Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A penészgomba allergiás tüneteket okozhat

Érdekességek2017. július 02.

A téli hidegben nehezebben vesszük rá magunkat az ablaknyitásra, modern nyílászáróink pedig nem engedik szellőzni a lakást. És akkor nem beszéltünk még a sok benti teregetésről… Ezek mind-mind elősegítik a penészgombák beltéri szaporodását és a kicsik allergiás tüneteit. Előzzük meg! Ki a penésszel a lakásból!

Gombák a lakásban?

A leggyakoribb beltéri penészallergiát okozó gombafajok a Penicillium és Aspergillus gombák, melyek elszaporodásának kedvez, ha a lakásban tartósan magas, 70% körüli a páratartalom. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy ez a mai háztartások többségét érintő probléma, a jól szigetelt falak és korszerű nyílászárók hátulütője, hogy általuk nem biztosított a lakások folyamatos szellőzése. Éppen ezért az olyan otthonokban, ahol erre nem gondoltak – például a nyílászáróba épített szellőző berendezéssel – ott a téli időszakban folyamatos gondot jelent a magas páratartalom. Pusztán attól, hogy a zárt lakásban lélegzünk is rengeteg pára termelődik, ehhez jön még a főzés, fürdés és mosás, teregetés során keletkező nedvesség, ami ha a levegőbe kerül, a lakás leghűvösebb pontjain fog lecsapódni. A házak északi falain, a sarkokban, ablakok mellett, hőhidak mentén megjelenik a jól látható sötét elszíneződés. A penész sokszor a külső falra tolt szekrények, falvédők mögött kezd el terjedni, ilyenkor csak a dohos szag és az egyre gyakoribbá váló légúti betegségek, allergiás tünetek hívják fel rá a figyelmet.

A penészgomba-allergia tünetei és kezelése

A tünetek hasonlóak bármiféle más légúti allergiás betegséghez: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyezés, szemviszketés, súlyosabb esetben asztmatikus köhögés, sípolás, nehézlégzés fordulhat elő. A kivizsgálás lényege a kiváltó ok azonosítása – magyarázza dr. Balogh Katalin. Allergiavizsgálattal pontosan meg tudjuk határozni, hogy a beteg panaszait mi okozza. Beltéri allergén esetén a megoldás egyszerűbbnek tűnhet, de mégsem mindig az. Ha a forrást megszüntetjük, akkor a tüneteink is javulni fognak. Ehhez javasolt a penészes falfelületet penész eltávolító szerekkel letisztítani. Ha azonban a penész újra és újra megjelenik az adott falfelületen, akkor nem elég a lemosás, fel kell deríteni a kiváltó okokat. Ez lehet a lakás túl magas páratartalma, vagy valamilyen szerkezeti hiányosság – például az adott terület nem megfelelő szigetelése. A panaszokat tüneti kezeléssel tudjuk csillapítani, ám ha a gombák tartósan jelen vannak a környezetünkben, akkor célszerűbb a hosszútávú megoldást választani és allergén immunterápiával több évre tartósan megszüntetni az allergiás tüneteket.


Tűnj el a lakásból penészgomba!

A gombák megjelenéséhez ideális körülményt biztosít a magas páratartalom és a sötét. A lakás páratartalmát légnedvességmérővel, higrométerrel ellenőrizhetjük. Fontos, hogy 40-60 százalék között próbáljuk meg tartani, de semmiképp se legyen tartósan 70 százalék. Ennek érdekében gyakrabban, de rövidebb ideig szellőztessünk, néhány perces kereszthuzattal.

Ha több gyerek is van a családban, gyakrabban mosnak, akkor hasznos lehet szárítógépet beszerezni, hogy a száradó ruhák ne árasszák el naponta a lakás levegőjét nagy mennyiségű nedvességgel.

Természetesen az építészeti hiányosságokat mielőbb pótolni kell, ám ha erre épp nincs lehetőségünk, akkor érdemes megfontolni, hogy addig is a lakás külső falairól a nagyobb szekrényeket elhúzzuk, a falvédőt, képeket eltávolítjuk, hogy ne adjunk esélyt a mögöttük lévő falfelületen a penész megjelenésének.

A páratartalom csökkentéséhez érdemes elektromos páramentesítő készüléket beszerezni, ezek közül több típus is létezik, válasszunk olyat, melynek a kapacitása az adott helyiség nagyságának megfelelő.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.