Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rák nem az idősek betegsége többé

Érdekességek2017. március 04.

A rák nem az időskorúak betegsége többé: Magyarországon a 35–64 év közötti korosztályban a daganatos betegség okozta halálozás nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. A másik figyelemfelkeltő statisztika, hogy a halálos kimenetelű rákos megbetegedések több mint 40%-a megelőzhető lett volna. „A megelőzés a leghatásosabb és leginkább költséghatékony módszer a rák kialakulásának és terjedésének kontrollálására.” – hangsúlyozzák a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. szakértői a Rákellenes Világnap alkalmával.

A 35 és 64 év közötti korosztályban a daganatos megbetegedés a vezető halálozási ok. A 65 évnél fiatalabbak körében az előfordulási aránya Magyarországon 38 százalék, míg 65 év felett 22 százalékos. Vagyis a rák egyre inkább sújtja azt az aktív korosztályt, akinek még gondoskodnia kell a gyermekeiről, és a szülei már támogatására számítanak. Ezért is különösen fontos hangsúlyozni a megelőzés szerepét. A World Cancer Research Fund International adatai szerint a rákos diagnózisok 25 százalékánál, a halálos kimenetelű eseteknek pedig még ennél is nagyobb hányadánál, 40 százalékánál derül ki, hogy a betegség elkerülhető lett volna, ha a páciensek nem hanyagolják el az életmódbeli változásokat.

„A rákot sokan kivédhetetlen, halálos betegségeként azonosítják. Az egyén megbetegedésének lehetőségét számtalan kockázati tényező alakíthatja, amelyek közül néhányat nem lehet befolyásolni, így az életkort vagy az öröklődést. Vannak azonban olyan kockázati tényezők, mint például az életmód, a lelki és fizikai egyensúly, amelyért tudatosan lehet tenni.” – fogalmazott Lex Zsuzsanna a Culevit Kft. cégvezetője.

 


Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tudatos megelőzésre

A megelőzés lényeges eszköze a szűrővizsgálatok kiterjesztése, illetve az azokon való részvételi arány növelésének ösztönzése, valamint a társadalom hatékony elkötelezése az egészséges életforma mellett.

A rák kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető a cigaretta és az alkohol fogyasztás csökkentésével, az UV sugárzás elleni védekezéssel, a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag táplálkozással, valamint a fizikai aktivitással. 
„A megelőzésre különösen Magyarországon kell odafigyelnünk, mert nálunk évente megközelítőleg 70 ezer emberrel közlik, hogy rosszindulatú daganata van. Éppen ezért mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy kialakulását elkerüljük.” – tette hozzá  Lex Zsuzsanna.

Az Európai Unióban az emberek 99%-ánál a szervezet által termelt rákos sejtekből nem jön létre rosszindulatú daganat, 1%-uknál viszont kialakul a betegség. Magyarországon ez az arány 3%, vagyis a rák előfordulása és az ennek következtében bekövetkező halálozás is háromszorosa az európai átlagnak. Az Eurostat adataiból kiderül: Európa 28 országa közül Magyarországon és Horvátországban halnak meg legtöbben a rákos megbetegedésben, évente 33 ezren.

Javasolt szűrővizsgálatok (Melyik? Mikor?)

A daganatos betegségek korai felismerésére alkalmazott eljárások átlagos kockázati csoportba tartozó, tünetmentes páciensek számára, a szakmai szervezetek ajánlásainak figyelembevételével:

 

Emlő

20 éves kortól

 

Emlők önvizsgálata: 20 éves kortól havonta

 

 

 

Emlők orvosi vizsgálata:

 

20-39 év: 3 évente

Emlők önvizsgálata

40 év felett: évente

Emlők orvosi vizsgálata

 

Mammográfia

Mammográfia:

 

30-45 éves korig: 3 évente (szakmai ajánlás)

 

 

 

45-65 év között: 2 évente, behívás alapján, de 50 év felett évente ajánlatos (szakmai ajánlás)

Prosztata

Férfi

50 éves kortól

Végbélen át történő vizsgálat

Évente

UH (ultrahang)

Méhnyak

18 éves kortól, illetve a nemi élet megkezdésének időpontjától

 

Évente

Sejtvizsgálat (citológiai vizsgálat)

