Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A pozitív életszemlélet jótékony befolyása

Érdekességek2023. szeptember 26.

Napjainkban szinte fénykorát éljük a különféle pozitív megerősítéseknek, az optimizmust fókuszba helyező életstílusnak. Kétségtelen, hogy egyéni meglátásunk és szemléletünk az egész életünkre hatással van. Melyek az optimizmus kedvező hatásai, hogyan aknázható ki ez a szervezetünkre nézve? Bizonyos mértéken túl lehet-e mégis romboló hatású másokra?

Manapság rengetegen érdeklődnek a pozitív életszemlélet iránt, ami nem is meglepő, hiszen mindannyian szeretnénk valamilyen módon kiutat keresni ebből a stresszes, túlhajszolt, teljesítménycentrikus világból. Egyesek egy nyugalmasabb életre vágynak, kevesebb feszített munkával, amelyben inkább a kreativitás kerül a középpontba, míg mások több időt töltenének szeretteikkel, hiszen éveken át háttérbe szorították a családi életüket. Egy azonban összeköt mindenkit, mégpedig a vágy, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben, pozitívabban tekinthessünk a jövőbe, ez pedig alapjaiban megváltoztathatja a mindennapokat.

Egyre többen egyetértenek abban, hogy a pozitív gondolkodás előnyösen változtathat közérzetükön és életkörülményeiken.

Mit is fed valójában a pozitív szemlélet?

Erről ugyan megoszlanak a vélemények, azonban fontos elkülöníteni az álpozitív életszemléletet a valódi pozitivitástól.

– Előbbi esetében csupán „úgy teszünk, mintha” jól éreznénk magunkat, és minden rendben lenne, az önbizalmunk is inkább egy felfújt lufihoz hasonlítható.

– Utóbbinál a valódi pozitivitás az önmagunkba vetett hitből ered. Ez pedig tulajdonképpen a gondolataink minőségén múlik. Emellett az sem elhanyagolható, hogyan és miként reagálunk bizonyos helyzetekre, mennyire vagyunk képesek megküzdeni a fellépő nehézségekkel.

Az álpozitív szemléletűek csupán periodikusan, időről időre képesek úgy viselkedni, mint a valódi és mély optimizmussal megáldott egyének. Egy efféle állapotban az összeomlások is gyakoribbá válhatnak. Annak ellenére, hogy saját személyiségünk és habitusunk egyedi, szerencsére a pozitív hozzáállás fejleszthető.

Ahogyan a megküzdési technikáink is javíthatók, úgy idővel könnyebbé válik egy-egy nehezebb helyzetben is meglátni a kiutat.

Hogyan hat mindez a szervezetünkre?

Az optimista egyének kétségtelenül jobb megküzdési technikákkal rendelkeznek, mint negatív társaik. A kudarc számukra nem végzetes, éppen ezért hamarabb ki tudnak mászni a sötét veremből. Jellemző rájuk továbbá, hogy nagyobb erőtartalékkal rendelkeznek, mivel bíznak önmagukban, tisztában vannak vele, hogy egy-egy hiba még nem jelenti a világ végét. Jól tudják azt is, hogy miként fordítsák a javukra az elkerülhetetlen nehézségeket.


S amíg egy pesszimista személy képes egész éjjel rágódni a problémákon az alvás minőségének rovására is, addig egy pozitívabb személy inkább a mielőbbi megoldásra törekszik. Az ő mottója az, hogy „megoldani a gondot, amilyen gyorsan csak lehet, ha így nem megy, akkor majd másképp”.

Az optimisták a mihamarabbi megoldásra törekednek, nem mérgezik hosszú távon magukat, nem emésztődnek, nem kötik le őket a mételyező energiák, s ebből kifolyólag mentálisan sokkal szabadabbak, egészségesebbek.

Alkalmazkodóképességüknek köszönhetően hatékonyabb a stresszkezelési módszerük. Nem zárják ki a fellépő gondokat és a romboló stresszt, hanem szembenéznek vele, és ennek érdekében számos stresszlevezetési tevékenységet beépítenek a mindennapjaikba.

Az idő jelentős hányadában derűsebbek, ez pedig jótékonyan befolyásolja a közérzetüket, amelynek köszönhetően minőségibb, mélyebb kapcsolatokkal is rendelkeznek.

Nem csupán a munkahelyen boldogulnak könnyebben, a hatékonyabb problémamegoldás végett, hanem a magánéletükben is. Kisebb az esélye, hogy egy pozitív életszemléletű egyén elmagányosodik, kevésbé hajlamos a depressziós periódusokra.

