Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rák nem az idősek betegsége többé

Érdekességek2017. március 04.

A rák nem az időskorúak betegsége többé: Magyarországon a 35–64 év közötti korosztályban a daganatos betegség okozta halálozás nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. A másik figyelemfelkeltő statisztika, hogy a halálos kimenetelű rákos megbetegedések több mint 40%-a megelőzhető lett volna. „A megelőzés a leghatásosabb és leginkább költséghatékony módszer a rák kialakulásának és terjedésének kontrollálására.” – hangsúlyozzák a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. szakértői a Rákellenes Világnap alkalmával.

A 35 és 64 év közötti korosztályban a daganatos megbetegedés a vezető halálozási ok. A 65 évnél fiatalabbak körében az előfordulási aránya Magyarországon 38 százalék, míg 65 év felett 22 százalékos. Vagyis a rák egyre inkább sújtja azt az aktív korosztályt, akinek még gondoskodnia kell a gyermekeiről, és a szülei már támogatására számítanak. Ezért is különösen fontos hangsúlyozni a megelőzés szerepét. A World Cancer Research Fund International adatai szerint a rákos diagnózisok 25 százalékánál, a halálos kimenetelű eseteknek pedig még ennél is nagyobb hányadánál, 40 százalékánál derül ki, hogy a betegség elkerülhető lett volna, ha a páciensek nem hanyagolják el az életmódbeli változásokat.

„A rákot sokan kivédhetetlen, halálos betegségeként azonosítják. Az egyén megbetegedésének lehetőségét számtalan kockázati tényező alakíthatja, amelyek közül néhányat nem lehet befolyásolni, így az életkort vagy az öröklődést. Vannak azonban olyan kockázati tényezők, mint például az életmód, a lelki és fizikai egyensúly, amelyért tudatosan lehet tenni.” – fogalmazott Lex Zsuzsanna a Culevit Kft. cégvezetője.

 


Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tudatos megelőzésre

A megelőzés lényeges eszköze a szűrővizsgálatok kiterjesztése, illetve az azokon való részvételi arány növelésének ösztönzése, valamint a társadalom hatékony elkötelezése az egészséges életforma mellett.

A rák kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető a cigaretta és az alkohol fogyasztás csökkentésével, az UV sugárzás elleni védekezéssel, a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag táplálkozással, valamint a fizikai aktivitással. 
„A megelőzésre különösen Magyarországon kell odafigyelnünk, mert nálunk évente megközelítőleg 70 ezer emberrel közlik, hogy rosszindulatú daganata van. Éppen ezért mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy kialakulását elkerüljük.” – tette hozzá  Lex Zsuzsanna.

Az Európai Unióban az emberek 99%-ánál a szervezet által termelt rákos sejtekből nem jön létre rosszindulatú daganat, 1%-uknál viszont kialakul a betegség. Magyarországon ez az arány 3%, vagyis a rák előfordulása és az ennek következtében bekövetkező halálozás is háromszorosa az európai átlagnak. Az Eurostat adataiból kiderül: Európa 28 országa közül Magyarországon és Horvátországban halnak meg legtöbben a rákos megbetegedésben, évente 33 ezren.

Javasolt szűrővizsgálatok (Melyik? Mikor?)

A daganatos betegségek korai felismerésére alkalmazott eljárások átlagos kockázati csoportba tartozó, tünetmentes páciensek számára, a szakmai szervezetek ajánlásainak figyelembevételével:

 

Emlő

20 éves kortól

 

Emlők önvizsgálata: 20 éves kortól havonta

 

 

 

Emlők orvosi vizsgálata:

 

20-39 év: 3 évente

Emlők önvizsgálata

40 év felett: évente

Emlők orvosi vizsgálata

 

Mammográfia

Mammográfia:

 

30-45 éves korig: 3 évente (szakmai ajánlás)

 

 

 

45-65 év között: 2 évente, behívás alapján, de 50 év felett évente ajánlatos (szakmai ajánlás)

Prosztata

Férfi

50 éves kortól

Végbélen át történő vizsgálat

Évente

UH (ultrahang)

Méhnyak

18 éves kortól, illetve a nemi élet megkezdésének időpontjától

 

Évente

Sejtvizsgálat (citológiai vizsgálat)

A 2003 őszétől induló országos szűrés keretében 3 évente küldenek behívót, a szakmai ajánlás azonban az évente történő vizsgálat

