Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rák nem az idősek betegsége többé

Érdekességek2017. március 04.

A rák nem az időskorúak betegsége többé: Magyarországon a 35–64 év közötti korosztályban a daganatos betegség okozta halálozás nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. A másik figyelemfelkeltő statisztika, hogy a halálos kimenetelű rákos megbetegedések több mint 40%-a megelőzhető lett volna. „A megelőzés a leghatásosabb és leginkább költséghatékony módszer a rák kialakulásának és terjedésének kontrollálására.” – hangsúlyozzák a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. szakértői a Rákellenes Világnap alkalmával.

A 35 és 64 év közötti korosztályban a daganatos megbetegedés a vezető halálozási ok. A 65 évnél fiatalabbak körében az előfordulási aránya Magyarországon 38 százalék, míg 65 év felett 22 százalékos. Vagyis a rák egyre inkább sújtja azt az aktív korosztályt, akinek még gondoskodnia kell a gyermekeiről, és a szülei már támogatására számítanak. Ezért is különösen fontos hangsúlyozni a megelőzés szerepét. A World Cancer Research Fund International adatai szerint a rákos diagnózisok 25 százalékánál, a halálos kimenetelű eseteknek pedig még ennél is nagyobb hányadánál, 40 százalékánál derül ki, hogy a betegség elkerülhető lett volna, ha a páciensek nem hanyagolják el az életmódbeli változásokat.

„A rákot sokan kivédhetetlen, halálos betegségeként azonosítják. Az egyén megbetegedésének lehetőségét számtalan kockázati tényező alakíthatja, amelyek közül néhányat nem lehet befolyásolni, így az életkort vagy az öröklődést. Vannak azonban olyan kockázati tényezők, mint például az életmód, a lelki és fizikai egyensúly, amelyért tudatosan lehet tenni.” – fogalmazott Lex Zsuzsanna a Culevit Kft. cégvezetője.

 


Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tudatos megelőzésre

A megelőzés lényeges eszköze a szűrővizsgálatok kiterjesztése, illetve az azokon való részvételi arány növelésének ösztönzése, valamint a társadalom hatékony elkötelezése az egészséges életforma mellett.

A rák kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető a cigaretta és az alkohol fogyasztás csökkentésével, az UV sugárzás elleni védekezéssel, a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag táplálkozással, valamint a fizikai aktivitással. 
„A megelőzésre különösen Magyarországon kell odafigyelnünk, mert nálunk évente megközelítőleg 70 ezer emberrel közlik, hogy rosszindulatú daganata van. Éppen ezért mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy kialakulását elkerüljük.” – tette hozzá  Lex Zsuzsanna.

Az Európai Unióban az emberek 99%-ánál a szervezet által termelt rákos sejtekből nem jön létre rosszindulatú daganat, 1%-uknál viszont kialakul a betegség. Magyarországon ez az arány 3%, vagyis a rák előfordulása és az ennek következtében bekövetkező halálozás is háromszorosa az európai átlagnak. Az Eurostat adataiból kiderül: Európa 28 országa közül Magyarországon és Horvátországban halnak meg legtöbben a rákos megbetegedésben, évente 33 ezren.

Javasolt szűrővizsgálatok (Melyik? Mikor?)

A daganatos betegségek korai felismerésére alkalmazott eljárások átlagos kockázati csoportba tartozó, tünetmentes páciensek számára, a szakmai szervezetek ajánlásainak figyelembevételével:

 

Emlő

20 éves kortól

 

Emlők önvizsgálata: 20 éves kortól havonta

 

 

 

Emlők orvosi vizsgálata:

 

20-39 év: 3 évente

Emlők önvizsgálata

40 év felett: évente

Emlők orvosi vizsgálata

 

Mammográfia

Mammográfia:

 

30-45 éves korig: 3 évente (szakmai ajánlás)

 

 

 

45-65 év között: 2 évente, behívás alapján, de 50 év felett évente ajánlatos (szakmai ajánlás)

Prosztata

Férfi

50 éves kortól

Végbélen át történő vizsgálat

Évente

UH (ultrahang)

Méhnyak

18 éves kortól, illetve a nemi élet megkezdésének időpontjától

 

Évente

Sejtvizsgálat (citológiai vizsgálat)

A 2003 őszétől induló országos szűrés keretében 3 évente küldenek behívót, a szakmai ajánlás azonban az évente történő vizsgálat

Vastag- és végbél

Nő/Férfi

50 éves kortól; egyénileg 40 év felett ajánlott

Székletteszt

Évente székletteszt, néhány évente endoszkópos vizsgálat

Endoszkópos vizsgálat

Szájüreg

Nő/Férfi

45 éves kortól; egyénileg bármikortól ajánlott

Szájüregi orvosi ellenőrzés

Évente, illetve fogászati beavatkozások alkalmával

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

Bőr

Nő/Férfi

20 éves kortól; egyénileg korábban is ajánlott

Bőr orvosi ellenőrzése (anyajegyek)

Évente, illetve nagyszámú anyajegy esetén félévente

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

Here

Férfi

20 éves kortól; egyénileg korábban is ajánlott

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

 

 

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.