Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rossz étkezéstől is fájhat az ízületünk?

Érdekességek2019. április 15.

Fiatalok és idősek körében egyaránt gyakran jelentkező panasz a nyak, derék, váll és térd fájdalma

Védjük az ízületeket!

A következőkben megtudhatjuk, mit tegyünk, hogy az említett fájdalmakat megelőzzük. Dr. Babai László prevenciós szakértő segítségével annak is utána jártunk, vajon táplálkozásunk hogyan befolyásolja a tünetek kialakulását.

Az első figyelmeztető jel: a fájdalom
A két ízlap csúszik egymáson, mire a két csontdarab irányát megváltoztatja: hajlításba, nyújtásba, közelítő vagy távolító állásba jön. Valljuk be, kevesen gondolunk arra nap, mint nap, vajon hányszor ismétlik meg ízületeink a fent leírt folyamatot minden mozdulat közben, amit akár az utcán járva, a számítógép előtt ülve, vagy otthon, a házimunka végzése közben végrehajtunk. Ízületeink működését természetes folyamatnak tartjuk, többnyire csak akkor vesszük észre őket, ha fájdalom jelentkezésével adnak hírt létezésükről.

Mi okozhatja a fájdalmat?
Az ízületi fájdalmak hátterében számos tényező állhat. Okozhatja sérülés, fertőzés, gyulladás, autoimmun betegség és porckopás egyaránt. A fájdalom az egyik testrészből a másikba sugározhat, így sokszor azt sem könnyű megállapítani, a hiba mely ízületben rejlik.
A panaszokat kiválthatja, vagy a meglévő tünetek súlyosbodását okozhatja még:
·    Túlerőltetés, vagy egyoldalú terhelés.
·    Nedves, hideg levegő.
·    Az időjárás változásai is provokálhatják a tüneteket.
·    Mozgásszegény életmód.
·    Túlsúly miatti fokozott terhelés.
·    Dohányzás.


Az étkezés is befolyásolja a tüneteket
Az ízületi gyulladások fellángolása és az étkezés közti kapcsolat egy viszonylag új terület, mely jelenleg is több kutatás témáját képezi. A jelenségre norvég orvosok által végzett vizsgálat hívja fel a figyelmet, melyben összefüggést fedeztek fel az ízületi gyulladások fellángolása és a táplálékérzékenység közt. A folyamat kiváltója az immunmediált ételintolerancia, melynek során a szervezetben bizonyos ételek összetevőivel szemben IgG ellenanyag termelődik. Ez az ellenanyag a reakciót kiváltó külső anyaggal komplexet képezve lerakódik különböző szerveinkben, és ott helyi pici, de tartós gyulladást alakít ki.

A krónikus gyulladások kezelésénél tehát gondolnunk kell arra is, hogy a panaszok fellángolását táplálékérzékenység is okozhatja. Ilyen esetben a vizsgálatok alapján azonosított ételek elhagyásával jelentős javulás érhető el.

Előzzük meg!

1. Ízületeink egészségének megőrzéséhez nélkülözhetetlen a rendszeresen végzett, nem túl megerőltető mozgás. Ízületeket kímélő sport a gyógytorna, a vízi gimnasztika, a sífutás és úszás.

2. Számos vizsgálat igazolta, hogy bizonyos ásványi anyagok és vitaminok hiánya nagyban hozzájárul a betegek állapotának romlásához. A C- és E-vitamin, a ß-karotin, valamint a szelén, a cink, a réz és a vas szedése antioxidáns tulajdonságuk miatt lehet előnyös. Az omega-3 zsírsavak gyulladácsökkentő hatásuknál fogva segítenek a panaszok mérséklésében. A legfrissebb kutatások szerint a reumás ízületi gyulladás kialakulásában pedig a D-vitamin hiány játszik fontos szerepet.

3. Az úgynevezett porcvédő szerek gátolják az ízületi porcok lebomlását és elősegítik az újjáépülésüket. A glükozamin, a kondroitin és az MSM elősegítik a porc egészséges szerkezetének megőrzését és az ízületek normál működését.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.