Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A petefészek elégtelenség nem egyenlő a klimax-szal

Érdekességek2024. február 20.

Fotó: 123rf.com

A petefészek elégtelenség gyakran áll a meddőség hátterében, és egyre több nőt érint napjainkban. Sokan úgy gondolják, egyet jelent a klimax-szal, ám valójában nem ugyanazon állapotról van szó. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a petefészek kimerülés okairól, kezeléséről, valamint az érintettek teherbeesési esélyeiről beszélt.

Mit jelent a petefészek elégtelenség?

A petefészek elégtelenségnek azt az állapotot nevezzük, amikor a petefészkek nem termelnek elegendő ösztrogént, nem működnek megfelelően, már 40 éves kor előtt. Ennek következtében nem keletkeznek jó minőségű petesejtek, nem megy végbe normál tüszőérés-és repedés, így a menstruáció el-elmaradozik, rendszertelenné válik. A női nem hormonok hiányában olyan szövődmények léphetnek fel, mint a korai öregedés, meddőség, csontritkulás. 

Az állapot oka több minden lehet (pl. kromoszóma rendellenesség, kemo/sugárterápia, autoimmun betegségek, toxikus hatások) ám a leggyakrabban nem derül ki, mi is állhat a petefészek elégtelenség mögött.

A petefészek elégtelenség jelei


Nem egyenlő a korai klimax-szal

Bár az ösztrogénhiány miatt a tünetek alapján azonos a (korai) menopauzával, ám két külön -bár igen hasonló- állapotról van szó. Lényeges különbség ugyanis a kettő között az, hogy a petefészek elégtelenség esetén lehetnek normál ciklusok, így bár kevés az esélye, de létrejöhet terhesség is. Ha valaki gyermeket szeretne, úgy leginkább IVF (lombik) során tud megvalósulni, mely során jelenős hormonpótlást kap az illető. (Bár bizonyos tanulmányok szerint DHEA kezeléssel megnő a spontán teherbeesés esélye)

Fotó: 123rf.com

Hogy lehet kezelni? Visszafordítható?

Első körben meg kell bizonyosodni arról, hogy petefészek elégtelenséggel állunk-e szemben. Ennek során laborvizsgálattal ellenőrizni szükséges az ösztrogén, progeszteron, LH, FSH szintjét (ez utóbbi mennyisége ekkor igen magas), valamint kromoszóma vizsgálatot kell végeztetni. Ezen kívül egyéb hormonális zavarok után kell kutatni, valamint általános nőgyógyászati és UH vizsgálat is szükséges- mondja dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza.

Amennyiben kiderül a kóros állapot, úgy a tünetek csökkentése és a szövődmények elkerülése érdekében érdemes pótolni a hiányzó ösztrogént, valamint a csontritkulás prevenciójaként Calciumot és D-vitamint kell alkalmazni. Visszafordítani bár nem lehet, ám javítani valamelyest lehet a hormontermelésen.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.