Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rendszeres testmozgás képes javítani a látásromláshoz vezető szembetegségeken?

Érdekességek2024. december 17.

A testmozgás az egészséges életmód egyik legfontosabb eleme. Nem csupán a jó szív- és érrendszeri állapot, a testsúly kezelése és a mentális jólét javításának egyik fő tényezője, de a megfelelő edzésprogram jótékony hatással van a látásra és a szem általános egészségére is.

Fotó: 123rf.comBár a testmozgás nem befolyásolja közvetlenül a látást, azonban hatással lehet más egészségügyi problémákra, például a cukorbetegségre és a magas vérnyomásra. Mindkét alapbetegség károsíthatja a szemünk ereit, ami számos szembetegség kialakulásához vezethet. Dr. Török Mátyással, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosával szedtük össze milyen jótékony hatása lehet a testmozgásnak a látásra.

A fizikai aktivitás és a szem egészsége közötti kapcsolat

  1. Fokozott vérkeringés

A testmozgás egyik legfontosabb előnye a vérkeringés javítása. „A testedzés, különösen a kardio és aerob mozgásformák (a futás, az úszás, a kiadós séta, a kerékpározás vagy a tánc) fokozzák a vérkeringést az egész testben. Így több oxigén és tápanyag jut el a szervezetünk különböző részeibe, beleértve a szemünket is. Ez segít megőrizni a retina és a látóideg egészségét, ami kulcsfontosságú a jó látás fenntartásához. Egy másik előny a keringési rendszerre gyakorolt ú.n. shear stress, amely pozitívan hat az erek rugalmasságára és a vér áramlási képességére” – mondja Dr. Török Mátyás. Lássuk, milyen betegségeken segíthet:

Szürkehályog: Napi 30 perc futás vagy séta segíthet kitolni az időskori szürkehályog megjelenését.

Makuladegeneráció: Az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) kiemelkedően hozzájárul az idősek látásromlásához. A heti három vagy többszöri testmozgással azonban csökkenthető a szembetegség kialakulása, amit több tanulmány is alátámaszt. A kutatók 4000 idősebb felnőttet követtek 15 éven keresztül. Azt találták, hogy azoknál, akik hetente háromszor vagy többször sportolnak, kisebb valószínűséggel alakul ki exudatív (nedves) makuladegeneráció. Még jobb hatást érhetünk el, ha a rendszeres testmozgás mellé antioxidánsokban és tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étrendet is beiktatunk. Az antioxidánsok, mint a C- és E-vitamin, valamint a cink és a lutein döntő szerepet játszanak a makula – a retina éleslátásért felelős – központi részének védelmében. Ezek az antioxidánsok gyakran megtalálhatók a gyümölcsökben, zöldségekben és a teljes kiőrlésű gabonákban.

Glaukoma (zöldhályog): A glaukóma számos olyan szembetegséget foglal magában, amelyek potenciálisan károsíthatják a látóideget és tartós látásromlást okozhatnak. Elsődleges terápiaként általában szemnyomás csökkentést alkalmazunk. A rendszeresen végzett, mérsékelt intenzitású, alacsony terhelésű gyakorlatok jelentősen csökkenthetik a szemen belüli nyomást, különösen a glaukómás fiatal felnőtteknél. Bár a testmozgás nem önálló gyógymód a glaukóma kezelésére, szerepet játszhat az állapotjavulásban.

  1. Különleges védelem a szemszárazság ellen
    Ha sok időt töltünk a számítógép előtt vagy a telefonunk társaságában, valószínűleg ismerjük a szemszárazság kellemetlenségeit. A mozgás serkenti a könnytermelést, ami segít megelőzni ezt a problémát. Így nemcsak frissnek érezhetjük magunkat, de a szemeink is pihentebbek lesznek.
  2. Súlykontroll = egészségesebb szemek
    A túlsúly nemcsak a szívre és a testre van hatással, hanem a látásra is. A testmozgás segít a súly kontrollálásában, csökkentve ezzel a különféle szemproblémák, például a diabéteszes retinopátia kockázatát.
  3. Stresszcsökkentés
    Kutatások szerint a mentális stressz a látásromlás tüneteihez vezethet. A tünetek érinthetik az egyik vagy mindkét szemet, állandóan jelen lehetnek vagy időszakosan jelentkezhetnek. A stresszel összefüggő látásprobléma ugyan többnyire átmeneti, és gyakran magától elmúlik, azonban sportolással sokat segíthetünk állapotunk javulásán. A testmozgás remek stressz levezető, segíthet csökkenti a szervezetben felgyülemlett feszültséget, így a szemfáradtságot és szemkörnyéki feszültséget is.

„Fontos azonban tudni, hogy például zöldhályogban, időskori makuladegenerációban vagy diabéteszes retinopátiában szenvedő betegeknek konzultálni érdemes egy szemész orvossal mielőtt új, intenzív fizikai tevékenységbe kezdenek. Az egészségügyi szakember személyre szabott tanácsokat és ajánlásokat tud adni a szövődmények elkerülése érdekében. Diabéteszes retinopátiával kerülni kell a szemnyomást növelő tevékenységeket, például a nehézsúlyos fizikai gyakorlatokat” – hangsúlyozza Dr. Török Mátyás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.