Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A recept nélküli készítményeknek is lehet mellékhatása?

Érdekességek2017. április 25.

A tél utolsó heteire többnyire kiürülnek szervezetünk vitamin raktárai, immunrendszerünk kimerült és ráadásul még javában tart az influenzaszezon is. Ebben az időszakban sokan ágynak dőlnek, torokfájás, orrdugulás, fülfájás a leggyakoribb panasz. Az első tünetekkel rendszerint még nem rohanunk orvoshoz, recept nélküli készítményekkel igyekszünk helyre jönni, ám fontos tudni, hogy ezeket sem szedhetjük tetszőleges dózisban. A betegtájékoztatóban leírtaktól eltérően használva, ezek a készítmények is kellemetlen mellékhatásokat okozhatnak.

Nem csak az antibiotikumok jelentenek veszélyt!

Az elmúlt időszakban egyre több felhívás figyelmeztet a rezisztens baktériumok megjelenésére és terjedésére, arra a tényre, hogy ehhez a szükségtelenül és nem az előírás szerinti antibiotikum szedés is nagymértékben hozzájárul. Az tehát egyre inkább kezd elterjedni a köztudatban, hogy az antibiotikumok szedését nem szabad túlzásba vinni, ám ezzel párhuzamosan a recept nélkül kapható készítményekre mintha kezdenénk ártalmatlan, kevesebb kockázattal járó alternatívára tekinteni. Valójában akár receptre, akár recept nélkül szedett gyógyszerről legyen szó, a készítményeket csakis az orvos előírása szerint, vagy a betegtájékoztatóban leírt módon és ideig szabad alkalmazni.


Amit recept nélkül veszünk, az nem okozhat mellékhatást?

Mind a recept nélküli, mind pedig a vényre kapható készítményekben megtalálhatók bizonyos hatóanyagok, amelyek mellékhatásokat is okozhatnak. Az egyik ilyen jellegű gyakori panasz például a nyálkahártya lohasztó orrcseppek által kiváltott orrszárazság. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy ha a betegek az előírt időn túl – ez általában egy hét – is használják az ilyen típusú orrcseppet, akkor az orrszárazság fokozódik, a nyálkahártya érzékenysége miatt gyakori orrvérzések jelentkezhetnek. Idővel a betegek hozzászoknak az orrcseppekhez, nem megfelelően használva fennáll a függőség kialakulásának veszélye is.

Bánjunk csínján a super size csomagokkal!

Mostanában elterjedt gyakorlat mindent nagyobb kiszerelésben, „kedvezőbb áron” értékesíteni, ez a jelenség megfigyelhető a gyógyszereknél is. A legtöbb készítmény kapható például 12 és 24 darabos változatban is, ám ez megint csak tévútra viheti a laikus szemlélőt. A betegek számára megtévesztő lehet, ez a nagy kiszerelés azt a látszatot keltheti, hogy a csomagok tartalma nagyobb mennyiségben is teljesen veszélytelen a gyógyszert szedő részére. Különösen a teára emlékeztető, gőzölgő poharakban ábrázolt tasakos forróitalokról gondolják sokan, hogy ártalmatlan készítmények.

Fülzúgást, bőr- és szájszárazságot is okozhatnak

Mivel a bennük lévő hatóanyagok jól enyhítik a náthás tüneteket, fejfájást, rossz közérzetet, ezért sokan hajlamosak akár tea helyett is fogyasztani a forró italporokat. Az előírt napi mennyiségen és használati időn túl – akár egy hétig is, vagy amíg a nagy kiszerelés tart  –vagy nem ügyelnek arra, hogy elegendő folyadékot is fogyasszanak a készítmények mellé – számol be tapasztalatairól dr. Fülöp Györgyi, aki a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Fül-orr-gége Központ Év Kiváló Orvosa díjat. „Az elmúlt időszakban többen is erősödő fülzúgás, száj- és bőrszárazság, állandósult orrdugulás vagy ismétlődő orrvérzések miatt fordultak orvoshoz. A beteg kikérdezése alapján aztán kiderül, hogy nemrég átesett egy kisebb légúti betegségen, amit recept nélküli készítményekkel kúrált, így nála már nem is az alapbetegséget, hanem a nem megfelelően szedett recept nélküli készítmények szövődményeit kell kezelni.”

Ha 3-4 nap alatt nem gyógyul, azonnal forduljunk orvoshoz!

Senkit sem akarunk arra bíztatni, hogy az első tüsszentés, köhögés vagy orrfújás után azonnal vizsgáltassa ki magát. Mindenképp érdemes első körben ágynyugalommal, bőséges folyadék fogyasztással, fej- és torokfájás esetén fájdalomcsillapító hatóanyagú készítmények szedésével megpróbálni javulást elérni. Az orrjáratok szellőzését is fenn kell tartani, mivel egy bedugult, náthás orr komolyabb szövődményeket (arcüreggyulladást, középfülgyulladást) is okozhat. A nyálkahártya duzzanatát csökkentő, lohasztó orrcseppek tehát hasznosak ebben az időszakban. Dr. Fülöp Györgyi azt tanácsolja, hogy ha a tüneteink ennek ellenére sem javulnak 3-4 napon belül, akkor ne hagyatkozzunk a továbbiakban csak a recept nélküli készítményekre, hanem mindenképp forduljunk orvoshoz, aki személyre szabott kezelést fog javasolni, amivel a szövődmények is elkerülhetők.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jobb, ha a szemölcsöt az orvosra bízzuk!

