Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A pihentető alvás kellékei

Érdekességek2017. november 23.

A jó alvás mindenki számára fontos, ám sokan nem tudják magukat kipihenni. Az alvászavarok kialakulásában gyakran szerepük van külső tényezőknek is, ezért fontos a lehető legoptimálisabb körülményeket biztosítani az éjszakai regenerálódáshoz.

Ágy

Elsődleges szerepe van a megfelelő ágynak. A fekhely ne legyen túl kicsi, hossza legalább 15 cm-rel haladja meg a testmagasságot, szélessége pedig az egyes ágy esetén minimum 1, kettős ágy esetén 1,8 méter legyen.

Matrac

A közhiedelemmel ellentétben a teljesen kemény matrac nem egészséges, mint ahogy a túl puha sem tesz jót a gerincoszlopnak. Az ideális ágybetét a testsúlynak megfelelően a vállnál, a csípőnél, illetve a fenéknél rugalmasan enged a nyomásnak.

Takaró

A pihentető alváshoz a megfelelő matracon kívül elengedhetetlen a takaró és a párna jó megválasztása. A takaróval szembeni legfontosabb követelmény, hogy tartsa a meleget, valamint felvegye és elvezesse a párát, ugyanakkor ne legyen túl nehéz. A legkedveltebb töltőanyag a toll, illetve a pehely. A pehely könnyebb a tollnál, és jobban tartja a meleget, ám ezzel együtt drágább is. A legnagyobb, legjobb minőségű és persze a legdrágább pelyhek az északi tengereknél élő dunnalúdtól származnak, magas áruk – minőségükön kívül – annak is köszönhető, hogy ez a madárfaj igen ritka.


Allergia esetén

Azoknak, akik allergiásak a tollra, a nemesprém vagy a birkagyapjú jelenthet alternatívát, de töltőanyagként szóba jöhet még a láma- és a teveszőr, amelyek a nyári takarókhoz kitűnőek, míg a kasmírszőr télen lehet hasznos.

Párna

A legtöbb ember számára elengedhetetlen a takaró mellé a párna. A rosszul megválasztott fejpárna igen sok reggeli nyak- és vállfájás oka lehet. A párna funkciója ugyanis az, hogy kiegyenlítse a fej és a váll közötti magasságkülönbséget, és így a nyaki gerincoszlop egyenes vonalat alkothasson a gerincoszlop többi részével. Ezért a puha pehely nem alkalmas párnába, mert nem adja meg a szükséges tartást, helyette a kemény toll vagy a szivacs lehet a jó megoldás. A normál fejpárnákon kívül léteznek speciális egészségügyi párnák is, ezek általában támasztópárnák, így rendszerint keményebbek a mindennapokban megszokottaknál.

A hálószoba klímája

A jó alvásnak nem kedvez, ha a szoba levegője elhasznált. Ezért lefekvés előtt fontos a szellőztetés, és ha mód van rá, a fűtési szezon idején éjszakára állítsa alacsonyabb fokozatra a szoba fűtését.


A hálószoba ideális hőmérséklete 16 C-fok, ami napközben lehet, hogy kevés, a jó közérzethez, a megfeleleő takaróval azonban hozzájárulhat a pihentető alváshoz.

Nyáron, ha nincs nagy külső zaj vagy más, az alvást zavaró körülmény, nyugodtan hagyja nyitva az ablakot, legalább résnyire.

Az ágyat lehetőleg ne a külső fal mellé helyezze, és kerülje a huzatos helyeket is. És persze aludjon sötétben, az égve felejtett mennyezeti vagy olvasólámpa, esetleg a televízió mindenképpen ellene dolgozik a nyugodt alvásnak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen allergiatípusok okozhatnak rekedtséget, a hang elvesztését?

2025. augusztus 21.

Elsősorban a szezonális légúti allergiák járhatnak ilyen tünetekkel, amelyek az adott időszakban vonatkozhatnak fűpollenre, fapollenre, gyomok pollenjére. Előfordulhat, hogy környezeti allergének irritálják a gégét és a hangszálakat, mint a por, a penész vagy az állatszőr. Ritkábban bár, de az is megeshet, hogy rovarallergia, például poratka, moly vagy csótány okozta túlérzékenység áll a tünetek mögött.  
Az allergiás eredetű gégegyulladás általában magától elmúlik néhány hét alatt, azonban vannak olyan tippek, amelyek segíthetik a gyógyulást:
– amennyire lehet, kerülni kell az allergéneket (ez pollenallergia esetén nyilván nem megoldható),
– hasznos lehet a hidegpárás inhalálás, ami hidratálja a hangszalagokat,
– érdemes kímélni a hangot (a suttogás nem kíméli azt, éppen ellenkezőleg),
– ajánlott kerülni az irritáló anyagokat, mint dohány és alkohol, a csípős, forró vagy túl hideg italok, ételek,
– sok folyadékot kell fogyasztani,
– meg lehet próbálkozni a sós vizes gargarizálással.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Alapvetően azért érdemes orvosi diagnosztizáláson részt venni, mert ha valóban allergia okozza a gégegyulladást és esetleg még más panaszokat is, és ezt felismerjük, nyilvánvalóan szükséges az allergológiai kezelés – hangsúlyozza dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Vannak továbbá olyan feltűnő tünetek, amelyek minél hamarabb ellenőrzést igényelnek, mint például az erős köhögés, a nyelési nehézség, illetve, ha a rekedtség, a gombócérzés nem múlik el 2 hét alatt. A kivizsgálás során azt is kizárhatjuk vagy éppen megerősíthetjük, ha reflux, a hang nem megfelelő használata, a hangszalagokon esetleg felismerhető ciszta vagy polip, esetleg a hangszalag felszínén lévő ér megrepedése okozza a hangképzési problémát és az oknak megfelelő kezelést rendelhetünk el.

