Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rettegés foka – avagy mit tegyünk a mellékhatásokkal?

Érdekességek2017. április 18.

„Nem merem bevenni a gyógyszeremet, miután elolvastam a betegtájékoztatót.” „Hogy engedélyezhetik azt a gyógyszert, ami ilyen súlyos mellékhatást okoz?” „Mire végigolvasom a mellékhatások listáját, meggyógyulok.” Ilyen és ezekhez hasonló mondatokat lehet hallani vagy olvasni sok betegtől. Első pillantásra a kérdés jogosnak is tűnhet, de ne hamarkodjuk el a választ!

Miért jelentkezhet mellékhatás?

Egy régi mondás úgy tartja, hogy aminek nincs mellékhatása, annak hatása sincs. Ez valóban így is van, hiszen a gyógyszer egy olyan anyag, amely a szervezetre hatva (farmakológiai-gyógyszertani, immunológiai vagy metabolikus hatás révén) alkalmas az ember valamely élettani működésének helyreállítására vagy javítására. Ugyanakkor, ha a gyógyszer hatása nem annyira célzott, hogy csak a rosszul működő részt befolyásolja, akkor a más, nem beteg szervekben kiváltott hatást mellékhatásnak éljük meg.

Az alábbi példa ezt mutatja be: a szívben és a hörgőben is úgynevezett béta receptor van. A túl szapora szívverés lassítható a béta receptor gátlásával – ez egy előnyös hatás, csökken a szívdobogás. Ugyanakkor a hörgőben lévő béta receptor gátlása hörgőszűkületet, légzési nehézséget okoz. Ezt a hatást már nem kívánjuk, mellékhatásként kezeljük.

Az allergia kissé más. Gyakorlatilag a világon mindenre ismerünk allergiát, így a gyógyszerekre is.

Már azt is tudjuk, hogy egyes gének jelenléte gyakrabban vezet bizonyos mellékhatásokhoz.

Nagyon vegyes a kép: egyes mellékhatások elkerülhetetlenek, mások csak bizonyos embereknél jelentkeznek, megint másokat megelőzhetünk vagy lényegesen csökkenthetünk.


Mit jelent az előny – kockázat arány?

A gyógyszeres kezeléssel kapcsolatban hajlamosak vagyunk kissé egyoldalúnak lenni. Néha kizárólag az előnyöket vesszük figyelembe (pl. milyen jó a legkisebb fájdalom azonnali csökkentése, az orrspray használata azonnal mérsékli a kellemetlen orrdugulást), és nem gondolunk a mellékhatásokra.

Az előző példáknál maradva nem jut eszünkbe, hogy az egy életen át szedett fájdalomcsillapító okozza az idős korban jelentkező veseelégtelenség tetemes részét.

A tartós orrspray használat az orrnyálkahártya károsodáshoz és függőséghez vezet.

De nem lehet csak a mellékhatásokat figyelembe véve elvetni a kezelést. Ha a hasnyálmirigy már nem termel inzulint, életmentő az adása. Régen, az inzulin felfedezése előtti időkben, 1-2 hónap alatt meghalt a cukorbeteg. Alkalmazni kell, azzal együtt, hogy hirtelen vércukorszint leesést (hipoglikémia), látászavart, súlyos allergiát is okozhat.

Tehát bármely kezelés megkezdése előtt mérlegelni kell, mekkora terápiás előny várható, illetve milyen súlyos / veszélyes lehetséges mellékhatások jelentkezhetnek.

Daganatos betegek kezelésénél súlyosabb mellékhatások is elfogadhatóak (bár megfelelő odafigyeléssel ezek egy része kivédhető vagy csökkenthető), míg enyhébb betegségek vagy állapotok, például megfázás, kezelésére használt gyógyszernél sokkal kisebb veszély sem tolerálható.

Hogyan tudjuk a mellékhatások előfordulásából eredő kockázatot csökkenteni?

Unalomig ismételt, hogy „olvassa el a betegtájékoztatót”. De tényleg el kell olvasni! Összefoglalja, hogy milyen típusú mellékhatások várhatók és milyen gyakorisággal. Érdemes tudni, hiszen ha bármilyen tünet fellép a gyógyszer szedése mellett, akkor nem árt tudni, hogy a betegség újabb tünetével van dolgunk vagy a gyógyszerrel összefüggő jelenséggel. A betegtájékoztató külön felhívja a figyelmet azokra a tünetekre, amelyek megjelenése esetén sürgősen vissza kell menni a kezelőorvoshoz. Gyakran megelőzhető a súlyosabb mellékhatás kialakulása, ha a gyógyszerszedést időben módosítjuk. Fontos azonban, hogy ezt mindig a kezelőorvossal megbeszélve tegyük, mivel a gyógyszerszedés hirtelen abbahagyása is bajt okozhat.

Sok esetben azzal is megelőzhető a mellékhatás kialakulása, ha pontosan betartja a beteg az előírt utasításokat, például étkezés közben veszi be a gyógyszert vagy este lefekvéskor. Néhány újabb gyógyszernél a betegtájékoztatón kívül külön figyelmeztető kártyát is kap a beteg, ami egy-egy kockázatra külön is felhívja a figyelmét.

Miért kell a mellékhatást jelenteni?

A mellékhatás jelentése nagyon fontos, mivel az új mellékhatás felfedezésének legértékesebb forrását jelenti. Elsősorban tehát nem az egyén, hanem az egész közösség javát szolgálja. (Az egyén, az adott beteg esetében az a fontos, hogy a mellékhatás észlelésekor azonnal beszélje meg a kezelőorvossal, és találják meg a legjobb megoldást a kockázat csökkentésére.) Minden mellékhatás, akár orvostól, gyógyszerésztől vagy betegtől, hozzátartozótól érkezik, bekerül az európai mellékhatás-adatbázisba, mely jelenleg 10 millió esetet tartalmaz. Speciális matematikai módszerekkel azt a mellékhatás-halmazt kell rendszeresen havonta vizsgálnunk, hogy az új mellékhatásokat felfedezzük. Az új mellékhatás azután bekerül a gyógyszer betegtájékoztatójába, közkinccsé válik.

A mellékhatások jelentésére tehát azért van szükség, hogy minél többet megtudjunk egy adott gyógyszer jellemzőiről, mivel a kockázatok ismerete lehetővé teszi azok megelőzését vagy csökkentését. Hiszen az ismeretlen ellen sokkal nehezebb védekeznünk.

Hogyan lehet mellékhatást jelenteni Magyarországon?

Magyarországon a mellékhatás-jelentéseket az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) gyűjti és értékeli. A mellékhatások elküldhetők on-line:
https://www.ogyei.gov.hu/on_line_mellekhatas_jelentes_betegeknek/ 
vagy letölthető bejelentőlap e-mailen, postai úton vagy faxon történő beküldésével:
https://www.ogyei.gov.hu/dynamic/mellhat_bejelentolap2015_MG2.pdf

Amennyiben nincs internetes hozzáférés, úgy bármilyen levélben le lehet írni a feltételezett mellékhatást és a gyanúsított gyógyszert. (1372 Postafiók 450. vagy adr.box@ogyei.gov.hu e-mail címen)

Hol kaphat még további tájékoztatást?

2017. március 23-án az OGYÉI konferenciát szervez betegszervezetek illetve a mellékhatás-jelentések iránt érdeklődő betegek részére. Korlátozott számban még jelentkezhetnek az Intézet honlapján.

A konferencia tervezett programjáról IDE kattintva tájékozódhat!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.