2025. november 25.

A legtöbben ismerjük az érzést, amikor észreveszünk egy újonnan kialakult apró bőrelváltozást, és megpróbáljuk elbagatellizálni. Talán csak átmeneti, talán majd elmúlik magától – gondoljuk. A szemölcs pedig pont ilyen. Legtöbbször nem fáj, nem viszket, nem zavar látványosan, így gyakran hónapokig, akár évekig is együtt élünk vele, anélkül, hogy szakemberhez fordulnánk. Pedig a szemölcs több annál, mint egyszerű esztétikai kellemetlenség: valójában egy fertőző, aktív vírusos elváltozás, amelyet érdemes komolyan venni. A témában dr. Móga Kristóf, az L33 sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Szemölcs, de miért?

A szemölcsöt a humán papillomavírus (HPV) okozza, amelynek több mint 150 ismert típusa van. Ezek közül egyesek kizárólag a bőrön okoznak tüneteket, mások viszont komolyabb egészségügyi kockázatot is hordozhatnak, főként, ha nem megfelelően kezeljük őket. A fertőzés leginkább apró sérüléseken, felázott, felpuhult felületeken keresztül jut be a bőrbe, és a test különböző pontjain képes szaporodni. Megjelenhet a kézen, lábon, arcon, de akár intim területeken is. Ha pedig nem lépünk időben, a szemölcsök terjedhetnek, kiújulhatnak vagy egyre kellemetlenebb tüneteket okozhatnak.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy kezeletlen szemölcs – különösen, ha olyan helyen található, amit rendszeresen dörzsölünk vagy nyomunk, például a talpon vagy a kézen – komoly fájdalmat is okozhat. Egyes esetekben a szemölcs olyan mélyre terjedhet a bőrben, hogy egyszerű házi módszerekkel, gyógyszeres ecsetelőkkel már nem távolítható el. A sétálás, sportolás vagy akár a cipő viselése is nehézzé válhat, ha a talpon elhelyezkedő szemölcs nyomásra érzékennyé válik. A fájdalom mellett ott van a pszichés hatás is: egy jól látható helyen lévő szemölcs csökkentheti az önbizalmunkat, szorongást, szégyenérzetet válthat ki.

Komoly betegségek diagnosztizálásához és terápiájához járultak hozzá magyar kutatók

2025. november 25.

Komoly betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és jövőbeni új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszerünk működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19.

A COVID-19 járvány kitörésekor mindannyian szembesülhettünk vele, hogy az ember immunrendszere mennyire bonyolult, ugyanakkor mennyire fontos szerepe van egy beteg gyógyulásában, egyes esetekben pedig, amikor működése nem megfelelő, egy betegség súlyosbodásában. A gyógyíthatatlan vesebetegségek, szembetegségek, a fertőzések elleni védekezés és az autoimmun betegségek óriási terhet rónak a társadalomra. E betegségek diagnózisának és terápiájának egyik kulcsa az immunrendszer egyik elemének, a komplementrendszer megfelelő működésének jobb megértése. ELTE-s kutatók részvételével az elmúlt négy évben ennek a rendszernek a jobb megértésén, és az eredményekre alapozva új diagnosztikai eszközök előállításán dolgozott egy nemzetközi kutatócsoport. A Philipps-Universität Marburg vezette projektet, amelyben a magyar kutatókon kívül hét másik csoport, német, holland és spanyol partnerek vettek részt, az Európai Bizottság a Horizon 2020 program keretein belül 3,5 millió euróval támogatta.

A SciFiMed (Screening for inflammation to enable personalized medicine) nemzetközi konzorcium egy olyan bioszenzor létrehozásán dolgozott, amely a gyulladásos betegségek diagnózisát és terápiáját teheti gyorsabbá és hatékonyabbá. A kutatók a többéves munka eredményeként kifejlesztettek négy, antitest alapú kimutatási esszét (ELISA), vagyis egy olyan diagnosztikai eszközt, amelynek segítségével vérmintákból lehet egyes fehérjéket mérni, például egyes vese- és szembetegségek, COVID-19 és delírium esetében. Emellett a konzorcium egy olyan, multiplex elven alapuló (vagyis egyszerre több érték mérésére is alkalmas) tesztet is kifejlesztett, amelyet a jövőben akár közvetlenül a betegágy mellett is alkalmazható fehérjekimutatási gyorstesztként használhatnak az orvosok. Szintén a projekt eredménye egy innovatív, liposzómákon alapuló, a komplementrendszer aktivitásának meghatározására szolgáló teszt, amely kulcsfontosságú a fenti betegségek diagnosztikájában. A projekt ezen felül új ismereteket is eredményezett annak a fehérjecsaládnak a molekuláris kölcsönhatásairól, amelyek a jövőben terápiás célpontok lehetnek.

Miért ismétlődik a fejünkben egy dallam?

2025. november 24.

A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az ELTE és a BME kutatói. Tanulmányuk rávilágít arra is, hogy a dallamtapadás nem csupán egy kellemes-kellemetlen élmény, amely időről időre felbukkan az életünkben, hanem kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy dallam sehogy nem ment ki a fejünkből, akárhogy is igyekeztünk megszabadulni tőle. A jelenség többnyire ártalmatlan, egyes kutatások azonban összefüggésbe hozzák bizonyos személyiségjegyekkel, például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll mértékével.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával legutóbb azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a tudományosan dallamtapadásnak nevezett jelenség. A kutatáshoz olyan kérdőíveket használtak, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.  

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.