A klímaváltozás szemünkre gyakorolt fő hatásai

2025. augusztus 20.

Fokozott UV-sugárzás veszélyei

Az ózonréteg vékonyodása és a globális felmelegedés következtében megnövekedett UV-sugárzás jelentősen emeli számos súlyos szembetegség kockázatát. A hosszú távú UV-expozíció szürkehályog, makuladegeneráció, pterygium (kótos kötőhártya-növedék) és fotokeratitisz (hóvakság) kialakulásához vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint évente 16-20 millió ember veszíti el látását szürkehályog miatt, és ennek jelentős része összefüggésbe hozható az UV-sugárzással.

A legtöbben stílus alapján választanak napszemüveget, pedig rendkívül fontos figyelembe venni a lencsék sötétségét meghatározó szűrőkategóriát is, mivel ez határozza meg, hogy milyen körülmények között ideális a használatuk. A kategóriákat Cat. 0-4 jelöléssel látják el (az angol „category” szóból).

Cat. 0 – átlátszó lencsék
– borús időre alkalmas
– sporthoz (kerékpár, síelés)
– a szemet a fénytől és hidegtől védik, de nem a napsugárzástól

Cat. 1 – sárga/narancssárga lencsék
– korlátozott látási viszonyok között ideális
– sportoláshoz és ködös időben ajánlott
– úgynevezett „világosító” szemüveg

Öngondoskodás

2025. augusztus 20.

A tudatos öregedés egyik kulcsa az önmagunkról való gondoskodás 

Az Öngondoskodás Világnapját (International Self-Care Day) először 2011-ben tartották meg, és azóta minden évben július 24-én emlékeztet arra, hogy az öngondoskodásra a hét minden napján, a nap 24 órájában érdemes figyelni (24/7). Ez a tudatosság manapság különösen fontos volna, hiszen a magyar lakosság több mint 40 százaléka már 50 év feletti. Az, hogy miként gondoskodunk testi-lelki egészségünkről ötvenesként, alapvetően határozza meg, milyen minőségű időskor vár ránk. 

Magyarországon az öngondoskodás fogalmát gyakran a pénzügyekhez és a nyugdíjaskorhoz kötjük, pedig ennél sokkal többről van szó. Az önmagunkról való tudatos gondoskodás a jóllét alapja, nemcsak anyagi, hanem testi, lelki és társas szinten is. Az egészség terén ez a megelőzésre, a kisebb egészségügyi problémák kezelésére és a jó közérzet fenntartására tett aktív lépéseket jelenti. Mindez az X generáció számára különösen aktuálissá vált az elmúlt években. Ebben az életszakaszban sokan először tapasztalják meg az öregedés első jeleit, miközben szüleik és gyermekeik felé is felelősséggel tartoznak. A testi-lelki egészség megőrzéséhez ilyenkor fontos felismerni, mely területeken van valódi befolyásunk: az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az emberi kapcsolatok ápolása vagy az új dolgokra való nyitottság terén.

Nem akarunk idősek lenni

A magyar társadalom egyre öregszik, az 50 év felettiek aránya már most meghaladja a 40 százalékot. A magyar lakosság öregedéssel kapcsolatos attitűdjét és az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek hatásait a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat reprezentatív felmérése vizsgálta.

Manapság, amikor a fiatalság és a tökéletes külső idealizálása mindennapos jelenség, különösen nehéz elfogadni a testünk korral együtt járó változásait. A válaszokból egyértelművé vált, hogy az emberek nem szívesen tekintenek magukra „idősként”. A 60 év felettieknek csupán 22%-a, a 70 év felettieknek is csak 46%-a véli magát idősnek. A magyarok átlagosan 3,1 évvel érzik fiatalabbnak magukat a valós életkoruknál, a 70 felettiek esetében ez az eltérés már 7,7 év.