Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A porckopás

Érdekességek2023. május 25.

Minden egyes lépésnél a testsúlyunk 1-1,5-szerese nehezedik a talpunkra, míg futásnál ez még ennél is több: súlyunk 3-4-szerese. Egy átlagos nap során ilyen terhelésnek vannak kitéve az ízületeink.

Ma a világon mintegy 135 millió ember szenved ízületi porckopásban. A fejlett országokban a munkaképtelenség, a rokkantság és az életminőség-romlás egyik vezető okaként szerepel, a nők körében a 4., a férfiaknál pedig a 8. legjelentősebb egészségkárosító tényező.
Hazánkban a felnőtt lakosság mintegy 30%-át érinti a porckopás. Magyarországon a szív- és érrendszeri problémákat követően a leggyakoribb betegség, ami a munkaképesség csökkenésében a 3. leggyakoribb okként szerepel. A mozgásszervi problémák (köztük a porckopás és az egyéb ízületi problémák) a munkából való kiesés közel ötödéért (18%) felelősek.

Becslések szerint 2020-ra világszerte megkétszereződött az ízületi kopások száma, amelynek fő okaként a civilizációs ártalmak említhetőek.

A túlsúly a legnagyobb rizikófaktor

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évekkel ezelőtt betegséggé nyilvánította az elhízást, és a 2. leggyakoribb rizikótényezőnek tekinti a dohányzást követően.

Amikor felnőttkori testsúlynövekedésről beszélünk, elsősorban a zsírszövet tömegének változását értjük alatta. Az ilyenkor megjelenő többletzsír nemcsak a bőr alatt, hanem a belső szervekben és az erek falán is lerakódik. Ez a zsír, a súlyfelesleg extraterhet ró az ízületeinkre, hiszen úgymond állandóan „cipelnünk” kell, mint egy nehéz bőröndöt. A testsúly növekedésével különösen a gerinc, a medence és a lábak terhelődnek, a medence előredől, az ágyéki csigolyák görbülete erőteljesebbé válik. Mindezek következtében egyoldalú terhelések, izomfeszülések alakulhatnak ki, amelyek felgyorsíthatják a kopásos megbetegedéseket.


Fotó: gettyimages.com

Mit tehetünk a porckopás lassításáért?

– Óvakodjunk az ízületek túlterhelésétől. Válasszunk megfelelően stabil, de rugalmas lábbelit.

– Nagyobb túlsúly esetén javasolt a vízben végzett mozgás (aquafitnesz, aquajogging) elsősorban az ízületek védelme érdekében. A derékig érő vízmagasság 50%-kal, míg a mellkasig érő víz már 90%-kal csökkenti a térdízületi terhelést.

– Használjuk ki a mindennapok adta mozgáslehetőségeket is.

– Lift helyett válasszuk a lépcsőt.

– Ha időnk engedi, egy megállóval hamarabb szálljunk le a buszról, és sétáljunk haza.

– Igyekezzünk mellőzni az autó használatát.

Fogadjuk meg az Ízületőr szakértőinek tanácsait! Ügyeljünk a súlyunkra, táplálkozzunk egészségesen, és rendszeresen végezzünk a fizikai állapotunknak megfelelő testmozgást!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.