Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rák nem az idősek betegsége többé

Érdekességek2017. március 04.

A rák nem az időskorúak betegsége többé: Magyarországon a 35–64 év közötti korosztályban a daganatos betegség okozta halálozás nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. A másik figyelemfelkeltő statisztika, hogy a halálos kimenetelű rákos megbetegedések több mint 40%-a megelőzhető lett volna. „A megelőzés a leghatásosabb és leginkább költséghatékony módszer a rák kialakulásának és terjedésének kontrollálására.” – hangsúlyozzák a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. szakértői a Rákellenes Világnap alkalmával.

A 35 és 64 év közötti korosztályban a daganatos megbetegedés a vezető halálozási ok. A 65 évnél fiatalabbak körében az előfordulási aránya Magyarországon 38 százalék, míg 65 év felett 22 százalékos. Vagyis a rák egyre inkább sújtja azt az aktív korosztályt, akinek még gondoskodnia kell a gyermekeiről, és a szülei már támogatására számítanak. Ezért is különösen fontos hangsúlyozni a megelőzés szerepét. A World Cancer Research Fund International adatai szerint a rákos diagnózisok 25 százalékánál, a halálos kimenetelű eseteknek pedig még ennél is nagyobb hányadánál, 40 százalékánál derül ki, hogy a betegség elkerülhető lett volna, ha a páciensek nem hanyagolják el az életmódbeli változásokat.

„A rákot sokan kivédhetetlen, halálos betegségeként azonosítják. Az egyén megbetegedésének lehetőségét számtalan kockázati tényező alakíthatja, amelyek közül néhányat nem lehet befolyásolni, így az életkort vagy az öröklődést. Vannak azonban olyan kockázati tényezők, mint például az életmód, a lelki és fizikai egyensúly, amelyért tudatosan lehet tenni.” – fogalmazott Lex Zsuzsanna a Culevit Kft. cégvezetője.

 


Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tudatos megelőzésre

A megelőzés lényeges eszköze a szűrővizsgálatok kiterjesztése, illetve az azokon való részvételi arány növelésének ösztönzése, valamint a társadalom hatékony elkötelezése az egészséges életforma mellett.

A rák kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető a cigaretta és az alkohol fogyasztás csökkentésével, az UV sugárzás elleni védekezéssel, a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag táplálkozással, valamint a fizikai aktivitással. 
„A megelőzésre különösen Magyarországon kell odafigyelnünk, mert nálunk évente megközelítőleg 70 ezer emberrel közlik, hogy rosszindulatú daganata van. Éppen ezért mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy kialakulását elkerüljük.” – tette hozzá  Lex Zsuzsanna.

Az Európai Unióban az emberek 99%-ánál a szervezet által termelt rákos sejtekből nem jön létre rosszindulatú daganat, 1%-uknál viszont kialakul a betegség. Magyarországon ez az arány 3%, vagyis a rák előfordulása és az ennek következtében bekövetkező halálozás is háromszorosa az európai átlagnak. Az Eurostat adataiból kiderül: Európa 28 országa közül Magyarországon és Horvátországban halnak meg legtöbben a rákos megbetegedésben, évente 33 ezren.

Javasolt szűrővizsgálatok (Melyik? Mikor?)

A daganatos betegségek korai felismerésére alkalmazott eljárások átlagos kockázati csoportba tartozó, tünetmentes páciensek számára, a szakmai szervezetek ajánlásainak figyelembevételével:

 

Emlő

20 éves kortól

 

Emlők önvizsgálata: 20 éves kortól havonta

 

 

 

Emlők orvosi vizsgálata:

 

20-39 év: 3 évente

Emlők önvizsgálata

40 év felett: évente

Emlők orvosi vizsgálata

 

Mammográfia

Mammográfia:

 

30-45 éves korig: 3 évente (szakmai ajánlás)

 

 

 

45-65 év között: 2 évente, behívás alapján, de 50 év felett évente ajánlatos (szakmai ajánlás)

Prosztata

Férfi

50 éves kortól

Végbélen át történő vizsgálat

Évente

UH (ultrahang)

Méhnyak

18 éves kortól, illetve a nemi élet megkezdésének időpontjától

 

Évente

Sejtvizsgálat (citológiai vizsgálat)

A 2003 őszétől induló országos szűrés keretében 3 évente küldenek behívót, a szakmai ajánlás azonban az évente történő vizsgálat

Vastag- és végbél

Nő/Férfi

50 éves kortól; egyénileg 40 év felett ajánlott

Székletteszt

Évente székletteszt, néhány évente endoszkópos vizsgálat

Endoszkópos vizsgálat

Szájüreg

Nő/Férfi

45 éves kortól; egyénileg bármikortól ajánlott

Szájüregi orvosi ellenőrzés

Évente, illetve fogászati beavatkozások alkalmával

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

Bőr

Nő/Férfi

20 éves kortól; egyénileg korábban is ajánlott

Bőr orvosi ellenőrzése (anyajegyek)

Évente, illetve nagyszámú anyajegy esetén félévente

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

Here

Férfi

20 éves kortól; egyénileg korábban is ajánlott

Önvizsgálat

Önvizsgálat havonta

 

 

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.