Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rendszeres testmozgás képes javítani a látásromláshoz vezető szembetegségeken?

Érdekességek2024. december 17.

A testmozgás az egészséges életmód egyik legfontosabb eleme. Nem csupán a jó szív- és érrendszeri állapot, a testsúly kezelése és a mentális jólét javításának egyik fő tényezője, de a megfelelő edzésprogram jótékony hatással van a látásra és a szem általános egészségére is.

Fotó: 123rf.comBár a testmozgás nem befolyásolja közvetlenül a látást, azonban hatással lehet más egészségügyi problémákra, például a cukorbetegségre és a magas vérnyomásra. Mindkét alapbetegség károsíthatja a szemünk ereit, ami számos szembetegség kialakulásához vezethet. Dr. Török Mátyással, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosával szedtük össze milyen jótékony hatása lehet a testmozgásnak a látásra.

A fizikai aktivitás és a szem egészsége közötti kapcsolat

  1. Fokozott vérkeringés

A testmozgás egyik legfontosabb előnye a vérkeringés javítása. „A testedzés, különösen a kardio és aerob mozgásformák (a futás, az úszás, a kiadós séta, a kerékpározás vagy a tánc) fokozzák a vérkeringést az egész testben. Így több oxigén és tápanyag jut el a szervezetünk különböző részeibe, beleértve a szemünket is. Ez segít megőrizni a retina és a látóideg egészségét, ami kulcsfontosságú a jó látás fenntartásához. Egy másik előny a keringési rendszerre gyakorolt ú.n. shear stress, amely pozitívan hat az erek rugalmasságára és a vér áramlási képességére” – mondja Dr. Török Mátyás. Lássuk, milyen betegségeken segíthet:

Szürkehályog: Napi 30 perc futás vagy séta segíthet kitolni az időskori szürkehályog megjelenését.

Makuladegeneráció: Az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) kiemelkedően hozzájárul az idősek látásromlásához. A heti három vagy többszöri testmozgással azonban csökkenthető a szembetegség kialakulása, amit több tanulmány is alátámaszt. A kutatók 4000 idősebb felnőttet követtek 15 éven keresztül. Azt találták, hogy azoknál, akik hetente háromszor vagy többször sportolnak, kisebb valószínűséggel alakul ki exudatív (nedves) makuladegeneráció. Még jobb hatást érhetünk el, ha a rendszeres testmozgás mellé antioxidánsokban és tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étrendet is beiktatunk. Az antioxidánsok, mint a C- és E-vitamin, valamint a cink és a lutein döntő szerepet játszanak a makula – a retina éleslátásért felelős – központi részének védelmében. Ezek az antioxidánsok gyakran megtalálhatók a gyümölcsökben, zöldségekben és a teljes kiőrlésű gabonákban.

Glaukoma (zöldhályog): A glaukóma számos olyan szembetegséget foglal magában, amelyek potenciálisan károsíthatják a látóideget és tartós látásromlást okozhatnak. Elsődleges terápiaként általában szemnyomás csökkentést alkalmazunk. A rendszeresen végzett, mérsékelt intenzitású, alacsony terhelésű gyakorlatok jelentősen csökkenthetik a szemen belüli nyomást, különösen a glaukómás fiatal felnőtteknél. Bár a testmozgás nem önálló gyógymód a glaukóma kezelésére, szerepet játszhat az állapotjavulásban.

  1. Különleges védelem a szemszárazság ellen
    Ha sok időt töltünk a számítógép előtt vagy a telefonunk társaságában, valószínűleg ismerjük a szemszárazság kellemetlenségeit. A mozgás serkenti a könnytermelést, ami segít megelőzni ezt a problémát. Így nemcsak frissnek érezhetjük magunkat, de a szemeink is pihentebbek lesznek.
  2. Súlykontroll = egészségesebb szemek
    A túlsúly nemcsak a szívre és a testre van hatással, hanem a látásra is. A testmozgás segít a súly kontrollálásában, csökkentve ezzel a különféle szemproblémák, például a diabéteszes retinopátia kockázatát.
  3. Stresszcsökkentés
    Kutatások szerint a mentális stressz a látásromlás tüneteihez vezethet. A tünetek érinthetik az egyik vagy mindkét szemet, állandóan jelen lehetnek vagy időszakosan jelentkezhetnek. A stresszel összefüggő látásprobléma ugyan többnyire átmeneti, és gyakran magától elmúlik, azonban sportolással sokat segíthetünk állapotunk javulásán. A testmozgás remek stressz levezető, segíthet csökkenti a szervezetben felgyülemlett feszültséget, így a szemfáradtságot és szemkörnyéki feszültséget is.

„Fontos azonban tudni, hogy például zöldhályogban, időskori makuladegenerációban vagy diabéteszes retinopátiában szenvedő betegeknek konzultálni érdemes egy szemész orvossal mielőtt új, intenzív fizikai tevékenységbe kezdenek. Az egészségügyi szakember személyre szabott tanácsokat és ajánlásokat tud adni a szövődmények elkerülése érdekében. Diabéteszes retinopátiával kerülni kell a szemnyomást növelő tevékenységeket, például a nehézsúlyos fizikai gyakorlatokat” – hangsúlyozza Dr. Török Mátyás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség.