergiától, akkor érdemes az allergén immunterápiát választania! Február végén, március elején még elkezdheti a kezelést.

allergiaA pázsitfű-allergia tünetei

Pontos adataink nincsenek a betegek számáról, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb allergia hazánkban – meséli dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Tünetei a légúti allergiák tüneteivel megegyeznek: amint a pollenszám emelkedni kezd a levegőben az érintetteknél tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, köhögés, jelentkezik, de gyakori panasz az allergiás kötőhártya-gyulladás is, sőt a pollenek a bőrre kerülve is okozhatnak tüneteket, viszketés, kiütések is jelentkezhetnek.

Tüneti kezelés és házi praktikák

Amikor az allergén növény virágzása közeledik, a gyakorlott allergiások felkeresik allergológus kezelőorvosukat, aki állapotunk és szükség esetén friss vizsgálati eredményeik függvényében felírja az idei évre szóló kezelést. Ez egyáltalán nem biztos, hogy megegyezik a tavalyi évben használt készítményekkel, sőt akár szezon közben is módosítható, tüneteink és panaszaink függvényében. A szakember emellett el fogja mondani, hogy milyen házi praktikákat érdemes bevetni az allergiás tünetek csökkentésének érdekében. Ne teregessünk például a szabadba a frissen mosott ruhát, mivel a pázsitfűfélék pollenjei könnyen megtapadhatnak rajtuk; pollenszezonban mossunk esténként hajat, hogy éjszaka ne szenvedjünk a napközben hajunkba tapadt pollenek miatt; nyírjuk rendszeresen rövidre a kertben a pázsitot (lehetőleg ne mi, de ha muszáj, akkor viseljünk közben pollenszűrős maszkot) és meleg, szeles időben lehetőleg ne szervezzünk szabadtéri programot.


Mit tud az allergén immunterápia?

Mivel a pázsitfűfélék virágzása hónapokon át tart, a tünetek és a házi praktikák betartása például a tavasztól-őszig szabadban töltött időt is jelentősen korlátozzák, ezért sokan keresnek tartós megoldást a tüneti kezeléssel szemben. Dr. Balogh Katalin elmondta, hogy az allergén immunterápia és a hagyományos gyógyszeres kezelés közt alapvető különbség, hogy utóbbi csak a tünetekre hat, míg előbbi az allergia okára: az allergén immunterápia az immunrendszer működését hangolja át. A kezelés során a beteget fokozatos szoktatják hozzá ahhoz az anyaghoz, amely a tüneteit okozza, így a kezelés végére megtanulja panaszok nélkül elviselni azt. A másik lényeges különbség, hogy a tüneti kezelés hatása csak addig tart, amíg szedjük a gyógyszereket, az allergén immunterápia azonban évekkel a kezelés befejezése után is hatásos. A teljes terápia időtartama 3 év, de Balogh főorvosnő felmérései szerint, a Budai Allergiaközpontban közel tíz éve végzett allergén immunterápiás kezelései során, a betegek már az első évben is jelentős javulásról számoltak be elsősorban az orrdugulás és szemviszketés terén. Életminőségük is jelentősen javult: a nyugodt éjszakai pihenés mellett, nappali tevékenységeik közben is egyre kevésbé zavarta őket betegségük.

Az allergén immunterápiát 2 hónappal korábban kell kezdeni!

Eső előtt köpönyeg, vagyis az allergén immunterápia abban is különbözik a tüneti kezeléstől, hogy nem az allergén növény virágzásának idején, hanem hónapokkal korábban meg kell kezdeni. Pázsitfű-allergiások esetében ezért a kezelés kezdésének legutolsó időpontja február vége-március eleje.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.