Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A pozitív életszemlélet jótékony befolyása

Érdekességek2023. szeptember 26.

Napjainkban szinte fénykorát éljük a különféle pozitív megerősítéseknek, az optimizmust fókuszba helyező életstílusnak. Kétségtelen, hogy egyéni meglátásunk és szemléletünk az egész életünkre hatással van. Melyek az optimizmus kedvező hatásai, hogyan aknázható ki ez a szervezetünkre nézve? Bizonyos mértéken túl lehet-e mégis romboló hatású másokra?

Manapság rengetegen érdeklődnek a pozitív életszemlélet iránt, ami nem is meglepő, hiszen mindannyian szeretnénk valamilyen módon kiutat keresni ebből a stresszes, túlhajszolt, teljesítménycentrikus világból. Egyesek egy nyugalmasabb életre vágynak, kevesebb feszített munkával, amelyben inkább a kreativitás kerül a középpontba, míg mások több időt töltenének szeretteikkel, hiszen éveken át háttérbe szorították a családi életüket. Egy azonban összeköt mindenkit, mégpedig a vágy, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben, pozitívabban tekinthessünk a jövőbe, ez pedig alapjaiban megváltoztathatja a mindennapokat.

Egyre többen egyetértenek abban, hogy a pozitív gondolkodás előnyösen változtathat közérzetükön és életkörülményeiken.

Mit is fed valójában a pozitív szemlélet?

Erről ugyan megoszlanak a vélemények, azonban fontos elkülöníteni az álpozitív életszemléletet a valódi pozitivitástól.

– Előbbi esetében csupán „úgy teszünk, mintha” jól éreznénk magunkat, és minden rendben lenne, az önbizalmunk is inkább egy felfújt lufihoz hasonlítható.

– Utóbbinál a valódi pozitivitás az önmagunkba vetett hitből ered. Ez pedig tulajdonképpen a gondolataink minőségén múlik. Emellett az sem elhanyagolható, hogyan és miként reagálunk bizonyos helyzetekre, mennyire vagyunk képesek megküzdeni a fellépő nehézségekkel.

Az álpozitív szemléletűek csupán periodikusan, időről időre képesek úgy viselkedni, mint a valódi és mély optimizmussal megáldott egyének. Egy efféle állapotban az összeomlások is gyakoribbá válhatnak. Annak ellenére, hogy saját személyiségünk és habitusunk egyedi, szerencsére a pozitív hozzáállás fejleszthető.

Ahogyan a megküzdési technikáink is javíthatók, úgy idővel könnyebbé válik egy-egy nehezebb helyzetben is meglátni a kiutat.

Hogyan hat mindez a szervezetünkre?

Az optimista egyének kétségtelenül jobb megküzdési technikákkal rendelkeznek, mint negatív társaik. A kudarc számukra nem végzetes, éppen ezért hamarabb ki tudnak mászni a sötét veremből. Jellemző rájuk továbbá, hogy nagyobb erőtartalékkal rendelkeznek, mivel bíznak önmagukban, tisztában vannak vele, hogy egy-egy hiba még nem jelenti a világ végét. Jól tudják azt is, hogy miként fordítsák a javukra az elkerülhetetlen nehézségeket.


S amíg egy pesszimista személy képes egész éjjel rágódni a problémákon az alvás minőségének rovására is, addig egy pozitívabb személy inkább a mielőbbi megoldásra törekszik. Az ő mottója az, hogy „megoldani a gondot, amilyen gyorsan csak lehet, ha így nem megy, akkor majd másképp”.

Az optimisták a mihamarabbi megoldásra törekednek, nem mérgezik hosszú távon magukat, nem emésztődnek, nem kötik le őket a mételyező energiák, s ebből kifolyólag mentálisan sokkal szabadabbak, egészségesebbek.

Alkalmazkodóképességüknek köszönhetően hatékonyabb a stresszkezelési módszerük. Nem zárják ki a fellépő gondokat és a romboló stresszt, hanem szembenéznek vele, és ennek érdekében számos stresszlevezetési tevékenységet beépítenek a mindennapjaikba.

Az idő jelentős hányadában derűsebbek, ez pedig jótékonyan befolyásolja a közérzetüket, amelynek köszönhetően minőségibb, mélyebb kapcsolatokkal is rendelkeznek.

Nem csupán a munkahelyen boldogulnak könnyebben, a hatékonyabb problémamegoldás végett, hanem a magánéletükben is. Kisebb az esélye, hogy egy pozitív életszemléletű egyén elmagányosodik, kevésbé hajlamos a depressziós periódusokra.

Képes megélni a pillanat örömeit, rendszeresen kikapcsolódik, így elkerülve a kiégést.

Tudja, hogy mire van szüksége, és odafigyel a szervezete állapotára is. Ez természetesen megkövetel egy bizonyos fokú önismeretet.

Bátran kijelenthetjük, hogy az optimista életszemlélet jótékonyan hat szervezetünk állapotára, legfőképp azért, mert általa építő gondolatokat táplálunk, ill. a pozitív eseményekre helyezzük a fókuszt! Ugyanakkor számos olyan élethelyzet fordul elő, amelyben nem könnyű derűsen látni a jövőt, ilyenkor fontos megélni és tudatosítani magunkban a nehéz időszak mivoltát, hiszen a probléma felismerése nélkül aligha lehet a megoldásra törekedni.

Őszinte érzések, mély meglátások

Önmagunk fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kritikusabb szituációkban is észrevegyük a lehetőségeket. Az pedig, hogy egy-egy helyzetre hogyan reagálunk, valóban alakítható. A változáshoz idő szükséges, de gyakran segítség is. A szakemberekre viszont mindig számíthatunk, hogy ismét derűsebben, vidámabban telhessenek a megszokott hétköznapok.

Dr. Scheszták Dóra
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Depresszió

2026. május 05.

A depresszió mint orvosi értelemben vett betegség nem azonos a mindennapi életben gyakran tapasztalható elkeseredéssel vagy átmeneti rossz hangulattal. A depresszió orvosi értelemben vett betegség, tehát meghatározott tüneteknek meghatározott ideig fenn kell állniuk ahhoz, hogy e diagnózist meg lehessen állapítani.

A depressziós beteg elveszti érdeklődését a külvilág iránt, nem érdekli munkája, családja, hobbija. Állandóan fáradtnak, gyengének érzi magát, napi aktivitása felére-harmadára csökken. Étvágytalan lesz, testsúlya csökken (néha épp fokozott étvágy észlelhető), rosszul alszik (néha túl sokat, de a keveset alvás a gyakoribb), reggelre nem piheni ki magát. Szexuális érdeklődése és teljesítőképessége lecsökken, életét értelmetlennek érzi, önvádlások jelentkezhetnek nála és sokszor az öngyilkosság gondolatáig, illetve az öngyilkossági kísérletig is eljut. Ahhoz, hogy a major depresszió diagnózisát felállíthassuk, minimálisan két héten át az alábbi 9 tünet közül legalább ötnek (ezen belül pedig az első kettőből legalább az egyiknek) kell fennállnia:


depressziós, szomorú hangulat,
az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése (anhedonia),
jelentős testsúlycsökkenés vagy -gyarapodás,
inszomnia vagy hiperszomnia (csökkent vagy fokozott alvás),
nyugtalanság vagy gátoltság,
fáradtság, erőtlenség,
értéktelenség érzése, önvádolás, bűntudat, esetleg depressziós téveszmék,
csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képességek,
életuntság, öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet,

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.