A 2003 őszétől induló országos szűrés keretében 3 évente küldenek behívót, a szakmai ajánlás azonban az évente történő vizsgálat

Vastag- és végbél

Nő/Férfi

50 éves kortól; egyénileg 40 év felett ajánlott

Székletteszt

Évente székletteszt, néhány évente endoszkópos vizsgálat

Endoszkópos vizsgálat

Szájüreg

Nő/Férfi

45 éves kortól; egyénileg bármikortól ajánlott

Szájüregi orvosi ellenőrzés

Évente, illetve fogászati beavatkozások alkalmával

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

Bőr

Nő/Férfi

20 éves kortól; egyénileg korábban is ajánlott

Bőr orvosi ellenőrzése (anyajegyek)

Évente, illetve nagyszámú anyajegy esetén félévente

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

Here

Férfi

20 éves kortól; egyénileg korábban is ajánlott

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

 

 

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így maradhat aktív és egészséges

2026. január 17.

A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a szellemi aktivitás és a támogató közösségi kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minden életszakasz energikus és önálló maradjon.

A mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25-30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos.
A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.
Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30-40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.
Már napi 15 perc keresztrejtvényfejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.

Generációk régen és ma

2026. január 16.

Nyilvánvaló, hogy az egyes generációk, korcsoportok közötti eltérés alapvetően befolyásolhatja az egyén gondolkodásmódját, értékeit, viselkedését és társas interakcióit.

Az ember történetekben létezik, minimum két értelemben. Az egyik a saját élettörténete, az általa megélt események egymásba fonódása, a másik meg a történelmi korszak, vagy akár korszakok, melyben ezt az élettörténetet megéli. (A harmadik vonatkozás pedig az irodalom, a film vagy a sajtó által közvetített történetek lennének, de ez egy másik írás tárgya lehetne.)

A generáció fogalma egy adott időszakban született és hasonló tapasztalatokkal rendelkező emberek csoportját jelenti.

Nem mellesleg, a klasszikus társadalomtudományi megközelítés szerint a fogalom értelmezhető „emberöltőként” is, vagyis azon időtartamként, amíg egy generáció felnő és birtokba veszi a világát, ez általában úgy 25-30 év. Vagyis, ha ennél nagyobb a korkülönbség két ember között, akkor biztosan más generációhoz tartoznak, ennél kevesebbnél viszont már nem biztos, hogy létezik a nemzedéki különbség, de persze akár létezhet is. (Miközben számos párkapcsolat szól arról, hogy akár húsz év különbség sem jelent szakadékot a felek között, hisz akkor nem működne a kapcsolat. De ugyanez igaz lehet egy munkahelyen, az együtt dolgozó kollégák együttműködésére is.)

A meggyőzés pszichológiája

2026. január 16.

A meggyőzés mindig a másik nézetének, véleményének, attitűdjének a megváltoztatására irányul, és ehhez gyakran veszi igénybe a disszonancia kiváltásának eszközét. Tipikus példája ennek az a fajta reklám, amikor meglévő termékekről („hagyományos mosópor”) állítják, hogy nem az a legjobb, hisz már kapható a még jobb, így a fogyasztóban, aki a meglévő terméket vásárolta annak tudatában, hogy az a legjobb, disszonanciát keltenek. Ez pedig az újabb termék vásárlásával oldandó fel, már ha egyáltalán hiszünk a reklámnak.

A meggyőzés kulcsmozzanata ugyanis a hitelesség, és részben a kognitív disszonancia redukciójával is ezt igyekezzük elérni. A meggyőzésre irányuló kommunikációban a hitelesség forrása lehet a helyzet (például valaki eskü alatt vall), a személy (közismerten szavahihető),  a személy mögötti intézmény (az egyház/szakmai szervezet/állam álláspontját képviseli) vagy a kommunikáció kongruenciája, azaz összhangja, amikor az üzenet tartalma sem önellentmondásos, vagyis logikusan épül fel, miközben a különböző verbális és nonverbális csatornák is harmóniában vannak egymással. Azaz a kérdés az, racionálisan követhető-e az érvelés, és alátámasztják-e gesztusaink, testbeszédünk, mert ezek összhangja teszi hitelessé megnyilvánulásainkat.