Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A porckopás

Érdekességek2023. május 25.

Minden egyes lépésnél a testsúlyunk 1-1,5-szerese nehezedik a talpunkra, míg futásnál ez még ennél is több: súlyunk 3-4-szerese. Egy átlagos nap során ilyen terhelésnek vannak kitéve az ízületeink.

Ma a világon mintegy 135 millió ember szenved ízületi porckopásban. A fejlett országokban a munkaképtelenség, a rokkantság és az életminőség-romlás egyik vezető okaként szerepel, a nők körében a 4., a férfiaknál pedig a 8. legjelentősebb egészségkárosító tényező.
Hazánkban a felnőtt lakosság mintegy 30%-át érinti a porckopás. Magyarországon a szív- és érrendszeri problémákat követően a leggyakoribb betegség, ami a munkaképesség csökkenésében a 3. leggyakoribb okként szerepel. A mozgásszervi problémák (köztük a porckopás és az egyéb ízületi problémák) a munkából való kiesés közel ötödéért (18%) felelősek.

Becslések szerint 2020-ra világszerte megkétszereződött az ízületi kopások száma, amelynek fő okaként a civilizációs ártalmak említhetőek.

A túlsúly a legnagyobb rizikófaktor

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évekkel ezelőtt betegséggé nyilvánította az elhízást, és a 2. leggyakoribb rizikótényezőnek tekinti a dohányzást követően.

Amikor felnőttkori testsúlynövekedésről beszélünk, elsősorban a zsírszövet tömegének változását értjük alatta. Az ilyenkor megjelenő többletzsír nemcsak a bőr alatt, hanem a belső szervekben és az erek falán is lerakódik. Ez a zsír, a súlyfelesleg extraterhet ró az ízületeinkre, hiszen úgymond állandóan „cipelnünk” kell, mint egy nehéz bőröndöt. A testsúly növekedésével különösen a gerinc, a medence és a lábak terhelődnek, a medence előredől, az ágyéki csigolyák görbülete erőteljesebbé válik. Mindezek következtében egyoldalú terhelések, izomfeszülések alakulhatnak ki, amelyek felgyorsíthatják a kopásos megbetegedéseket.


Fotó: gettyimages.com

Mit tehetünk a porckopás lassításáért?

– Óvakodjunk az ízületek túlterhelésétől. Válasszunk megfelelően stabil, de rugalmas lábbelit.

– Nagyobb túlsúly esetén javasolt a vízben végzett mozgás (aquafitnesz, aquajogging) elsősorban az ízületek védelme érdekében. A derékig érő vízmagasság 50%-kal, míg a mellkasig érő víz már 90%-kal csökkenti a térdízületi terhelést.

– Használjuk ki a mindennapok adta mozgáslehetőségeket is.

– Lift helyett válasszuk a lépcsőt.

– Ha időnk engedi, egy megállóval hamarabb szálljunk le a buszról, és sétáljunk haza.

– Igyekezzünk mellőzni az autó használatát.

Fogadjuk meg az Ízületőr szakértőinek tanácsait! Ügyeljünk a súlyunkra, táplálkozzunk egészségesen, és rendszeresen végezzünk a fizikai állapotunknak megfelelő testmozgást!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így vigyázhatunk kedvenceinkre Szilveszterkor

2026. január 01.

Nem csak emberre, állatra is veszélyesek a Szilveszteri tűzijátékok. Az óévbúcsúztatókor használt pirotechnikai eszközök durva hang-és fényhatásai a házi kedvencek számára sokkos pánikot okozhatnak. Egy magából kifordult házi kedvenc félelmében akár támadhat – haraphat is, de a leggyakoribb, hogy elszökik, elkóborol. Sok kóborló kutya – macska soha többé nem kerül haza. Egy kis odafigyeléssel megelőzhető lehet, hogy a Szilveszteri tűzijátékokból eredően a háziállatok kapcsán kellemetlen szituációk képződjenek.

Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa elmondta: az óriási hangtól / fénytől megijedt macskák éles marásokat okozhatnak a gazdiknak, a kutyák kerítésen átugorva vagy pórázt a gazda kezéből kitépve próbálnak a robbanásoktól elmenekülni. Házi kedvenceket a durrogás helyszíneire semmiképpen ne vigyük ki, előzzük meg a bajt. A riadtan menekülő állatok néhány óra alatt 5-10 km-t (több településnyi távolságot) is képesek megtenni, van, hogy az elmenekült kedvencek soha többé nem kerülnek elő.

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.

Túlfogyasztás és hulladék – A karácsony láthatatlan számlája

2025. december 31.

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.

A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.

És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.