Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A porckopás

Érdekességek2023. május 25.

Minden egyes lépésnél a testsúlyunk 1-1,5-szerese nehezedik a talpunkra, míg futásnál ez még ennél is több: súlyunk 3-4-szerese. Egy átlagos nap során ilyen terhelésnek vannak kitéve az ízületeink.

Ma a világon mintegy 135 millió ember szenved ízületi porckopásban. A fejlett országokban a munkaképtelenség, a rokkantság és az életminőség-romlás egyik vezető okaként szerepel, a nők körében a 4., a férfiaknál pedig a 8. legjelentősebb egészségkárosító tényező.
Hazánkban a felnőtt lakosság mintegy 30%-át érinti a porckopás. Magyarországon a szív- és érrendszeri problémákat követően a leggyakoribb betegség, ami a munkaképesség csökkenésében a 3. leggyakoribb okként szerepel. A mozgásszervi problémák (köztük a porckopás és az egyéb ízületi problémák) a munkából való kiesés közel ötödéért (18%) felelősek.

Becslések szerint 2020-ra világszerte megkétszereződött az ízületi kopások száma, amelynek fő okaként a civilizációs ártalmak említhetőek.

A túlsúly a legnagyobb rizikófaktor

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évekkel ezelőtt betegséggé nyilvánította az elhízást, és a 2. leggyakoribb rizikótényezőnek tekinti a dohányzást követően.

Amikor felnőttkori testsúlynövekedésről beszélünk, elsősorban a zsírszövet tömegének változását értjük alatta. Az ilyenkor megjelenő többletzsír nemcsak a bőr alatt, hanem a belső szervekben és az erek falán is lerakódik. Ez a zsír, a súlyfelesleg extraterhet ró az ízületeinkre, hiszen úgymond állandóan „cipelnünk” kell, mint egy nehéz bőröndöt. A testsúly növekedésével különösen a gerinc, a medence és a lábak terhelődnek, a medence előredől, az ágyéki csigolyák görbülete erőteljesebbé válik. Mindezek következtében egyoldalú terhelések, izomfeszülések alakulhatnak ki, amelyek felgyorsíthatják a kopásos megbetegedéseket.


Fotó: gettyimages.com

Mit tehetünk a porckopás lassításáért?

– Óvakodjunk az ízületek túlterhelésétől. Válasszunk megfelelően stabil, de rugalmas lábbelit.

– Nagyobb túlsúly esetén javasolt a vízben végzett mozgás (aquafitnesz, aquajogging) elsősorban az ízületek védelme érdekében. A derékig érő vízmagasság 50%-kal, míg a mellkasig érő víz már 90%-kal csökkenti a térdízületi terhelést.

– Használjuk ki a mindennapok adta mozgáslehetőségeket is.

– Lift helyett válasszuk a lépcsőt.

– Ha időnk engedi, egy megállóval hamarabb szálljunk le a buszról, és sétáljunk haza.

– Igyekezzünk mellőzni az autó használatát.

Fogadjuk meg az Ízületőr szakértőinek tanácsait! Ügyeljünk a súlyunkra, táplálkozzunk egészségesen, és rendszeresen végezzünk a fizikai állapotunknak megfelelő testmozgást!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.