Képes megélni a pillanat örömeit, rendszeresen kikapcsolódik, így elkerülve a kiégést.

Tudja, hogy mire van szüksége, és odafigyel a szervezete állapotára is. Ez természetesen megkövetel egy bizonyos fokú önismeretet.

Bátran kijelenthetjük, hogy az optimista életszemlélet jótékonyan hat szervezetünk állapotára, legfőképp azért, mert általa építő gondolatokat táplálunk, ill. a pozitív eseményekre helyezzük a fókuszt! Ugyanakkor számos olyan élethelyzet fordul elő, amelyben nem könnyű derűsen látni a jövőt, ilyenkor fontos megélni és tudatosítani magunkban a nehéz időszak mivoltát, hiszen a probléma felismerése nélkül aligha lehet a megoldásra törekedni.

Őszinte érzések, mély meglátások

Önmagunk fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kritikusabb szituációkban is észrevegyük a lehetőségeket. Az pedig, hogy egy-egy helyzetre hogyan reagálunk, valóban alakítható. A változáshoz idő szükséges, de gyakran segítség is. A szakemberekre viszont mindig számíthatunk, hogy ismét derűsebben, vidámabban telhessenek a megszokott hétköznapok.

Dr. Scheszták Dóra
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A valóságban más a GLP-1 gyógyszeres fogyás, mint a kísérletekben

2025. július 12.



A valóságban a szemaglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek alkalmazása sokkal kisebb súlycsökkenést eredményez, mint a klinikai vizsgálatokban, derült ki egy új kutatásból. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a páciensek korán abbahagyják a gyógyszerszedést, vagy alacsonyabb fenntartó adagokat alkalmaznak az előírtnál. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista mutatta be az új eredményeket és felhívta a figyelmet a tartós fogyás kulcsmozzanataira.

A fogyókúrás gyógyszereket sokan túl korán abbahagyják

Nemrégiben jelent meg az Obesity című szaklapban egy kutatás, amely meglepő eredményt hozott. A betegek több mint 80%-a jóval kevesebbet fogyott a való életben a GLP-1 típusú gyógyszerek hatására, mint amit a randomizált klinikai kutatásokban mértek. A kutatók arról beszéltek, hogy bár azzal tisztában voltak, hogy a fogyókúrás céllal szedett gyógyszerek abbahagyása után a betegek hajlamosak visszaszedni a leadott kilókat, arra nem volt rálátásuk, hogy valójában mikor is történik ez a leállás. Vagyis nem ismerték pontosan, hogy a valóságban mire számíthatnak a páciensek a testsúlyuk változása és ha prediabéteszben szenvedtek, akkor a glikémiás kontrolljuk változásának szempontjából.  
Az adatok alapján úgy találták, hogy nagyon sokan túl korán térnek át az alacsony fenntartó dózisokra, sőt a felírástól számított egy éven belül a páciensek fele már egyáltalán nem szedi a gyógyszert. A vizsgálat eredményei szerint a fogyókúrás gyógyszert korán abbahagyók (vagyis akik 3 hónapon belül abbahagyták azt) 3,6%-os testsúlycsökkenést értek el, akik később fejezték azt be, 6,8%-ot fogytak és akik nem hagyták abba addig, amíg az orvos azt nem javasolta, 11,9%-nyit adtak le a súlyukból. Azok pedig, akik tartósan szedték a gyógyszert az előírt dózisban, tehát nem csökkentették azt, 1 év alatt átlagosan 14,7%-nyit fogytak. (Érdekes azonban, hogy a való életben sokkal kevésbé volt jellemző a jojó-effektus, mint a kísérletekben.)
Ugyanilyen összefüggés volt megfigyelhetők a prediabétesz alakulásában is, ugyanis akik tartósan, az előírt mennyiségben szedték a gyógyszert, azoknak 67,9%-ánál állt vissza a normál vércukorszint, míg a korai lemorzsolódóknál csak 33,1%-ban. 

Lelki töltődés madárdallal

2025. július 12.

Amióta hét ágra süt a nap és meleg van, azt vettem észre, hogy akárhányszor madárcsicsergést hallok, gondolkodás nélkül megállok egy pillanatra, és minden figyelmemet a hangra összpontosítom. „Beszívom” a füttyszót. Nem ritkán még el is mosolyodok tőle – ösztönösen.

