Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rák nem az idősek betegsége többé

Érdekességek2017. március 04.

A rák nem az időskorúak betegsége többé: Magyarországon a 35–64 év közötti korosztályban a daganatos betegség okozta halálozás nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. A másik figyelemfelkeltő statisztika, hogy a halálos kimenetelű rákos megbetegedések több mint 40%-a megelőzhető lett volna. „A megelőzés a leghatásosabb és leginkább költséghatékony módszer a rák kialakulásának és terjedésének kontrollálására.” – hangsúlyozzák a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. szakértői a Rákellenes Világnap alkalmával.

A 35 és 64 év közötti korosztályban a daganatos megbetegedés a vezető halálozási ok. A 65 évnél fiatalabbak körében az előfordulási aránya Magyarországon 38 százalék, míg 65 év felett 22 százalékos. Vagyis a rák egyre inkább sújtja azt az aktív korosztályt, akinek még gondoskodnia kell a gyermekeiről, és a szülei már támogatására számítanak. Ezért is különösen fontos hangsúlyozni a megelőzés szerepét. A World Cancer Research Fund International adatai szerint a rákos diagnózisok 25 százalékánál, a halálos kimenetelű eseteknek pedig még ennél is nagyobb hányadánál, 40 százalékánál derül ki, hogy a betegség elkerülhető lett volna, ha a páciensek nem hanyagolják el az életmódbeli változásokat.

„A rákot sokan kivédhetetlen, halálos betegségeként azonosítják. Az egyén megbetegedésének lehetőségét számtalan kockázati tényező alakíthatja, amelyek közül néhányat nem lehet befolyásolni, így az életkort vagy az öröklődést. Vannak azonban olyan kockázati tényezők, mint például az életmód, a lelki és fizikai egyensúly, amelyért tudatosan lehet tenni.” – fogalmazott Lex Zsuzsanna a Culevit Kft. cégvezetője.

 


Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tudatos megelőzésre

A megelőzés lényeges eszköze a szűrővizsgálatok kiterjesztése, illetve az azokon való részvételi arány növelésének ösztönzése, valamint a társadalom hatékony elkötelezése az egészséges életforma mellett.

A rák kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető a cigaretta és az alkohol fogyasztás csökkentésével, az UV sugárzás elleni védekezéssel, a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag táplálkozással, valamint a fizikai aktivitással. 
„A megelőzésre különösen Magyarországon kell odafigyelnünk, mert nálunk évente megközelítőleg 70 ezer emberrel közlik, hogy rosszindulatú daganata van. Éppen ezért mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy kialakulását elkerüljük.” – tette hozzá  Lex Zsuzsanna.

Az Európai Unióban az emberek 99%-ánál a szervezet által termelt rákos sejtekből nem jön létre rosszindulatú daganat, 1%-uknál viszont kialakul a betegség. Magyarországon ez az arány 3%, vagyis a rák előfordulása és az ennek következtében bekövetkező halálozás is háromszorosa az európai átlagnak. Az Eurostat adataiból kiderül: Európa 28 országa közül Magyarországon és Horvátországban halnak meg legtöbben a rákos megbetegedésben, évente 33 ezren.

Javasolt szűrővizsgálatok (Melyik? Mikor?)

A daganatos betegségek korai felismerésére alkalmazott eljárások átlagos kockázati csoportba tartozó, tünetmentes páciensek számára, a szakmai szervezetek ajánlásainak figyelembevételével:

 

Emlő

20 éves kortól

 

Emlők önvizsgálata: 20 éves kortól havonta

 

 

 

Emlők orvosi vizsgálata:

 

20-39 év: 3 évente

Emlők önvizsgálata

40 év felett: évente

Emlők orvosi vizsgálata

 

Mammográfia

Mammográfia:

 

30-45 éves korig: 3 évente (szakmai ajánlás)

 

 

 

45-65 év között: 2 évente, behívás alapján, de 50 év felett évente ajánlatos (szakmai ajánlás)

Prosztata

Férfi

50 éves kortól

Végbélen át történő vizsgálat

Évente

UH (ultrahang)

Méhnyak

18 éves kortól, illetve a nemi élet megkezdésének időpontjától

 

Évente

Sejtvizsgálat (citológiai vizsgálat)

A 2003 őszétől induló országos szűrés keretében 3 évente küldenek behívót, a szakmai ajánlás azonban az évente történő vizsgálat

Vastag- és végbél

Nő/Férfi

50 éves kortól; egyénileg 40 év felett ajánlott

Székletteszt

Évente székletteszt, néhány évente endoszkópos vizsgálat

Endoszkópos vizsgálat

Szájüreg

Nő/Férfi

45 éves kortól; egyénileg bármikortól ajánlott

Szájüregi orvosi ellenőrzés

Évente, illetve fogászati beavatkozások alkalmával

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

Bőr

Nő/Férfi

20 éves kortól; egyénileg korábban is ajánlott

Bőr orvosi ellenőrzése (anyajegyek)

Évente, illetve nagyszámú anyajegy esetén félévente

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

Here

Férfi

20 éves kortól; egyénileg korábban is ajánlott

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

 

 

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Télen súlyosbodnak a krónikus bőrbetegségek tünetei

2026. január 19.

