Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A pozitív életszemlélet jótékony befolyása

Érdekességek2023. szeptember 26.

Napjainkban szinte fénykorát éljük a különféle pozitív megerősítéseknek, az optimizmust fókuszba helyező életstílusnak. Kétségtelen, hogy egyéni meglátásunk és szemléletünk az egész életünkre hatással van. Melyek az optimizmus kedvező hatásai, hogyan aknázható ki ez a szervezetünkre nézve? Bizonyos mértéken túl lehet-e mégis romboló hatású másokra?

Manapság rengetegen érdeklődnek a pozitív életszemlélet iránt, ami nem is meglepő, hiszen mindannyian szeretnénk valamilyen módon kiutat keresni ebből a stresszes, túlhajszolt, teljesítménycentrikus világból. Egyesek egy nyugalmasabb életre vágynak, kevesebb feszített munkával, amelyben inkább a kreativitás kerül a középpontba, míg mások több időt töltenének szeretteikkel, hiszen éveken át háttérbe szorították a családi életüket. Egy azonban összeköt mindenkit, mégpedig a vágy, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben, pozitívabban tekinthessünk a jövőbe, ez pedig alapjaiban megváltoztathatja a mindennapokat.

Egyre többen egyetértenek abban, hogy a pozitív gondolkodás előnyösen változtathat közérzetükön és életkörülményeiken.

Mit is fed valójában a pozitív szemlélet?

Erről ugyan megoszlanak a vélemények, azonban fontos elkülöníteni az álpozitív életszemléletet a valódi pozitivitástól.

– Előbbi esetében csupán „úgy teszünk, mintha” jól éreznénk magunkat, és minden rendben lenne, az önbizalmunk is inkább egy felfújt lufihoz hasonlítható.

– Utóbbinál a valódi pozitivitás az önmagunkba vetett hitből ered. Ez pedig tulajdonképpen a gondolataink minőségén múlik. Emellett az sem elhanyagolható, hogyan és miként reagálunk bizonyos helyzetekre, mennyire vagyunk képesek megküzdeni a fellépő nehézségekkel.

Az álpozitív szemléletűek csupán periodikusan, időről időre képesek úgy viselkedni, mint a valódi és mély optimizmussal megáldott egyének. Egy efféle állapotban az összeomlások is gyakoribbá válhatnak. Annak ellenére, hogy saját személyiségünk és habitusunk egyedi, szerencsére a pozitív hozzáállás fejleszthető.

Ahogyan a megküzdési technikáink is javíthatók, úgy idővel könnyebbé válik egy-egy nehezebb helyzetben is meglátni a kiutat.

Hogyan hat mindez a szervezetünkre?

Az optimista egyének kétségtelenül jobb megküzdési technikákkal rendelkeznek, mint negatív társaik. A kudarc számukra nem végzetes, éppen ezért hamarabb ki tudnak mászni a sötét veremből. Jellemző rájuk továbbá, hogy nagyobb erőtartalékkal rendelkeznek, mivel bíznak önmagukban, tisztában vannak vele, hogy egy-egy hiba még nem jelenti a világ végét. Jól tudják azt is, hogy miként fordítsák a javukra az elkerülhetetlen nehézségeket.


S amíg egy pesszimista személy képes egész éjjel rágódni a problémákon az alvás minőségének rovására is, addig egy pozitívabb személy inkább a mielőbbi megoldásra törekszik. Az ő mottója az, hogy „megoldani a gondot, amilyen gyorsan csak lehet, ha így nem megy, akkor majd másképp”.

Az optimisták a mihamarabbi megoldásra törekednek, nem mérgezik hosszú távon magukat, nem emésztődnek, nem kötik le őket a mételyező energiák, s ebből kifolyólag mentálisan sokkal szabadabbak, egészségesebbek.

Alkalmazkodóképességüknek köszönhetően hatékonyabb a stresszkezelési módszerük. Nem zárják ki a fellépő gondokat és a romboló stresszt, hanem szembenéznek vele, és ennek érdekében számos stresszlevezetési tevékenységet beépítenek a mindennapjaikba.

Az idő jelentős hányadában derűsebbek, ez pedig jótékonyan befolyásolja a közérzetüket, amelynek köszönhetően minőségibb, mélyebb kapcsolatokkal is rendelkeznek.

Nem csupán a munkahelyen boldogulnak könnyebben, a hatékonyabb problémamegoldás végett, hanem a magánéletükben is. Kisebb az esélye, hogy egy pozitív életszemléletű egyén elmagányosodik, kevésbé hajlamos a depressziós periódusokra.

Képes megélni a pillanat örömeit, rendszeresen kikapcsolódik, így elkerülve a kiégést.

Tudja, hogy mire van szüksége, és odafigyel a szervezete állapotára is. Ez természetesen megkövetel egy bizonyos fokú önismeretet.

Bátran kijelenthetjük, hogy az optimista életszemlélet jótékonyan hat szervezetünk állapotára, legfőképp azért, mert általa építő gondolatokat táplálunk, ill. a pozitív eseményekre helyezzük a fókuszt! Ugyanakkor számos olyan élethelyzet fordul elő, amelyben nem könnyű derűsen látni a jövőt, ilyenkor fontos megélni és tudatosítani magunkban a nehéz időszak mivoltát, hiszen a probléma felismerése nélkül aligha lehet a megoldásra törekedni.

Őszinte érzések, mély meglátások

Önmagunk fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kritikusabb szituációkban is észrevegyük a lehetőségeket. Az pedig, hogy egy-egy helyzetre hogyan reagálunk, valóban alakítható. A változáshoz idő szükséges, de gyakran segítség is. A szakemberekre viszont mindig számíthatunk, hogy ismét derűsebben, vidámabban telhessenek a megszokott hétköznapok.

Dr. Scheszták Dóra
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mellkasi fájdalom: Jelek, amelyek szív- és érrendszeri eredetre utalhatnak

2025. augusztus 30.

A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:


meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
szívbetegségek a családban,
légszomj, hidegrázás jelentkezése,
mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.


Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek

Kardiológiai vizit

Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.

Nagylabor vizsgálat

A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Pánikbetegség és magas vérnyomás?

2025. augusztus 29.

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:


fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.


Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.