Így hat rám a madárdal, amit városi emberként különösen értékelek a budapesti „betondzsungelen” áthaladva. Nem csak én derülök fel egy pillanat alatt a madárszótól. Eszembe jutott egy kedves ismerősöm története, aki a Covid-világjárvány alatt a városi kórház intenzív osztályán dolgozott ápolóként. Talán nem is kell magyarázni, hogy miért, de hatalmas stresszt élt meg a munkájában akkoriban. Az segítette őt a mindennapokban, hogy a dolgozói pihenőben megpihent pár szabad percében, ami hogy, hogynem, madárdaltól volt hangos. Az a pár perc aranyat ért számára, a madarak éneke feltöltötte, megnyugtatta, sőt furcsán reménytelivé is tette őt. Később derült ki számára, hogy nem a környékbeli parkban lakó madarak énekét hallotta, hanem a kórház rádiójából szólt a madárfütty: az igazgatóság azt gondolta, hogy ez jól fog esni az egészségügyi dolgozóknak abban a különösen embert próbáló időszakban. És milyen igazuk volt! Elgondolkodtatott ez a történet, és a saját tapasztalatom.

Vajon tényleg ekkora hatással lenne a pszichés jóllétünkre, hangulatunkra a madarak éneke?

Olyannyira, hogy egy ilyen világszintű krízis alatt tulajdonképpen pszichológiai beavatkozásként használják a stresszes és a kimerült egészségügyi dolgozók számára?

Persze, azt ma már tudjuk, hogy a természetben eltöltött idő jelentősen hozzájárul a testi-lelki egészségünkhöz is (pl. növeli a boldogságérzetet, javítja az alvásunkat, csökkenti a vérnyomásunkat és még sorolhatnánk). De vajon tényleg az is ekkora hatással van ránk, ha ki se tesszük a lábunkat az erdőbe, ám az ablakon kidugva a fejünket hallgatjuk a fekete rigó énekét?

Mire figyeljen, aki Rómába utazik a 2025-ös Szentévben?

2025. július 11.

Előzetes regisztráció és szigorúbb szabályok érvényesek a turistákra

Róma a 2025-ös katolikus Szentév és XIV. Leó pápa megválasztása miatt zarándokok millióit fogadja. A jubileumi esemény 2026. január 6-ig tart, ez idő alatt a négy pápai bazilika szent kapuin való áthaladással teljes búcsú nyerhető. A Vatikán és környéke zsúfolt, a belépés regisztrációhoz kötött, a szállások gyorsan betelnek. Nagy Szilvia, a Vár a Világ utazási iroda ügyvezetője figyelmeztet: már öt hónappal előre tervezni kell egy ilyen utazással, a biztonsági intézkedések szigorúak, a zsebtolvajok pedig aktívak. A szakemberek a hőség miatt inkább tavaszi és őszi látogatást javasolnak.

Róma különleges időszakot él meg 2025-ben, mivel jubileumi Szentévet hirdetett a katolikus egyház, és új pápát is választottak. A „Spes non confundit” – A remény nem csal meg – mottóval meghirdetett jubileumi év zarándokok millióit vonzza a városba, miközben Robert Francis Prevost bíborost májusban XIV. Leó néven pápa rangjára emelték, miután Ferenc pápa 88 éves korában elhunyt. A szent kapuk 2024 karácsonyán nyíltak meg, és a szentév 2026. január 6-án, vízkeresztkor zárul.

A szentév során azok a hívők, akik átlépnek a négy pápai bazilika – a Szent Péter-, a Lateráni Szent János-, a Santa Maria Maggiore- és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika – szent kapuin, teljes búcsút nyerhetnek, ha szentgyónást végeznek, áldoznak, és imádkoznak a pápa szándékaira. Ehhez kapcsolódva egész évben tematikus zarándoklatokat szerveznek különböző hivatáscsoportok és közösségek számára.

A Szentév – valamint az új pápa személye – nagymértékben megnövelte a Rómába utazók számát. Nagy Szilvia, a Vár a Világ utazási iroda ügyvezetője szerint a város turisztikai leterheltsége jelentősen megnőtt:

„Valójában azzal a várakozással indult ez az év, hogy majd olyan mennyiségű turistát kell, hogy kezeljen Róma, amit esetlegesen nem fog tudni. Aztán ez fokozódott még az új pápa személye és az e körüli eseményeknek köszönhetően. Ami biztos, hogy idén sokkal több lesz az ide zarándokló, akik a turisták mellett jelennek meg Rómában ebben az évben. A Vatikán és környéke különösen zsúfolttá vált, ez a tömeg az utazástól kezdve az étkezéseken át a szállásfoglalásig mindenre hatással van.”