A hideg, a száraz levegő és a kevesebb napfény a téli hónapokban súlyosbíthatja az olyan krónikus bőrbetegségek tüneteit, mint a pikkelysömör, a rozacea, vagy a szárazságekcéma, az úgynevezett atópiás dermatitisz. Ez azonban megfelelő bőrápolási rutinnal, időben megkezdett kezelésekkel enyhíthető, és az érintettek jóval enyhébb panaszokkal vészelhetik át a telet – mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.


Az atópiás dermatitisz és a pikkelysömör azok közé a krónikus bőrbetegségek közé tartoznak, amelyek kifejezetten érzékenyek az évszakok változására. „Atópiás dermatitisz esetén míg nyáron a napfény gyulladáscsökkentő hatásának és a magasabb páratartalomnak köszönhetően sokak akár tünetmentessé is válhatnak, addig télen gyakran látványosan romlik a bőr állapota: piros lesz, hámlik és nagyon viszket. Sőt, akár az éjszakai alvást is megnehezítheti, kialvatlanságot és krónikus stresszt okozva a betegeknél” – mondja dr. Kovács Anikó.

Karcsúbban, kipihentebben télen is! - 2. rész

2026. január 18.

Amikor erős kísértést érzünk a nassolásra vagy az evésre-ivásra, kérdezzük meg magunktól, hogy mi idézi ezt elő bennünk. Eközben próbáljuk megfejteni érzelmeinket. Ez az elmélkedés elvezethet minket odáig, hogy újra fontolóra vesszük, átértékeljük pillanatnyi evési vágyunkat. Mit tehetünk még?



Ne összpontosítsunk többé a táplálékra! Keressünk gyorsan egy “elvonó szert”, csináljunk valami mást: igyunk egy pohár vizet, mossunk fogat, rúzsozzuk ki a szánkat, telefonáljunk…
Este ne igyunk alkoholt! Ha a nap végére kimerült állapotban érünk haza, ne fogyasszunk semmilyen alkoholos italt, hogy “feldobjon”, hanem inkább készítsünk limonádét, friss citrommal és egy kávéskanál mézzel.
Időről időre engedélyezzünk magunknak egy kis kilengést, persze kontrollált módon. Leljünk örömöt néhány szem finom bonbonban, és olykor ne utasítsunk el egy frissen kisütött rántott húst sem, ha az a kedvencünk.  Kóstolgassuk, ízlelgessük lassan, akkor könnyebben kontrollálhatjuk a mennyiséget!


Karcsúbban, kipihentebben télen is! - 1.rész

2026. január 18.

Határozzuk el: ezen a télen a hideg okozta megannyi ártalom, a fáradtság, a stressz nem fog győzedelmeskedni rajtunk. Az alábbi “támadási tervet” felhasználva könnyebben szembe tudunk nézni ezekkel a nehézségekkel anélkül is, hogy néhány kilót magunkra szednénk. Így jó formában élhetjük meg az ünnepeket, vészelhetjük át a téli hónapokat.


A stressz legtöbbször kényszerűségek, korlátozások, belső feszültségek sorozata, ami konfliktusba kerül törekvéseinkkel. Innen ered az a stresszes állapot, mely visszahat a vegetatív idegrendszerre, az emésztésre, az izmokra. Márpedig egy stressznek kitett szervezet az átlagosnál több vitamint és létfontosságú ásványi anyagot veszít, melyet pótolni kell. A téli időszakban a fényhiány is érezteti hatását és az ünnepei előkészületek sem éppen pihentetőek… Az eredmény: “leeresztettnek”, szorongónak, rossz kedvűnek érezzük magunkat, és hamar hajlamossá válunk a nassolásra. Igazi ördögi kör jön így létre. Ahhoz, hogy kikerüljünk belőle, a specialisták sokféle ötletet adnak a stressz megelőzésére, kezelésére, melyeknek célja lehet megtanulni lazítani, visszanyerni akarcsúságot és a bőr frissességét. Fogadjunk meg közülük néhányat!