Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A rossz étkezéstől is fájhat az ízületünk?

Érdekességek2019. április 15.

Fiatalok és idősek körében egyaránt gyakran jelentkező panasz a nyak, derék, váll és térd fájdalma

Védjük az ízületeket!

A következőkben megtudhatjuk, mit tegyünk, hogy az említett fájdalmakat megelőzzük. Dr. Babai László prevenciós szakértő segítségével annak is utána jártunk, vajon táplálkozásunk hogyan befolyásolja a tünetek kialakulását.

Az első figyelmeztető jel: a fájdalom
A két ízlap csúszik egymáson, mire a két csontdarab irányát megváltoztatja: hajlításba, nyújtásba, közelítő vagy távolító állásba jön. Valljuk be, kevesen gondolunk arra nap, mint nap, vajon hányszor ismétlik meg ízületeink a fent leírt folyamatot minden mozdulat közben, amit akár az utcán járva, a számítógép előtt ülve, vagy otthon, a házimunka végzése közben végrehajtunk. Ízületeink működését természetes folyamatnak tartjuk, többnyire csak akkor vesszük észre őket, ha fájdalom jelentkezésével adnak hírt létezésükről.

Mi okozhatja a fájdalmat?
Az ízületi fájdalmak hátterében számos tényező állhat. Okozhatja sérülés, fertőzés, gyulladás, autoimmun betegség és porckopás egyaránt. A fájdalom az egyik testrészből a másikba sugározhat, így sokszor azt sem könnyű megállapítani, a hiba mely ízületben rejlik.
A panaszokat kiválthatja, vagy a meglévő tünetek súlyosbodását okozhatja még:
·    Túlerőltetés, vagy egyoldalú terhelés.
·    Nedves, hideg levegő.
·    Az időjárás változásai is provokálhatják a tüneteket.
·    Mozgásszegény életmód.
·    Túlsúly miatti fokozott terhelés.
·    Dohányzás.


Az étkezés is befolyásolja a tüneteket
Az ízületi gyulladások fellángolása és az étkezés közti kapcsolat egy viszonylag új terület, mely jelenleg is több kutatás témáját képezi. A jelenségre norvég orvosok által végzett vizsgálat hívja fel a figyelmet, melyben összefüggést fedeztek fel az ízületi gyulladások fellángolása és a táplálékérzékenység közt. A folyamat kiváltója az immunmediált ételintolerancia, melynek során a szervezetben bizonyos ételek összetevőivel szemben IgG ellenanyag termelődik. Ez az ellenanyag a reakciót kiváltó külső anyaggal komplexet képezve lerakódik különböző szerveinkben, és ott helyi pici, de tartós gyulladást alakít ki.

A krónikus gyulladások kezelésénél tehát gondolnunk kell arra is, hogy a panaszok fellángolását táplálékérzékenység is okozhatja. Ilyen esetben a vizsgálatok alapján azonosított ételek elhagyásával jelentős javulás érhető el.

Előzzük meg!

1. Ízületeink egészségének megőrzéséhez nélkülözhetetlen a rendszeresen végzett, nem túl megerőltető mozgás. Ízületeket kímélő sport a gyógytorna, a vízi gimnasztika, a sífutás és úszás.

2. Számos vizsgálat igazolta, hogy bizonyos ásványi anyagok és vitaminok hiánya nagyban hozzájárul a betegek állapotának romlásához. A C- és E-vitamin, a ß-karotin, valamint a szelén, a cink, a réz és a vas szedése antioxidáns tulajdonságuk miatt lehet előnyös. Az omega-3 zsírsavak gyulladácsökkentő hatásuknál fogva segítenek a panaszok mérséklésében. A legfrissebb kutatások szerint a reumás ízületi gyulladás kialakulásában pedig a D-vitamin hiány játszik fontos szerepet.

3. Az úgynevezett porcvédő szerek gátolják az ízületi porcok lebomlását és elősegítik az újjáépülésüket. A glükozamin, a kondroitin és az MSM elősegítik a porc egészséges szerkezetének megőrzését és az ízületek normál működését.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.