Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A pitvarfibrilláció kezelési lehetőségei: életmódtól a pacemakerig

Érdekességek2025. október 19.

Fotó: freepikA pitvarfibrilláció kezelési lehetőségei magukban foglalják az életmódbeli változtatásokat, a gyógyszeres kezelést, valamint az olyan beavatkozásokat, mint a kardioverzió és a katéteres vagy sebészeti abláció. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, hogy a kezelésről szóló döntésnél az orvos személyre szabottan mérlegeli a tünetek súlyosságát, a szív működését és a lehetséges kockázatokat.

Miért lehet veszélyes a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok egy fajtája, ami megnövelheti a stroke és a szívelégtelenség kockázatát, és amelyet korábban az idősebbek betegségének tartottak, de új adatok szerint egyre több középkorút is érint.
– Normális szívműködés esetén egy elektromos jel hatására a szív pitvarai a vért az kamrákba préselik, majd újra megtelnek. Ez valójában a szabályos szívritmus, ami képes folyamatosan keringetni a vért a testben. Ha azonban zavar keletkezik az elektromos jeltovábbításban, akkor a pitvar sokkal gyorsabban pumpál, mint a kamrák, amivel a kamrákat is gyors, kevésbé hatékony összehúzódásra készteti. Így a kamrákból kevesebb vér kerül a vérpályákba, mint normális szívritmus esetén. Ez maga a pitvarfibrilláció, a leggyakoribb szívritmuszavar, ami nem csak gyors, sokszor szabálytalan szívverést okoz, de növeli a stroke rizikót és a vérrög kialakulásának kockázatát is – ismerteti Sztancsik doktornő.


Az életmód az egyik legkomolyabb rizikófaktor

Kutatások szerint a pitvarfibrilláció legjelentősebb rizikófaktorainak számít az elhízás (ennek előzményeként a nem megfelelő táplálkozás és a mozgáshiány), a dohányzás és bizonyos betegségek. Ez utóbbiak közt legjelentősebb a magas vérnyomás, a cukorbetegség, és a már kialakult szívelégtelenség. A közös pont, hogy ezen betegségek kialakulásában is jelentős szerepe van az életmódnak (bár nem kizárólag annak).
– A megelőzés legfontosabb pontjai tehát a dohányzás elhagyása, a rendszeres mozgás, a súlyfölösleg leadása, az alkoholfogyasztás korlátozása lenne, valamint az alapbetegségek, elsősorban a cukorbetegség megfelelő kezelése – hangsúlyozza a kardiológus.– Természetesen más betegségek is növelhetik a pitvarfibrilláció kockázatát, így kiemelt kardiológiai figyelmet érdemelnek a pajzsmirigy-betegek, az alvási apnoéval élők és azok is, akiknek a családjában jelen vannak a szív-érrendszeri betegségek.  


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.