Vastag- és végbél

Nő/Férfi

50 éves kortól; egyénileg 40 év felett ajánlott

Székletteszt

Évente székletteszt, néhány évente endoszkópos vizsgálat

Endoszkópos vizsgálat

Szájüreg

Nő/Férfi

45 éves kortól; egyénileg bármikortól ajánlott

Szájüregi orvosi ellenőrzés

Évente, illetve fogászati beavatkozások alkalmával

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

Bőr

Nő/Férfi

20 éves kortól; egyénileg korábban is ajánlott

Bőr orvosi ellenőrzése (anyajegyek)

Évente, illetve nagyszámú anyajegy esetén félévente

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

Here

Férfi

20 éves kortól; egyénileg korábban is ajánlott

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

 

 

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Afta – Mit érdemes tudni róla?

2026. február 12.

Az afta a szájnyálkahártya leggyakoribb megbetegedése. Aki a herpeszre hajlamos, annak nagy valószínűséggel az afta is gyakrabban fog megjelenni a szájüregben a tapasztalatok szerint. Sajnos többször kiújulhat, de megfigyelhető, hogy erre mi készteti.

A tapasztalatok szerint számos ok provokálhatja az afta kialakulását. A nagy ünnepi étkezések is ilyenek. Bizonyos ételek, főleg olajos magvak, csokoládé, citrusfélék, eper, paradicsom fogyasztása, de a pszichés stressz, a túl kemény fogkefe, a fogkő, vagy fogászati beavatkozás is lehet az ok. A gyógyszerek közül főleg az ízületi fájdalmakra alkalmazott nemszteroid gyulladásgátlók is szóba jöhetnek.

Mitől alakul ki az afta?

Kiváltó oka ismeretlen. Valószínűleg mikrocirkulációs zavarról van szó. Régebben vírusfertőzést, elsősorban herpeszvírust feltételeztek a betegség kiváltó okaként. Ma már ennél tágabb értelemben gondolják a kialakulást. A hámsejteken olyan vírusok lehetnek jelen, melyek bizonyos körülmények között a sejtfelszínre kerülve immunválaszt indítanak be és előjön az afta.

Ez azt is jelenti, hogy ha erős az immunrendszer, kisebb az esélye az afta megjelenésének.

Az elváltozások 1-3 héten belül elmúlnak, vart nem hagynak maguk után. Hasonló tüneteket mutat az aftás szájnyálkahártyagyulladás. Ezeket a betegségeket vírusfertőzés – Herpes simplex, illetve coxsackie-vírus – okozza, és az aftához hasonló, jellemzően apró, kóros szöveti elváltozások, a szájpadlásív és a mandulák körüli területek erőteljes kivörösödése jellemzi, ami kezelés nélkül nagyjából két hét alatt eltűnik. Főként a gyermekeket és a fiatalokat érinti. Mivel ezek a sérülések igen fájdalmasak, a gyógyulási folyamatot javasolt gyorsítani.

Rosszul sikerült a félévi bizonyítvány? Így segíthetjük gyermekünket!

2026. február 12.

A félévi bizonyítvány kiosztása és a vele szinte egy időben zajló középiskolai felvételi sok családban feszült időszakot jelent. A jegyek és az esetleg kevésbé jó teljesítmény nemcsak a gyerekekben kelthetnek szorongást, hanem a szülőkben is kérdéseket vethetnek fel: vajon eleget tettünk, jól halad a gyermek, és mit árulnak el ezek az eredmények a jövőről?

A szakemberek szerint fontos tudatosítani: a félévi értékelés és a felvételin elért pontszám nem végső ítélet, hanem egy adott időszak pillanatképe.

„A bizonyítvány és felvételin nyújtott teljesítmény nem mutatja meg teljes egészében a gyermek tudását, képességeit és fejlődését. Nem látszik benne, mennyit változott a gyermek magához képest, hogyan tanult meg alkalmazkodni az iskolai elvárásokhoz, vagy mennyi energiát fektetett a mindennapokba” – mondja Gál Beatrix, a Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat igazgatója.

Egy stabil családi háttérrel rendelkező gyermeknél is előfordulhat, hogy egy-egy megmérettetés gyengébben sikerül. Ilyenkor a túlzott számonkérés vagy a büntetés gyakran többet árt, mint használ. A szakértők inkább azt javasolják, hogy a szülők próbálják megérteni az okokat: túlterheltség, motivációhiány, szorongás vagy épp egy iskolai-, családi-, baráti konfliktus is állhat a háttérben. 

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.