Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A proprioceptív érzékelés

Érdekességek2026. január 07.

A testhelyzet és a mozgás kapcsolata

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Fotó: lokiast © 123RF.comA proprioceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely hatással van arra, hogyan érzékeljük testünk helyzetét és mozgását. A propriocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan és tudattalanul is érzékeljük testünk pozícióját az űrben, anélkül, hogy ránéznénk. Ez a rendszer elengedhetetlen a mindennapi tevékenységekhez, mint pl. az öltözködés, a sportolás vagy akár a járás.

Hogyan működik?

A proprioceptív rendszer receptorokból áll, amelyek az izmokban, az ízületekben és az inakban találhatók. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test helyzetéről és a mozgásáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve a finommotoros koordinációt és az egyensúly fenntartását.

Receptorok: a proprioceptív receptorok érzékelik az izmok feszültségét és az ízületek helyzetét. Például amikor egy izom megfeszül, a receptorok jelet küldenek az agynak arról, hogy az izom aktív.

Agyfeldolgozás: az agy különböző területei, mint pl. a motoros kéreg és a kisagy, feldolgozzák ezeket az információkat. A motoros kéreg irányítja a mozgásokat, míg a kisagy segít az egyensúly fenntartásában.


Az eltérések okai

Proprioceptív szenzoros eltérések különböző okokból alakulhatnak ki.

A proprioceptív eltérések alul- és túlérzékenység formájában jelentkezhetnek, amelyek különböző hatásokat gyakorolnak a gyermek fejlődésére.

Alulérzékenység

Definíció: az alulérzékeny gyermekek nem reagálnak megfelelően a proprioceptív ingerekre. Számukra a normál érintések nem okoznak kellemetlenséget, és gyakran keresik az intenzívebb tapintási élményeket.

Példa
Mozgáskeresés: az alulérzékeny gyermek gyakran keresi az erős mozgásformákat, mint pl. a hinta vagy a forgó játékok. Mivel nem érzékeli megfelelően a mozgást, hajlamos lehet balesetekre.
Hatás: ez csökkentheti a biztonságérzetet, és növelheti a sérülések kockázatát.

Példa
Erőadagolás: ez a gyermek nem tudja megfelelően adagolni az erőt (pl. túl erősen szorít egy ceruzát), ami hatással van a finommotoros készségekre.
Hatás: nehézségek léphetnek fel az írásban és más precíziós tevékenységekben.

Példa
Térbeli orientációs nehézségek: az alulérzékeny gyermek nehezen tudja megítélni a távolságokat vagy az irányokat, pl. amikor egy labdát próbál elkapni.
Hatás: ez kihívásokhoz vezethet a sportteljesítményben és a társadalmi interakciók során.

Túlérzékenység

Definíció: a túlérzékeny gyermek rendkívül érzékenyen reagál a proprioceptív ingerekre. Minden érintés, akár a legfinomabb is, kellemetlen vagy fájdalmas érzést okozhat számára.

Példa
Fizikai tevékenységektől való félés: a túlérzékeny gyermek elkerülheti a fizikai aktivitásokat, mint pl. az ugrást vagy a futást, mert ezek kellemetlen érzéseket okoznak.
Hatás: ez csökkentheti az önbizalmát és szociális elszigeteltséghez vezethet.

Példa
Szorongásos reakciók: a hirtelen érintések vagy mozgások szorongást okozhatnak, ami megnehezíti számára a társadalmi interakciókat.
Hatás: szociális elszigeteltség és kommunikációs zavarok léphetnek fel.

Kezelési lehetőségek

A proprioceptív szenzoros eltérések kezelése általában többféle megközelítést igényel.

Mit tehetünk?

A proprioceptív szenzoros eltérések jelentős hatással vannak a gyermek fejlődésére és mindennapi életére. Az alul- és túlérzékenység különböző módon befolyásolja motoros készségeit, szociális interakcióit és kognitív fejlődését. Az időben történő diagnózis és beavatkozás segíthet ezeknek az eltéréseknek a kezelésében, támogatva ezzel az egészséges fejlődést. A szülőknek fontos figyelniük gyermekeik viselkedésére és mozgásaira, hogy időben felismerhessék ezeket az eltéréseket, és szükség esetén szakmai segítséget kérjenek.

Simon Bence
óvodapedagógus, TSMT-terapeuta
komplexsensoryfitness(kukac)gmail.com
https://f360.hu/tsmt/


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.